Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Magyar törzsek

A honfoglalás kori magyarok más sztyeppi népekhez hasonlóan törzsekre tagozódtak. Maga a „törzs” szó csak részben tudományos kategória: feltételezések szerint a korabeli megnevezése a „had” volt.[1] A törzsek ennek megfelelően az együtt hadakozók megszervezésére jöttek létre, bizánci forrás szerint a magas rangú törzsfők, a gyula és a horka bírói hatalommal is bírtak. Szavuk döntő volt a törzsek közti vitás ügyek rendezésében, az egy törzshöz tartozó nemzetségek felett vélhetően az egyes törzsfők bíráskodtak.

Anonymus nyomán a magyar törzsszövetséget, helyesebben: vezérnemzetségek[2] szövetségét Hétmagyarnak is hívhatjuk.[3][4]

A magyar nemzetségek mibenlétével megértésével, illetve általában a steppei népek társadalmi/politikai viszonyaival a letelepedett társadalmak történetírásának (Pl. Bizánc) nehézségei támadtak.[5]

A magyar törzsek vándorlása a finnugor elmélet szerint

Törzs, klán, nemzetség

A legújabb kutatások, pl. Szabados György történész értelmezésében a magyar "törzsek" (genea) valójában és igazából nemzetségek, és sokkal több nemzetség volt mint hét (Anonymus szerint 108). Ez a hét a vezérnemzetségek voltak, akik számtalan más nemzetséget is összefogtak. Ők kötötték a vérszerződést, amely kb. 100 év múlva a Magyar Királyság megszületéséhez vezetett.[6] Angolul a nemzetség szót a "clan" (klán) szóval fordítják.[7]

Szabados György érvei, röviden összefoglalva:

  • Nincsenek olyan tényezők, amelyek törzsekre, különálló és önálló entitásokra utalnak.[8]
  • A "törzs" (tribus) szó ahol előfordul, mindenhol a nemzetség szinonimája.[9]
  • az ún "törzsnévi helynevek" semmiféle bizonyító erőt nem hordoznak. Az adott települést elnevezhették egy személyről is.[10]

A legutóbbi kutatások szerint és jelenlegi tudásunk fényében tehát a "törzs" egyértelműen a genea hibás fordítása.[11]

Ivanics Mária az országalkotó nemzetség megjelölést használja a fejedelemválasztó hatalommal rendelkező nemzetségek meghatározására (a honfoglaló nemzetségek krími tatár párhuzamait vizsgálva),[12][13] B. Szabó János pedig az első nemzetség megjelölést.[14]

Bíborban született Konstantin listája

A magyar törzsek nevéről egyedül Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár 950 körül írt műve (De adminstrando Imperio, A birodalom kormányzásáról) számol be. A császár nyolc törzset sorol fel. Elsőnek a kazároktól elszakadt kabarokat említi, de hozzáteszi, hogy a kabarok voltaképpen három törzsre (törzstöredékre?) tagolódnak, akik felett egyetlen fejedelem uralkodik. Ezek elnevezését nem ismerjük, a helynevek alapján a kutatók főként a varsány, eszlár, ladány, berény, székely nevekre következtetnek, anélkül, hogy kizárnának más lehetőségeket.[15]

Sátraik (boltos jurtjaik) vannak, és együtt vonulnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval. Bárhova is mennek, együtt utaznak egész rakományukkal és raktárukkal, (az uralkodó) kísérőivel és a trónussal, a sátrakkal és az állatokkal.

Ibn Ruszta feljegyzése az etelközi Magyarokról

Konstantin szerint a kabar törzseket csatlakozásuk után a magyarok idővel „az első törzsek rangjára emelték”; a törzsszövetség kezdetben eszerint hét törzsre tagozódott.

A türkök népe régen Kazáriához közel szerzett magának szálláshelyet, azon a helyen, melyet első vajdájukról Levediának neveznek... Abban az időben nem türköknek mondták őket, hanem szabartoi aszphaloinak... A türkök hét törzsből álltak, de sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha nem volt. Együtt laktak a kazárokkal három esztendeig... a türkök elűzték Nagy Morávia lakóit és megszállták azok földjét...

Bíborbanszületett Konstantin De adminstrando Imperio

Nevüket a kabarok említése után sorolja fel a császár:[15]

A törzsnevek eredete

A magyar törzsnevekről két forrás áll a nyelvészek rendelkezésére, VII. Konstantin listája, amelyet a Bulcsú harka vezette követségtől kapott információk alapján hagyott ránk, és helyneveink. Konstantin listája a nevek többféle olvasatát is megengedi, a helynevek viszont az ezeréves magyar nyelvfejlődés eredményét mutatják. Ezekből kell megállapítani először a 10. századi magyar nevet, hogy abból a régebbi magyar, illetve átvétel esetén az eredeti nyelvű alakot helyreállíthassuk.[17]

Általános szófejtések

A korai etimológiák általában figyelmen kívül hagyták a helynévi anyagot, amiből rendszer nélküli, sokszor tréfás megfejtések jöttek ki a törzsnevekre. 1930-ban Németh Gyula volt az első, aki megpróbált rendszert vinni a törzsnevek magyarázatába, bár konkrét megfejtéseit ma már többnyire nem tartják helyesnek. Szerinte a nyék, valamint a megyer törzsnév első tagja finnugor, a többi török eredetű. A nyék finnugor 'sövény, bekerített védőhely' megfejtése általánosan elfogadott, amit ő is már átvett korábbi megfejtésekből, hasonlóan a tarján török 'alkirály' megfejtéséhez. További javaslatai a következők voltak: kabar 'lázadó', megyer 'mańć-ember', kürt 'hótorlasz', gyarmat 'fáradhatatlan', jenő 'miniszter', kér 'óriás', keszi 'töredék'. A kritikák hatására később ezek közül a megyerét, kürtét és kérét visszavonta. A megyer törzsnévre publikálatlanul, hagyatékában javasolta a manysi mansin 'fajdkakas' eredetet.[17]

Hadrendhez kapcsolódó szófejtések

1988-ban írt, 1994-ben publikált munkájában Berta Árpád négy törzsnévre teljesen új etimológiát javasolt: kürt 'mellecske', gyarmat 'hát-mögé', jenő 'oldalka', kér 'utolsó'. Ezzel a neveket erőteljesen elvitte a hadrendet ábrázoló rendszer irányába, sőt a törzsszövetség kialakulásának egyes fázisaira is következtetni lehet belőle. A rendszert még egységesebbé tette azzal, hogy a nyék finnugor eredete helyett a kirgiz ǰĕk 'bekerített ágyás, árokpart, szegély, perem' vagy a hasonló jelentésű baskír 'šĕyäk'-ből magyarázza. A megyer törzsnévre pedig az összetett szó helyett pedig egy 'mancser'-'mandzser' átmeneten keresztül egy türk 'bancser'-'bandzser' alakot, végeredményben 'ban jer' „fő hely” alakot javasol, de további vizsgálatokat tart szükségesnek. A kabar névnek pedig 'orr' jelentését mondja nagy valószínűségűnek.[17]

Végeredményben Berta rendszere a törzsszövetség történetének két fázisát tükrözi egy hatalomváltás miatti átalakulás előtti és utáni állapotot, mindent török etimológiával magyarázva: [17]

  • kabar 'orr' – a frissen csatlakozott „élen járó” védőtörzs, előőrs a második fázisban
  • nyék 'sövény' – védőtörzs, ami az első fázisban a szövetség határait védte
  • megyer 'fő hely' – az első fázis vezértörzse
  • kürt–gyarmat 'mell–hát-mögé' – az első fázisban a megyer törzs elő és utóvédje
  • tarján 'tarχan' – az új vezértörzs, a második fázisban
  • jenő 'oldalka' – az új vezértörzs oldalvédje
  • kér 'hátsó, utolsó' – az új vezértörzs hátvédje
  • keszi 'töredék' – egy régebbi nagyobb törzs maradéka

Ez a hatalomváltás a törzsek között valószínűleg a dinasztiaváltás, amiről Konstantin császár ír A birodalom kormányzásáról című munkájában, amikor leírja, hogy Levedi fejedelem – ezek szerint a megyer törzs feje – átadta a hatalmat Árpádnak[18] – és így a tarján törzsnek.[17]

Ezen etimológiák helyessége esetén azt kell feltételezni, hogy a magyar törzsek mindegyike új nevet kapott a nyugat felé tartó vándorlás során. Ez esetben a magyar törzsneveknek folytonosan változónak kellett lenni. (A besenyő törzsek analógiáját felhasználva a védőtörzsek és vezértörzsek koncepcióját korábban már Szegedi László is felvetette.[19]) Ez jól illeszkedik a nemzetség fogalmába, ahol az adott nemzetség tagjai a(z éppen soros) nemzetségfő nevével voltak társítva.

A törzsfő nevéből vagy méltóságából kiinduló szófejtések

Németh Gyula korábban a besenyők nyolc törzsnevének megfejtésére talált egy igen világos rendszert, eszerint a besenyő törzsnevek egy török lószínnév és méltóságnév kombinációi.[17]

635 előtt a nyugati türköknek szintén nyolc törzsük volt.[20] Ekkor elszakadt a türk befolyás alól az onogur-bolgár birodalom Kuvrat vezetésével.[21] Válaszul 635 után katonai reformot hajtottak végre. Az eddig csak 3 törzsből álló nyugati, azaz jobbszárnyukat a keleti, azaz balszárnyhoz hasonlóan 5 törzsűvé alakították és végeredményben 10 törzset alakítottak ki. Az új törzsek vezetőinek méltóságneveit úgy alakították ki, hogy régi méltóságnevükhöz a keleti szárny esetén a csor, a nyugati szárny esetén az erkin méltóságnevet adták hozzá. Így a tudun méltóságnévből keleten tudun csor, nyugaton tudun erkin lett.[20]

A nyugati türkök még az egységes Türk Birodalom idején Istemi vezetése alatt foglalták el a Volgától keletre az alánok és ogurok – köztük az onogurok – földjét. Györffy György javaslata szerint ekkor megszervezhették saját módszerük szerint a magyar törzsszövetséget is, azaz a magyar törzsnevek méltóságnév-tiszteleti név eredetét is kutatni kellene. Györffy egyébként a saragurokban azaz fehér ogurokban – másképpen fehér ugorok – sejti a magyar törzsszövetséget.[15]

Más népekkel közös törzsnevek

Magyar törzsnevek találhatók a baskírokéi között.[22][23][24]

A nemzetségek és azok számának jelentősége a steppei népek körében

Az Ivanics Mária feldolgozta tatár hagyományokat őrző Dzsingisz-legenda történetében tíz tatár nemzetségfő fog össze, az előző uralkodó fiai közül az ifjú Dzsingiszt kánnak meghívni.[25] Amiként Anonymus történetében a vérszerződés, akként itt is kölcsönös eskütétel követte a beiktatást.[26] A Krími Kánságban az államalkotó nemzetségekből (karacsi) – akik az országot képviselték a kánnal szemben - a hagyomány szerint négynek kellett lenni, ám a különféle külső és belső keletkezésű dokumentumok szerint számuk mégis ingadozott.[27][28]

A négyesség mongol hatást tükrözhet, a Mongol Birodalomban és utódállamaiban valószínűleg a kínaival rokon, négy égtáj alapján történő felosztást tekintették ideálisnak.[29] (Az ázsiai steppe keleti végén – a kínai kulturális befolyási övezetben – gyakori volt ennek a kétszerese, a nyolcas, illetve a kilences tagozódás is.)[30][31]

A hetes szám

A hetes szerveződési elv ill. a hetes mint bűvös szám tisztelete feltehetően a mezopotámiai kultúrában fontos szerepet játszó hét bolygóra vezethető vissza (az ókorban csak hét bolygót ismertek a naprendszerben).[32] Az iráni kultúra hét részre osztotta a világot és az idők végezetén a zoroasztriánusok megváltója és hat társa e hét területről fognak érkezni;[33] az Aveszta 3x7 fejezetből épül fel. A perzsák Hérodotosz szerint eredetileg hét istenséget tisztelének. Ahura Mazdának hat főangyala volt (6+1=7), Zarathusztrának szintén hat tanítványa. Valószínűleg ennek tükröződése, hogy Dáriusz perzsa királynak is hat tanácsadója volt, kik az ország legnagyobb főurai valának, ez a rendszer később a parthus és szasszanida hierarchiában is tovább öröklődött.[34]

A hetes szám jelentései keleten: teljesség, befejezettség, az egész világ.[34] Szerencsés szám is volt.[34]

A Sahnáme leírása szerint a hős Rusztem oldalán Afraziáb ellen tíz lovag harcol, névvel megemlítve, de rendesen „a hét lovag” (haft gord) néven utalnak rájuk. Amikor Rusztem Turánba megy Bizánt megmenteni, nyolc lovagot visz magával, szintén nevesítve, de ugyanúgy hét lovag néven említik őket.[34] Ez arra utal, hogy a hetes és a többi szerveződési elv jelképes, bűvös értelmű és fontosságú volt, kozmológikus keretet jelentett, függetlenül attól, hogy a valóságban ettől eltérő számok is megjelentek. A honfoglaló magyarok mellett például említik a kavar nemzetségeket, akik a többi nemzetséggel egyező hatalommal bírtak, de a törzsszövetség neve Hétmagyar maradt.

Úgy tűnik, a hetes szimbolika (hetesség) Ázsia nyugatibb, iráni befolyású övezeteiben volt gyakoribb, bár Belső-Ázsiában is használták. B. Szabó János tanulmányában számos példát előszámlál, jelesül a perzsákat, pártusokat, szasszanidákat, a hun Heftalita (= „hét nemzetség”) Birodalmat, a nogájokat, baskírokat, türkméneket, kirgizeket, karapalkakokat, Európában pedig a bolgárokat és horvátokat.[35] Magyar szempontból érdemes megemlíteni, hogy Kijevben az Álmos népéhez csatlakozó kun törzsek száma hét volt, valamint az 1200-as években hazánkban letelepülő kunoké szintén.[36]

id. Bibó István szerint a hetes szám kiemelt szerepe Eurázsiában az ókori keleti időszámításból terjedt el, ahol a holdhónap negyedét, a hetet számolták. A hetes beosztás katonai szervezeti forma volt. Az 1074-es mogyoródi csatában Géza herceg vezette a derékhadat, és mindkét szárny három seregrészből állt. A jobbszárny középső seregrészét László herceg, a balszárnyét Ottó morva herceg, Géza és László sógora vezette. Azaz a Salamon elleni sereg hetes hadrendet alkotott. A derékhadon túli 3-3 seregrész mindegyike 4 alegységre tagolódott, amely felosztás lényegében megegyezik a székelyek oguz mintát követő szervezetével, akik 6 nemre és mindegyik 4 ágra oszlanak, s így vonultak hadba az ispáni főhadat kísérve.[15]

A hetes számból eredően a „hétmagyar” nem romantikus találmány, hanem bevett sztyeppei szövetségnév-birodalomnév volt. Ehhez hasonló a bolgárok onogur azaz „tízogur”, a kutrugur – csuvasos, azaz ogur, szemben az oguzzal – azaz talán tokuzoguz „kilencoguz”-„kilencogur”, vagy utrigur „harmincugor” nevekhez. A krónikák dentumoger neve is valószínűleg a „hétmagyar” törökös formája. Ez azonban már csak akkor alakulhatott ki, amikor a kürt és a gyarmat törzsek végleg összeolvadtak, mivel ezekkel eredetileg nyolc (általunk ismert) törzs alkotta a törzsszövetséget. Az is elképzelhető, hogy Kónsztantinosz csak a legfontosabbakat sorolta fel, és többet kihagyott. A törzsneves települések ezt a lehetőséget is nyitva hagyják. (Mivel a honfoglaló nemzetségek Kézai által közölt 108-as száma a 9 és a 12 szorzata, Szegedi László azt feltételezte, hogy ebben a rendszerben vagy 9 magyar törzs létezett, egyenként 12 nemzetséggel, vagy 12 törzs egyenként 9 nemzetséggel.[19])

Dénes József és Várady László szerint a keleti nemzetségfelsorolások esetében a sorrend egyben rangsort is jelentett.[37][38] Ebből a történészek egy része a DAI alapján, ahol a kavarok szerepelnek elsőként, azt vonta le, hogy Álmos/Árpád kavar származású lett volna, azonban nem feltétlenül van ez így.[39]

Törzsi helynevek

A magyarok és a csatlakozott népek törzsneveit viselő települések a fejedelmi, dukátusi és határvédelmi területeken a legsűrűbbek.

Mindegyik törzsnév több (20-40) településnévben maradt fenn. Pl.: Mezőnyék (ma Nyékládháza része), Bábonymegyer, Salgótarján, Tiszatarján, Tiszajenő, Hajmáskér, Tiszakeszi, Dunakeszi, Kőkeszi, Diósjenő, Budakeszi stb.

A törzsneves helynevek az elavult elképzelés szerint arra engednének következtetni, hogy a szállásterület kijelölésében szerepe volt a törzsi hovatartozásnak, a törzs tagjai pedig bizonyos fokú etnikai identitással rendelkeztek. Azonban jogos ellenvetés, hogy a törzsenként letelepült magyarok eredeti szállásterületein értelmetlen lett volna ez az eljárás. Ahol mindenki a jenő törzsbe tartozik, ott a Jenő helynévnek semmilyen megkülönböztető, azaz tulajdonnévi jelentősége nem lenne. Ezért a törzsneves települések inkább a 10–11. századi telepítéseket jelzi, amikor a köznépet a kialakuló nagybirtokos nemesség birtokaira költöztették.

Feltűnő, hogy Kürtgyarmat nevű településnév nincs, de van külön Gyarmat és külön Kürt. Például Füzesgyarmat, Tiszakürt.

A hét magyar és a csatlakozott népek törzsi neveit viselő falvak népe a valószínűleg még Géza fejedelem által széttelepített nemzetségi szervezet katonai kíséretéből származott, akiket várjobbágyként a kialakuló vármegyeszervezethez csatoltak. Ők később szabad állapotukat Szent Istvánra vezették vissza, ezért a Szent Király szabadjainak, fiainak, jobbágyainak (liberi, filii, iobagiones Sancti Regis) is nevezték magukat, ami faluneveikben is tükröződött (Szentkirályszabadja). Az ő falvaik lehettek a magyar vagy a csatlakozott népek nemzetségneveit viselő falvak is mint a Nyék, Megyer, Jenő, Kér, Keszi, Kürt, Gyarmat, Tarján, Tolmács, Ság, Varsány, Eszlár, Ladány, Besnyő, Kozár, Várkony, Oroszi, Horváti, Székely, stb).[40] E falvak várjobbágyi eredetét az is alátámasztja, hogy csak várjobbágy nemzetségek nevezték el magukat nemzetségekről – Kér nemzetség, Kürt nemzetség.[41]

A különböző törzsnevek egymáshoz nagyon közeli csoportokban fordulnak elő – Budaörs, Budakeszi, Budanyék, Budajenő, Békásmegyer –, vagyis ez is a törzs-elmélet tarthatatlanságát jelzi. E településeket adott személyekről is elnevezhették.[42]

A törzsneveket többen is térképre vitték, az eddigi legteljesebb publikált munkával Török Sándor állt elő 1982-ben. Ő 27 nyék, 38 megyer, 19 kürt, 18 gyarmat, 27 tarján, 24 jenő, 51 kér, 47 keszi törzshöz kapcsolható helynevet talált. A lista folyamatosan változhat, mert amellett, hogy újabb elfeledett helynevek kerülhetnek fel a listára, néhány név le is kerülhet arról, mert későbbi névadás, nem államalapítás-kori, illetve mégsem törzsnévből származik. Korábban Pauler Gyula 1900-ban publikált hasonló listát, és ő a baskír törzsek felfedezett két ideillő törzsnevet, a jeneit és a jurmatyot.[15]

Források

Jegyzetek

  1. A mai megfelelője pedig, legújabb kutatások szerint, a vezérnemzetség -lásd alább.
  2. Rövidebb formában: vezérnemek. A nemzetségeket nemnek is hívták, például: Turul nembeli (de genere Turul) Árpád. Anonymus szerint 108 nem(zetség) volt, ezek alkották a hét vezérnemet, amit hibásan "törzseknek" ismerünk
  3. "A Hetumogyer a Hétmagyar szó ómagyar kiejtése. A "Hétmagyar" eredetileg a Vérszerződés megkötése utáni magyar törzsszövetség neve volt, mivel azonban az egyház nem tűrt pogány kori nemzetségi szervezetre utalást, az ősgeszta szerzője ezt a kifejezést olyan értelemben őrizte meg - mentette át -, mintha a honfoglaló hét vezér összefoglaló elnevezése lett volna. Anonymus így találva ott, ilyen értelműnek hitte." Földes Péter: Anonymus titkos közlései. Online változat: http://www.karuna.hu/letoltesek_elemek/magyaroshit/anonymus_titkos_kozlesei.pdf Archiválva 2016. április 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. Lásd alább: onogur (tíz ogur), kutrigur (kilenc ogur) utrigur (harmic ogur), stb.
  5. Tóth Sándor László fogalmazott úgy, hogy „ezt a duális és rendkívül változékony politikai struktúrát nem teljesen érthette egy teljesen más, letelepült és centralizált birodalom”. - Tóth Sándor László: A 9–10. századi magyarság politikai szervezete bizánci szemszögből. In: Ünnepi kötet Dr. Blazovich László egyetemi tanár 70. születésnapjára. Balogh Elemér és Homoki-Nagy Mária gondozásában. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica 75. 690.
  6. Szabados György: Állam és ethnosz a IX–X. századi magyar történelemben. ACTA HISTORICA TOMUS CXXXV. Szeged, 2013. továbbiakban: Szabados 2013. http://www.arpad.btk.mta.hu/images/e-konyvtar/Szabados_Gyrgy_2013_Acta_Historica.pdf
  7. These eight clans of the Turks do not obey their own particular princes, but have a joint agreement to fight together with all earnestness and zeal upon the rivers, wheresoever war breaks out.” Constantine Porphyrogenitus: De Administrando Imperio. Ed. Gyula Moravcsik, transl. Romilly James Heald Jenkins. Budapest 1949; 2nd Ed., Washington, DC, 1968, reprinted 2008
  8. "Előbb a társadalmi csoportok mibenlétéről szólva megint Hóman Bálinttól érdemes kiindulni, aki a nemzetséget vérségi köteléken nyugvó elsődleges alakulatként, míg a törzset azonos ethnikumú nemzetségek mesterséges, politikai-katonai célzatú szövetségeként írja le. Ha a szóhasználati következetlenségtől eltekintünk,a tartalmi vonatkozásokra akkoris rá kell kérdeznünk.Voltak-e tehát olyan – akárminek is nevezett – alcsoportok a Magyar Nagyfejedelemségen belül, amik önálló tényezőként látszanak az írott források tükrében? Kútfőink nemleges választ adnak erre a kérdésre. Anonymus Álmos megválasztása kapcsán ezt a kifejezést használja: „a hét fejedelmi személy, akit Hétmagyarnak hívnak (VII principalis persone, qui Hetumogervocantur)”. Ebből világos, hogy Béla király Jegyzője nem hét különálló egységet jelenít meg, hanem egy fejedelemválasztó elit testület hét tagját." Szabados 2013.
  9. S bár a ’törzs’ jelentésű tribus szó Kézai Simonnál felbukkan, de a ’nemzetség’ szinonimájaként. Előbb „a Turul nembeli(de genere Turul) Árpád... nemzetsége Szkítia többi törzse (eius prosapia prae ceteris Scitiae tribubus) viszonylatában azt az előjogot élvezi, hogy...” A második példa szerint Léltől „származott a Zovárd törzs és nemzetség (tribus et cognatio).” Sokat mondó, hogy a 14. századi krónika-szerkesztmény e kifejezéseket lecserélve így nyilatkozik Lél kapitányról: „tőle származik Zuard nemzetség, avagy család és törzsök (generatio, sive prosapia et origo).” Szabados 2013.
  10. Végezetül „törzsnévi” eredetű helyneveink sem hordoznak bizonyító erőt, mert hiába hogy mindegyik előfordul az Árpád-korban, ha a legkorábbi Kér (Cari) adat is csak 1009-ből tűnik elénk, szórványemlékként a Magyar Királyság korából. A DAI összeállításától eltelt hosszú idő a helynévadás indokait végképp feltérképezhetetlenné teszi: főleg úgy, hogy mind csoportot, mind személyt jelölő tulajdonnév egyaránt szolgáltathat alapot, és a DAI nyolc genea-neve közül hat személynévként is kimutatható az Árpád-korból. Mármost a 13. századtól gyarapodó adatok láttán ki tudná bizonyítani azt, hogy a Nyék, Megyer/Magyar, Kürt, Tarján, Keszi helynevek mindenkor a Nyék, Megyer/Magyar, Kürt, Tarján,Keszi genea emlékezetét tartották fent, s nem egy-egy Nyék, Megyer/Magyar, Kürt, Tarján, Keszi nevű személyét? Nyilvánvalóan senki. Szabados 2013.
  11. Hasonlóságban a "törzsök" szó áll hozzá a legközelebb, de az megint mást jelent, a már említett nemzetség rokonértelmű szava. A genea eredetileg nemzetséget jelent, 19. századi tudósaink közül Szalay László a „törzsök”, Szabó Károly a nemzetség magyarítást alkalmazta. Szabados 2013.
  12. Ivanics Mária előadása: Nomád fejedelmi tükör a steppei forrásokban (az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportjában, 2013. június 14.)
  13. Ivanics M.: A Dzsingisz-legenda könyvének nomád fejedelme. Akadémiai doktori értekezés. 2009. 172.
  14. B. Szabó János: Árpád honfoglalóinak 9–10. századi hatalmi szervezete steppetörténeti párhuzamok tükrében. In: Történelmi Szemle. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének értesítője, LVIII. évfolyam, 2016. 3. szám, (továbbiakban: B. Szabó 2016) 370. old.
  15. a b c d e Györffy György. A magyar törzsnevek és törzsi helynevek., Honfoglalás és nyelvészet. Balassi Kiadó Budapest 1997. ISBN 963-506-108-0 
  16. Ami a középgörög καβαροι rossz olvasata, helyesen kavarok.
  17. a b c d e f Berta Árpád. Eltérő nézetek a magyar törzsnevek eredetéről., Honfoglalás és nyelvészet. Balassi Kiadó Budapest 1997. ISBN 963-506-108-0 
  18. Róna-Tas András. XI.2. A legkorábbi magyar krónika és a Levedi-kérdés., A honfoglaló magyar nép. Balassi Kiadó Budapest, 1997. ISBN 963-506-140-4 
  19. a b Szegedi László: A magyar törzsrendszer képlete. 1996/3. 49–55.
  20. a b Dobrovits Mihály: (cím nélkül) . Antik tanulmányok, XVIII k. 1–2. sz. (2004)
  21. Róna-Tas András. IV.3. A régi török népek, A honfoglaló magyar nép. Balassi Kiadó Budapest 1997. ISBN 963-506-140-4 
  22. Gyala Nemeth. Ungarische Stammesnamen bei den Baschkiren. «Acta Linguistica», t. 16 (1–2). (Budapest, 1966)
  23. Кузеев Р.Г. Происхождение башкирского народа. М., Наука, 1974, С.413-416
  24. Муратов Б.А. К этимологии угорских этнонимов и венгерско-башкирские этнические параллели//Этногенез. История. Культура. I Юсуповские чтения. Уфа, ИИЯЛ УНЦ РАН, 2011, С.175-177.
  25. Ivanics Mária: Nomád királytükör a Dzsingisz-legenda könyvében. In: Nomád népvándorlások, magyar honfoglalás. Szerk. Felföldi Szabolcs–Sinkovics Balázs. Balassi, Bp., 2001. 165.)
  26. B. Szabó 2016, 367.
  27. B. Szabó 2016, 374.
  28. E jelenség tárgyalását lásd alább, a hetes számnál.
  29. Schamiloglu, U.: The Qaraçi Beys i. m. (72. jz.) 223–297.; Uő: Tribal Politics i. m. (24. jz.) 19–21.
  30. Elina-Qian Xu: Historical development of the pre-dynastic Khitan. Doctoral dissertation. University of Helsinki, Faculty of Arts, Institute for Asian and African Studies, 2005. 103. (https://helda.helsinki.fi/handle/10138/19205.).
  31. A kilences tagozódásra: Hansgerd Göckenjan: Lobogó és dob az altáji népeknél. In: Fegyveres nomádok, nomád fegyverek. Szerk. Balogh László–Kellner László. Balassi, Bp., 2004. (Magyar Őstörténeti Könyvtár) 69.
  32. B. Szabó 2016. 374.
  33. https://iranicaonline.org/articles/haft-kesvar
  34. a b c d https://iranicaonline.org/articles/haft
  35. "Már az óperzsa birodalomban is felbukkan a hetes felosztás – hét parancsnoka van a hadseregnek, hét bírája a birodalomnak –, s Dáriusz is hét előkelő perzsából álló összeesküvés részeseként ragadta el a Perzsa Birodalom trónját a „bitorló” méd mágustól. (Társai pedig később is befolyásos személyek maradtak a birodalomban, így szabad bejárást élveztek a királyi palotába.) A Szasszanidák újabb perzsa birodalmának oszlopa pedig kezdetben az a hét nagy nemzetség volt, amelyek közül kettő, a Suren és a Karen, bizonyítható módon korábban, az Arszakidák alatt, a Párthus Birodalom kormányzatában is fontos szerepet játszott, s a hét nemzetség hatalmát Dáriusz koráig vezették vissza. Az egykori Akhaimenida-birodalom másik területén, Baktriában 456-ban a Hephtaliták (’hét nemzetség’) került a hun Kidariták helyett hatalomra, s a nyugat-ázsiai és kelet-európai steppén a nyugati türkökön, a kazárokon és a kimekeken keresztül egészen az újkorig lehet számolni különféle hetes szerveződésű törzsi/nemzetségi konföderációkkal: például a 16–17. században a nogáj horda részét képező jediszáni (yedisan ’hét nemzetség’), illetve jediskuli (yedi icki uli ’hét belső ember fiai’) nogájok, vagy a baskíroknál „hét nemzetség” (yeti irü), vagy a kazak kicsi dzsüzben az egyik törzs (a Zseti-ru, azaz ’hét nemzetség’), de Trepavlov gyűjtése szerint van „hét nemzetség”-e a türkméneknek, a kirgizeknek és a karakalpakoknak is. A 16. század elején létrejövő iráni Szafavida állam hatalmi bázisát is a türkmének „hét nagy ojmak”-ja alkotta. A kora középkori Kelet-Európában pedig szláv környezetben is fel-felbukkant a hetes szám a bolgárok és horvátok történetében." B. Szabó 2016, 375.
  36. B. Szabó 2016, 375-76.
  37. Dénes József: A honfoglaló magyarok vezérei és törzseik. Életünk 26. (1988) 1040–1045.
  38. Várady L.: Revision der Ungarn-Image von Konstantinos Porphyrogennetos. Textanalysen und Reinterpretation zu den Aussagen des Konstantinos Porphyrogennetos über die Politik-geschichte der Ungarn. Byzantinische Zeitschrift 82. (1989) 49–52.
  39. "Fontos azonban rámutatni, hogy Álmos, illetve Árpád családja mint uralkodói nemzetség a fejedelemválasztás után már nem feltétlenül volt a korábbi módon „része” az országalkotó első nemzetségek hierarchiájának – még akkor sem, ha korábban netán odatartoztak volna –, így kavar mivoltuk sem feltétlenül következik abból, hogy a DAI nemzetséglistája élén a forrás keletkezése idején épp a kavarok álltak." B. Szabó 2016. 378-79.
  40. Magyar történelmi fogalomtár, szerkesztette Bán Péter, Gondolat, Budapest, 194-195. o. (1989). ISBN 963 282 202 1 
  41. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  42. Lásd Szabados György érvelését fentebb.

További tudnivalók

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_törzsek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Magyar törzsek

Villamosmérnöki és elektronikai alapfogalmak - elektronica.hu
čítajte viac na tomto odkaze: 1988-ban befejezett televíziós sorozatok

¿A quién le importa?
Államvédelmi Hatóság
Álmodj velem!
Álmos magyar fejedelem
Április
Árpád-házi Mária nápolyi királyné
Árpád-kor
Árpád magyar fejedelem
Árvácska (keresztnév)
Árva angyal
Ázsia
École polytechnique
Éghajlat
Élysée-palota
Észak-Európa
Észtek
Észt nyelv
Íj
Író
Ókor
Ószláv nyelv
Újlatin nyelvek
Úzok
Üzbég nyelv
Űrhajó
Űrhajós
Űrugrás
10. század
1210
1239
1240
1241
1254
1257
1267
1272
1279
1280
1290
1295
1299
1300
1307
1309
1310
1319
1323
1325
1327
1328
1330
1336
1347
1348
1349
1350
1353
1355
1356
1359
1363
1371
1374
1375
1376
1387
1388
1400
1401
1402
1403
1406
1409
1410
1425
1428
1429
1436
1438
1441
1450
1463
1467
15. század
1525
16. század
1631
1640
1668
17. század
1705
1728
1733
1739
1740
1747
1750
1754
1757
1764
1769
1777
1784
1790
1792
1794
18. század
1808
1813
1814
1816
1817
1818
1821
1826
1827
1835
1839
1846
1848
1852
1853
1854
1855
1856
1859
1860
1860-as évek
1862
1865
1868
1870
1873
1879
1883
1885
1887
19. század
19. századi magyar történelem
1900
1904
1905
1907
1908
1909
1913
1914
1915
1916
1918
1919
1920
1921
1924
1925
1932
1935
1936
1939
1942
1943
1944
1945
1947
1949
1950
1950-es évek
1952
1956-os forradalom
1957
1958
1960-as évek
1961
1963
1964
1966
1973
1975
1978
1979
1980
1980-as évek
1982
1983
1984
1985
1985-ös Formula–1 San Marinó-i nagydíj
1986
1987
1988
1989
1990
1990-es évek
1993
1995
1996
1996-os Formula–1 San Marinó-i nagydíj
1998
1999
20. századi magyar történelem
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2009
2015
2022
250
311
45 Eugénia
6. század
670
895
9. század
955
Acapulco szépe
Acción y reacción
Adela Noriega
Adele
Afrika
Agatuccia Pesce
Agustín Barrios
Alánok
Alabama
Alan Shepard
Alice Faye
Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról
Amándote
Amar sin ser amada
Amerikai Egyesült Államok
Amit a szív diktál
Amor a la mexicana
Amor a la mexicana (dal)
Ana három arca
András yorki herceg
Angela (teleregény)
Angelusz (keresztnév)
Anglia
Angolok
Angol nyelv
Anjou Blanka aragóniai királyné
Anonymus
Antropológia
Arab nyelv
Arad (Románia)
Aragóniai Frigyes lunai gróf
Aragóniai Jolán nieblai grófné
Aragóniai uralkodók házastársainak listája
Aragónia uralkodóinak listája
Arany János (költő)
Ardales
Arrasando
Arrasando (dal)
Asszimiláció (szociológia)
Augsburgi csata
Ausztrália (ország)
Ausztria
Autó
Autodromo Enzo e Dino Ferrari
Avarok
Azeri nyelv
Az én bűnöm
Az új Paula és Paulina
Az ősforrás (teleregény)
A „magyar” szó etimológiája
A betolakodó (telenovella)
A csábítás földjén
A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára
A hét vezér
A középkori Magyar Királyság története
A liliomlány
A múlt árnyéka
A Macska
A magyar nép kialakulása
A mostoha
A sors útjai (teleregény)
A szív parancsa
A szerelem ösvényei
A szerelem nevében
A végzet hatalma (teleregény)
A vihar (teleregény)
A vipera
A zsidóság Magyarországon
Börzsöny (hegység)
Böszörmények
Bűnös vágyak
B. Tóth László
Baby, I’m in Love
Balassa János (sebész)
Balaton
Baltikum
Barátok és szerelmek
Bartók Béla (zeneszerző)
Baskírok
Baskír nyelv
Basszus
Battenbergi Viktória Eugénia spanyol királyné
Beatrix brit királyi hercegnő
Berki Viola
Besenyők
Bethlen Gábor
Bizánci Birodalom
Bob Said
Bolgárok
Bolgár nyelv
Bolyai János
Bonaparte-ház
Brüsszel
Bujtor István
Bulgária
Cañaveral de pasiones
Cachito de cielo
Camilla (teleregény)
Candy (telenovella)
Cantando por un sueño (dal)
Cerca de ti
Chislehurst
Cigányok
Clarendon
Conexión Thalía Radio Show
Con la duda
Csütörtök
Csehország
Cseh nyelv
Cseke Vilmos
Csernák László
Csontváry Kosztka Tivadar
Csuvasok
Csuvas nyelv
Cuando llega el amor
Cuna de lobos
Dánok
Dán nyelv
Dél-Amerika
Damon Hill
Dance, Dance (The Mexican)
Demográfia
Derült égből apa
De dónde soy
Divat
Don
Donáth Ede
Don’t Look Back
Dos mujeres, un camino
Drámaíró
Dráva
Dulo nemzetség
Dunántúl
Duna
Dunai svábok
Eötvös József (író)
Eötvös Loránd
Egyesült Királyság
Elio de Angelis
Első szerelem (televíziós sorozat, 2000)
Első világháború
El próximo viernes
El sexto sentido
Emese (Álmos anyja)
Empire (stílus)
Enséñame a vivir
Entre el mar y una estrella
En éxtasis
Equivocada
Erna
Esmeralda
Esperanza
Estoy enamorado
Etelköz
Etnikum
Eugénia francia császárné
Eurázsiai nyelvcsalád
Európa
Európa Tanács
Fájl:Armoiries-Empire.jpg
Fájl:A magyar nép.jpg
Fájl:Bikkessy Heinbucher Táncoló magyarok.jpg
Fájl:Die Ungarn 1686.jpg
Fájl:Disambig.svg
Fájl:Empress Eugénie, Hillwood Museum, 1857.jpg
Fájl:Empress Eugénie of the French holding a small parasol.png
Fájl:Empress Eugenie of the French.jpg
Fájl:Eugénie de Montijo, Empress consort of the French.jpg
Fájl:Eugenie de Montijo Signature.svg
Fájl:Flag of France.svg
Fájl:Flag of Italy.svg
Fájl:Flag of San Marino.svg
Fájl:Flag of the United Kingdom (3-5).svg
Fájl:Hng2 2.jpg
Fájl:Hun bow.jpg
Fájl:L'impératrice Eugénie à la Marie-Antoinette, 1854, Franz Xaver Winterhalter.jpg
Fájl:LocationAfrica.png
Fájl:LocationAsia.png
Fájl:LocationSouthAmerica.png
Fájl:Logo of Spanish language.png
Fájl:Magyars 900-1980.png
Fájl:Magyar vandorlas.gif
Fájl:Music-Gclef.png
Fájl:Northern-Europe-map.png
Fájl:Question book-new.svg
Fájl:Searchtool right.svg
Fájl:Soomeugri lipp.png
Fájl:Western-Europe-map.png
Február 26.
Fekete-tenger
Film
Filozófia
Filozófusok listája
Finnek
Finnugor nyelvek
Finnugor nyelvrokonság
Finn nyelv
Fiorella (teleregény, 2014)
Forgó László
Formula–1
Fortià Szibilla aragóniai királyné
Franciaország
Franciaország uralkodóinak listája
Francia Nemzeti Könyvtár
Francia nyelv
Francia uralkodók házastársainak listája
Franz Xaver Winterhalter
Freedom 7
Görögország
Görög nyelv
Galerius római császár
Gaston de Raousset-Boulbon
Genetika
Gepidák
Gergely-naptár
Germánok
Germán nyelvek
Gothárd
Gracias a Dios
Granada
Grandes éxitos (Thalía-album)
Greatest Hits (Thalía-album)
Greguss Zoltán
Guaranik
Guzmán Henrik nieblai gróf
György
Györgyi
GYES
Háy Gyula
Héber nyelv
Hétfő
Habítame siempre
Habsburg–Lotaringiai-ház
Habsburg-ház
Hajrá skacok
Hampshire
Hantik
Hatodik koalíciós háború
Henryk Sienkiewicz
High Voltage turné
Hollandia
Holland nyelv
Honfoglalás
Horvátok
Horvátország
Horvát nyelv
Hrabovszky János
Hugonnai Vilma
Hun–magyar rokonság
Hunok
Hunor és Magor
I. Blanka navarrai királynő
I. Frigyes Ágost szász király
I. István magyar király
I. Lipót magyar király
I. Mária szicíliai királynő
I. Márton szicíliai király
I. Mátyás magyar király
I. Napóleon francia császár
Időtlen szerelem (telenovella)
Iduna
Ignacio Zaragoza
Ignazio Spalla
II. Jakab aragóniai király
II. Károly nápolyi király
II. Lipót magyar király
II. Rákóczi Ferenc
III. Alfonz portugál király
III. Frigyes szász választófejedelem
III. Napóleon francia császár
Imperio de mentiras
Indoiráni nyelvek
Integrált katalógustár
Internet Movie Database
Iordanes
Irén
Itália
IV. Alfonz aragóniai király
IV. Péter aragóniai király
Izrael
I Want You (Thalía-dal)
Jászok
Június
James Connor
Január 22.
Január 30.
Japán nyelv
John Rhys-Davies
Josszí Benájún
Judit
Julieta (televíziós sorozat)
Kálomista Gábor
Káma (folyó)
Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947)
Kárpát-medence
Kárpátok
Kézai Simon
Kínai nyelv
Könnyek királynője
Körhinta (telenovella)
Közép-Ázsia
Közép-Európa
Középkor
Közgazdaságtan
Kabarok
Kanada
Karl Marx
Kaszpi-tenger
Kasztíliai Eleonóra aragóniai királyné (1307–1359)
Katolicizmus
Kazárok
Kedd
Kedves ellenség
Kelet-Európa
Keleti katolikus egyházak
Keller János (színművész)
Kent
Kereszténység
Kettős élet
Kettős honfoglalás
Kettős játszma (telenovella)
Kiegyezés
Kirgiz nyelv
Kisbolygó
Kislemez
Kistarcsai Központi Internálótábor
Kivándorlás
Kocsárd
Kodály Zoltán
Komik
Koncertalbum
Kongresszusi Könyvtár
Kora újkori magyar történelem
Korzika
Kossuth-díj
Krími tatárok
Krími tatár nyelv
Krónika (műfaj)
Krakatau
Kunok
Kun Erzsébet magyar királyné
Kurt Böhme
Kuvrat
Lázár Ervin
Laborfalvi Róza
Latabár Árpád (színművész, 1963)
Latabár család
Latin nyelv
Lazos de amor
La antorcha encendida
Lengyel költők, írók listája
Lengyel nyelv
Lett nyelv
Levédia
Liberalizmus
Litván nyelv
Los parientes pobres
Love (Thalía-album)
Lunada
Luna Mária aragóniai királyné
Luz y sombra
Május
Május 1.
Május 10.
Május 11.
Május 12.
Május 13.
Május 14.
Május 15.
Május 16.
Május 17.
Május 18.
Május 19.
Május 2.
Május 20.
Május 21.
Május 22.
Május 23.
Május 24.
Május 25.
Május 26.
Május 27.
Május 28.
Május 29.
Május 3.
Május 30.
Május 31.
Május 4.
Május 5.
Május 6.
Május 7.
Május 8.
Május 9.
Március 16.
Mária Antónia francia királyné
Mária Terézia magyar királynő
Márton aragóniai király
Második világháború
Małgorzata Kidawa-Błońska
Madrid
Magyarok
Magyarország
Magyarországi Evangélikus Egyház
Magyarországi Református Egyház
Magyarország Érdemes Művésze díj
Magyarország Kiváló Művésze díj
Magyarország uralkodóinak listája
Magyar őstörténet
Magyar költők, írók listája
Magyar kalandozások
Magyar Királyi Szent István-rend
Magyar Királyság
Magyar nép (egyértelműsítő lap)
Magyar nemesség
Magyar nyelv
Magyar történelem
Magyar törzsek
Magyar Tudományos Akadémia
Malaga
Mambo Café
Manías
Manysik
María (teleregény, 1995)
María (teleregény, 2015)
María del Carmen
María Isabel (telenovella, 1997)
María la del barrio (dal)
María Mercedes
María Mercedes (dal)
Marc Alaimo
Marichuy – A szerelem diadala
Maricruz
Marik
Marimar
Marimar (dal)
Marisol
Matematikus
Mauthauseni koncentrációs tábor
Mechelen (Belgium)
Megkövült szívek
Megveszem ezt a nőt
Megyeri Lajos (zeneszerző)
Mendöl Tibor
Menekülés a szerelembe
Mentir para vivir
Mexikó
Michael Palin
Mihály arkangyal
Miller Dávid
Mindörökké szerelem
Mi destino eres tú
Montgomery (Alabama)
Montijo
Monty Python
Mordvinok
Mujer latina
Mundo de cristal
Muri Jolán Lujza lunai grófné
Nápoly és Szicília uralkodóinak listája
Német-római Birodalom
Németek
Németország
Német nyelv
Névnap
Nógrád (település)
Nagylemez
Nandito Ako
Napóleon Lajos francia császári herceg
Navarrai Mária aragóniai királyné
Nemzetiség
Nemzetközi Szabványos Névazonosító
Nemzetközi Virtuális Katalógustár
Neparáczki Endre
Ne hagyj el! (telenovella)
No, no, no (Thalía-dal)
Noches sin luna
Norvég nyelv
No me enseñaste
Nyék (keresztnév)
Nyugat-Európa
Nyugati császárok listája
Ogurok
Olaszok
Olasz nyelv
Olvídame
Onogur-bolgárok
Opera (színmű)
Orczy Emma
Oroszok
Oroszország
Orosz nyelv
Országgyűlési Könyvtár (Japán)
Oszétek
Oszmán Birodalom
Osztrák–Magyar Monarchia
Pápa (egyházfő)
Párizs
Párizsi csata (1814)
Párizs környéki békeszerződések
Péntek
Paloma (telenovella)
Papá a toda madre
Paraguay
Paula és Paulina
Perzsa nyelv
Pestis
Piel morena
Pilis-kutatás#Arvisura
Pillantásod nélkül
Piusz
Pobre señorita Limantour
Pokolba a szépfiúkkal! (teleregény)
Porosz–francia háború
Portál:Franciaország
Portál:Napóleon
Portál:Spanyol világ
Portugáliai Eleonóra aragóniai királyné
Portugál nyelv
Por amar sin ley
Por amor (Thalía-dal)
Prades Margit aragóniai királyné
Primera fila (Thalía)
Producer
Pueblai csata
Qué será de ti
Que te perdone Dios
Quinceañera
Római Birodalom
Római császárok listája időrendben
Római katolikus egyház
Radnóti Miklós
Rafaela doktornő
Ramona (teleregény)
Ratkó-korszak
Rebelde
Reencarnación
Regresa a mí
Renault
Rendőrség
Roger Rees
Románia
Románok
Román nyelv
Rosalinda
Rosalinda (Ay, amor)
Rubí, az elbűvölő szörnyeteg
Ruszinok
Søren Aabye Kierkegaard
Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc
Sablon:Televisa telenovellák
Sablon:Thalía
Sablonvita:Televisa telenovellák
Sablonvita:Thalía
Sacré Cœur-székesegyház
Saint Kitts és Nevis
Salomé (teleregény)
Santiago Cabrera
Sebészet
Sebzett szívek
Seducción
Sentimientos ajenos
Será porque te amo
Skótok
Soñadoras – Szerelmes álmodozók
Sonorai Francia Állam
Spanyolok
Spanyol Birodalom
Spanyol Nemzeti Könyvtár
Spanyol nyelv
Svéd Nemzeti Könyvtár
Svéd nyelv
Széchenyi István
Székelyek
Szép Ilonka (színművész)
Színész
Szökőév
Szarkazmus
Szeged
Szegedi Tudományegyetem
Szejm (lengyel)
Szent István Lovagrend (Toszkána)
Szerémség
Szerbek
Szerbia
Szerb nyelv
Szerda
Szerelempárlat
Szerelem ajándékba
Szerelem zálogba
Szerencsi Éva
Szeretők és riválisok
Szeretned kell!
Szeretni bolondulásig
Szicíliai Eleonóra aragóniai királyné
Szkíták
Szláv népek
Szláv nyelvek
Szlovákia
Szlovákok
Szlovák nyelv
Szlovénia
Szlovén nyelv
Szombat
Szovjetunió
Tádzsik nyelv
Tótok
Török háborúk Magyarországon
Török hódoltság
Török nyelv
Török nyelvek
Tú y yo
Tűzhányó
Tanácsköztársaság
Tarsia Rizzari
Tatárjárás
Tatárjárás Magyarországon
Tatár nyelv
Team Lotus
Teba
Telenovella
Televisa
Ten paciencia
Teresa (teleregény)
Te perdiste mi amor
Thalía’s Hits Remixed
Thalía-diszkográfia
Thalía (énekesnő)
Thalía (popalbum, 2002)
Thalía (popalbum, 2003)
Thalía (szólólemez, 1990)
Thalía con banda – grandes éxitos
Thalía dalainak listája
The Times
Tiéd az életem
Timbiriche
Tisza
Tiszta szívvel (telenovella)
Titkok és szerelmek
Titkok szállodája
Tony-díj
Torghelle Sándor
Tres mujeres
Trianoni békeszerződés
Turul (madár)
Tyrone Power
Udmurtok
Ugor nyelvek
Ukránok
Ukrán nyelv
Ukrajna
Ung
Union List of Artist Names
Un alma sentenciada
Válogatásalbum
Vérszerződés
Vészhelyzet Mexikóban
V. István magyar király
Vad szív
Vajdasági magyarok
Vasárnap
Veronica aranya
Viharos szívek
Viktória brit királynő
Villa Acapulco
Viola (keresztnév)
Viva! Tour
Viva Tour en vivo
Vlagyimir Fjodorovics Vavilov
Volga
Volgai Bolgárország
Wales
Wettin-ház
Wikimédia Commons
WilliamsF1
XVI. Lajos francia király
Zsidók
Zsidó holokauszt Magyarországon#A második zsidótörvény
Zsidó vallás
Zulu




A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.