A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A hétéves háború a 18. század legnagyobb katonai konfliktusa volt. Winston Churchill, 20. századi brit miniszterelnök az első világháborúnak titulálta, részben jogosan, hiszen a háború Ausztrália kivételével minden kontinensen dúlt. Európában pomerániai háború (1756–1763), ezen belül a Sziléziáért folytatott harc harmadik sziléziai háború, az észak-amerikai gyarmatokon francia és indián háború (1754–1763), Indiában harmadik karnátakai háború (1758-1763) néven ismeretes. Mind az európai, mind a gyarmati konfliktusok 1763-ban értek véget, a hubertusburgi, illetve a párizsi békével.
A háború Európában területi változást nem hozott, a Porosz Királyság meg tudta védelmezni az osztrák örökösödési háborúban megszerzett gazdag tartományt, Sziléziát. A tengeri és gyarmati háborút azonban döntően a Brit Birodalom nyerte meg, Észak-Amerikában felszámolva a francia gyarmatbirodalmat, valamint vezető szerepet tölthetett be India gyarmatosításában, mely a „birodalmi korona legszebb ékkövévé” vált. A brit hajóhad többször is megverte a francia flottát, utóbbi még évtizedekkel később, a napóleoni háborúkban sem tudta felvenni a versenyt a britekkel a tengeren.
Hétéves háború, európai hadszíntér |
---|
Hastenbeck • Krefeld • Lutterberg 1758 • Bergen • Minden • Gohfeld • Fulda • Warburg • Kampen •• Vellinghausen • Wilhelmsthal • Lutterberg 1762
Pirna • Lobositz • Prága • Kolín • Groß-Jägersdorf • Moys • Rossbach • Breslau • Leuthen • Olmütz • Zorndorf • Hochkirch • Kay (Paltzig) • Kunersdorf • Korbitz • Hoyerswerda) • Maxen • Landeshut • Liegnitz (1760) • Berlin (1760) • Torgau • Döbeln • Burkersdorf • Reichenbach • Freiberg |
A háború kitörése
Az európai háború kezdete
XV. Lajos háborúi |
---|
• Hármas szövetség (1717) • Négyes szövetség (1718) • A négyes szövetség háborúja (1718–1720) • Hágai béke (1720) • Lengyel örökösödési háború (1733–1738) • Bécsi béke (1738) • Osztrák örökösödési háború (1740–1748) • Aacheni béke (1748) • Észak-amerikai brit–francia háború (1754–1763) • Hétéves háború (1756–1763) • Párizsi béke (1763) • Hubertusburgi béke (1763) |
Mária Terézia osztrák uralkodó főhercegnő, magyar és cseh királynő 1748-ban azzal a céllal írta alá az aacheni békét, hogy újjáépíthesse és felfejleszthesse haderőit a visszavágásra II. Frigyes porosz király ellen.
Mária Terézia ugyanakkor új szövetséget hozott létre, melynek célja Poroszország megnövekedett hatalmának megsemmisítése volt. Diplomáciájával megnyerte Franciaország, Oroszország, Svédország, és sok kisebb német állam támogatását, így a Porosz Királyság minden oldalról támadásra számíthatott. Poroszországot a franciákkal a gyarmatokon egyébként is versengő Brit Birodalom, valamint az Angliával perszonális unióban álló Hannover támogatta. Így a korábbi francia–porosz és osztrák–angol szövetség helyébe francia–osztrák és angol–porosz szövetség lépett, melyre a történészek diplomáciai forradalomként hivatkoznak.
Nagy Frigyes 1756-ban, a támadásra számítva lerohanta az Ausztriával szimpatizáló Szászországot, hogy előretolt bázist létesítsen csapatainak, majd megindult Csehország felé.
A gyarmati konfliktusok kirobbanása
Az észak-amerikai angol gyarmatok, nyugat felé való terjeszkedésük közben a szintén terjeszkedni kívánó kanadai francia erőkkel találták szembe magukat az 1740-es évek végén és az 1750-es évek elején. A franciák, hogy lelassítsák a gyorsabb angol expanziót, erődítmények sorát építették meg a mai Nyugat-Pennsylvaniában. A britek 1754-től támadták ezeket az erődöket, sőt, az európai háború kitörése után Indiában is szembekerültek a franciákkal, akik az angol gyarmatosítók ellen küzdő bengáli erőket támogatták.
A háború menete
Az európai háború menete
1756
Frigyes ősszel megkezdte szászországi hadjáratát, hogy kiiktassa egyik ellenfelét a készülő háborúból, valamint, hogy előretolt bázist létrehozva könnyebben támadhassa az osztrák erőket, és a harcokat ellenséges földre terelje. Se a szászok, se az osztrákok nem voltak még felkészülve a háborúra. A védekező állásokban lévő szász seregeket bekerítette és ki akarta őket éheztetni, hogy megadják magukat, ebben azonban veszélyeztette a von Browne vezette osztrák felmentősereg. A két ellenséges tábor közé állt be seregével, majd a lobositzi csatában megfutamította az osztrákokat, a szászokat támogatás nélkül hagyva. Miután október 15-én Szászország kapitulált a porosz király előtt, az osztrákok és a poroszok is téli szállásra vonultak.
1757
Frigyes tavasszal ismét magához ragadta a kezdeményezést, Csehország irányában törve előre. A prágai csatában diadalmaskodott, azonban Kolínnál vereséget szenvedett a von Daun vezette nagyobb, osztrák erőktől. Nyugaton a franciák és az Ausztriával szövetséges német fejedelemségek serege (Reichsarmee) két irányban indult támadásra. Az egyik a hastenbecki csatában megverte az egyesült hannoveri-brit csapatokat, a másik pedig a Szász Választófejedelemség (Kurfürstentum Sachsen) felszabadítására indult. Ezalatt az orosz hadsereg is megindult, Kelet-Poroszország megszállása után a gross-jägersdorfi csatában legyőztek egy kisebb porosz hadsereget.
Az év vége azonban mégis döntő porosz sikerekkel járt. Frigyes zseniális manőverezéssel és taktikázással a rossbachi csatában szétverte a támadó francia-német seregeket, mely a Reichsarmee felbomlását eredményezte, majd alig egy hónappal később, decemberben a Leuthen mellett vívott ütközetben súlyos vereséget mért a Lotaringiai Károly vezette császári seregekre, kiűzve őket Sziléziából.
Porosz könnyűgyalogság (Füsiliere) a 35. Henrik porosz herceg gyalogezredből (Infanterie-Regiment Prinz Heinrich von Preußen No.35).)
1758
Az 1758-as év Porosz Királyság számára a Habsburg Birodalom és Oroszország elleni védekezéssel telt. Mindkét hatalom megindította csapatait kelet felől, Frigyes pedig tudta, ha a két sereg egyesül, az ellenség magát Berlint is megszerzi magának. Hogy ezt megakadályozza, szembeszállt az oroszokkal, és a rendkívül véres zorndorfi csatában visszaszorította őket, azonban a veszély ezzel nem hárult el. A háromszoros túlerőben lévő osztrák csapatok októberben Hochkirchnél legyőzték, szorult helyzetbe juttatva a poroszokat.
A franciák Hessen tartomány ellen indultak, azonban a júniusi krefeldi csata, majd az augusztusi mindeni csata számukra vereséggel végződött, így nem tudtak porosz területre lépni.
1759
Ez az év volt Poroszország és II. Frigyes számára a legnehezebb. A téli szállásról visszatérő egyesült orosz-osztrák seregek a kunersdorfi csatában szétszórták a porosz sereget, maga a király az öngyilkosságra gondolt. Minden bizonnyal a hoyerswerdai és a korbitzi (Meißen közelében) kisebb győzelmek adtak elég reményt neki a háború folytatásához. A Kunersdorfnál szétesett porosz csapatok közül 30 000 fő visszatért Berlinbe a csata után pár nappal, újabb reményt adva Frigyesnek a háború folytatására.
A francia vezérkar erőforrásait visszavonta a gyarmatokról, remélve, hogy európai hódításaival a béketárgyaláson kedvező pozícióba kerülhet. A franciák egyenesen a brit szigetek elfoglalását tették meg célul, nagy erőt összpontosítva a Loire vidékén, melyet a bresti kikötőben állomásozó flottába kívántak behajózni. A touloni flottát is a térségbe akarták rendelni, azonban ezt, valamint az egész partraszállást két tengeri vereség ellehetetlenítette. A földközi-tengeri flotta a lagosi csatában szenvedett súlyos vereséget, az atlanti-óceáni flotta pedig a Quiberon-öbölben veszített csatát.
A Britek számára olyan jól sikerült az 1759-es év, hogy 'Annus Mirabilis' (csodálatos év) néven vált ismertté. Az indiai Madras-t sikerült megtartaniuk, a Karib-tengeri Guadeloupe-t sikerült elfoglalniuk, Európában a Minden-i csatában győzedelmeskedtek német szövetségeseikkel, Észak-Amerikában pedig az Ábrahám-síksági csata következményeként sikerült elfoglalniuk Québec városát.
1760
1760 a nehéz porosz helyzet ellenére kiegyenlített volt a felek között. A francia csapatok Warburgnál vereséget szenvedtek a hannoveriektől, a liegnitzi csatában Nagy Frigyes az osztrákok háromszoros túlereje ellenére is kicsikart egy fontos győzelmet. Az orosz erők eközben megszállták Poroszország nagy részét, rövid ideig még Berlint is. Az év végén Frigyes még egyszer győzni tudott, a rendkívül véres torgaui csatában megverte von Daun osztrák tábornok létszámfölényben lévő seregét, bár Frigyes veszteségei nagyobbak voltak.
1761
Az év elején újabb ország csatlakozott a háborúhoz: Spanyolország hadat üzent Nagy-Britanniának, félve annak túlzott gyarmati megerősödésétől. Az orosz és svéd seregek újabb részeket foglaltak el Pomerániából. A súlyosbodó háborús költségek miatt Nagy-Britannia megvonta pénzügyi támogatását a Porosz Királyságtól, melynek északkeleti területét szinte teljesen megszállták az oroszok és az osztrákok. A királyság hadereje 60 000 főre csökkent a vereségeknek köszönhetően, és minimális területeket tudott csak megtartani. Bár a villinghauseni csatában a franciák döntő vereséget szenvedtek a porosz-hannoveri-brit csapatoktól, már csak a csoda menthette meg Poroszországot az összeomlástól.
1762
Ez az év volt a csoda éve. Január 5-én elhunyt I. Erzsébet cárnő, utódja, III. Péter pedig Frigyes egyik csodálója volt, aki azonnal kiléptette országát a háborúból, (szentpétervári egyezmény) közvetítette a békekötést Poroszország és Svédország között, sőt, 20 000 fős segélycsapatot küldött Frigyes királyságának talpra állítására. Péter cárt ugyan a felesége, Nagy Katalin cárnő meggyilkoltatta, és elfoglalta annak trónját, de Oroszország nem támadott ismét Frigyes ellen, bár segélycsapatait hazarendelte. A poroszoknak így végre ismét csak az osztrákokra kellett koncentrálniuk, és a júliusi burkersdorfi, valamint az októberi freibergi csatában Frigyes legyőzte a császári seregeket, kiszorítva őket porosz földről. A háború így ezen a harctéren eldöntetlenül végződött.
Háború a gyarmatokon
Észak-Amerika
Franciaország arra számított, hogy európai hódításaival a háború folyamán remek helyzetbe kerülhet a tárgyalóasztalnál, melyet gyarmatokért szeretett volna cserélni, így észak-amerikai gyarmataikra nem rendeltek (a brit tengeri dominancia miatt nem is tudtak volna) nagyobb csapatokat. 1758-ban indult meg a brit támadás Új-Franciaország ellen szárazföldi és vízi úton. Louisbourg és Cape Breton-sziget erődje még ugyanebben az évben elesett, sőt, 1759 szeptember 13-án James Wolfe tábornok megverte Montcalm márki seregét a Québecért vívott Ábrahám-síksági csatában, ahol mindkét fővezér elesett. Az 1762-es Signal Hill-i csata ismét brit győzelmet hozott. A franciák az európai háborúban sem voltak sikeresek, így a béketárgyalásokon kénytelenek voltak Nagy-Britannia javára lemondani kanadai gyarmataikról.
India
Robert Clive tábornok a palási csatában vereséget mért a Mogul Birodalomtól már csak névlegesen függő bengál naváb seregeire, megdöntve Bengál helytartójának hatalmát. A bengál navábok innentől kezdve szoros brit függésben voltak, kiszorítva a francia befolyást a helytartó udvarából és átvéve a vezető szerepet India gyarmatosításában is, mely egészen a 20. századig az angol korona legdrágább ékköve lett.
Béke
Az 1763-as párizsi békeszerződés biztosította Nagy-Britannia számára Észak-Amerika és India gyarmatosításában a vezető szerepet, míg Franciaország mind az európai, mind a gyarmati hadszíntéren súlyos vereségeket szenvedett.
A hubertusburgi békeszerződés megerősítette Poroszország uralmát Szilézia felett. Poroszország II. Frigyes király alatt európai nagyhatalommá lépett elő.
Források
- Jeremy Black: Hetven döntő csata, Rossbach, Plassey, Quebec fejezetek ISBN 963-9615-15-3
- Száray Miklós: Történelem III' ISBN 978-963-16-2813-5
További információk
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
1157
1225
1233
1237
1244
13. század
1307
1380
1391
14. század
1415
1440
1448
1451
15. század
1539
1544
1613
1671
1685
1688
1699
1700
1701
1707
1709
1712
1747
1757
1760
1786
1800
1806
1807
1808
1809
1822
1824
1838
1845
1848
1860
1870
1871
1876
1900
1918
1920-as évek
1933
1934
1945
1948
1949
1953
1961
1968
1970-es évek
1972
1974
1975
1980
1981
1984
1989
1990
1991
4. század
5. század
6. század
Adó
Adolf Hitler
Agglomeráció
Albert Speer (építész, 1905–1981)
Alexanderplatz
Algír
Altes Museum
Angolok
Antikommunizmus
Augusztus
Augusztus 13.
Ausztria
Az Európai Unió legnépesebb városai
Bécs
Berlin
Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió
Berlini Állatkert
Berlini blokád
Berlini fal
Berlini Műszaki Egyetem
Berlini Nemzetközi Filmfesztivál
Berlini tévétorony
Berlin (egyértelműsítő lap)
Berlin kerületei
Berlin kopói
Bernard Montgomery
Bonn
Brüsszel
Brandenburgi kapu
Brazíliaváros
Budapest
Buenos Aires
Das Boot (televíziós sorozat)
December
December 2.
Deutsche Bahn
Egyezményes koordinált világidő
Elba (folyó)
Európa
Európai Unió
Fájl:Antoine Pesne - Friedrich der Große als Kronprinz (1739).jpg
Fájl:Berlin Mitte by night.JPG
Fájl:Berlin Montage 4.jpg
Fájl:Berlin Subdivisions.svg
Fájl:Berlin Unter den Linden Victoria Hotel um 1900.jpg
Fájl:Coat of arms of Berlin.svg
Fájl:Disambig.svg
Fájl:Dogs of Berlin Logo.png
Fájl:Film reel.svg
Fájl:Flag of Berlin.svg
Fájl:Germany location map.svg
Fájl:Gtk-dialog-info.svg
Fájl:Karte der Berliner Wasserstraßen.png
Fájl:Korrektúra.svg
Fájl:PanoramaBerlin2021.jpg
Fájl:Portal DE 2.svg
Fájl:Potsdamer Platz 1945.jpg
Fájl:Searchtool right.svg
Fájl:West and East Germans at the Brandenburg Gate in 1989.jpg
Fájl:ZLB-Berliner Ansichten-Januar.jpg
Földrajzi koordináta-rendszer
Főváros
Február
Felső-rajnai körzet
Felvilágosult abszolutizmus
File:Inkscape replaced.svg
File:W3C grn.svg
Forgalmi rendszám
Frankfurt am Main
Franziska Giffey
Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem
Georgij Konsztantyinovics Zsukov
Germánok
Glienickei híd
GNOME
Hétéves háború
Hadik András (hadvezér)
Haftbefehl
Hanza-szövetség
Harmadik Birodalom
Harmincéves háború
Havel (folyó)
Help:Inkscape
Help:SVG
Hidegháború
hu:Free Software Foundation
hu:GNU Lesser General Public License
hu:Szabad szoftver
Hugenották
Humboldt Egyetem
I. e. 3. évezred
I. e. 6. század
I. Frigyes porosz király
I. Frigyes Vilmos porosz király
I. Napóleon francia császár
Időzóna
II. Frigyes brandenburgi választófejedelem
II. Frigyes porosz király
II. János magyar király
III. Frigyes Vilmos porosz király
Irányítószám
Isztambul
IV. Frigyes Vilmos porosz király
Ivan Sztyepanovics Konyev
Július
Június 17.
Jakarta
Január
Körzethívószám
Közép-európai idő
Karl-Marx-Allee
Karl Friedrich Schinkel
Katrin Sass
Kelet-Berlin
Kereszténydemokrata Unió
Kijev
Kommunizmus
Koppenhága
London
Los Angeles
Május
Május 11.
Május 2.
Március
Március 18.
Második világháború
Múzeum-sziget
München
Madrid
Mexikóváros
Moszkva
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
Németország
Németország nagyvárosai
Német Birodalom
Német Demokratikus Köztársaság
Német nyelv
Népsűrűség
Napóleoni háborúk
Netflix
Neues Museum
November
November 10.
Nuvola
Nyugat-Berlin
Nyugat-Németország
Október
Omar Bradley
Párizs
Peking
Porosz Királyság
Portál:Filmművészet
Portál:Németország
Potsdamer Platz
Prága
Protestantizmus
Q47087923
Q64
Reichstag (épület)
Sablon:Német település infobox
Sablon:Televíziós műsor infobox
Santo Domingo (Dominikai Köztársaság)
Sevilla
Sony Corporation
Spandau
Spree
Svédek
Szász-Anhalt
Szófia
Szövetséges hatalmak a második világháborúban
Szeptember
Szláv népek
Taskent
Teherán
Tengerszint feletti magasság
Testvérváros
Teufelsberg
Tiergarten
Tokió
UNESCO
Unter den Linden
Uwe Preuss
Valdensek
Varsó
Vektorgrafika
Vendek
Weimari köztársaság
Welthauptstadt Germania
Wikimédia Commons
Wilhelmstraße (Berlin)
Windhoek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.