A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A hónap az idő számításának egyik alapegysége, naptárakban használatos, hossza nagyjából megegyezik a Hold mozgásával kapcsolatos valamely természetes periódussal. Eredete a holdfázisok ciklikus váltakozásával hozható kapcsolatba; az ilyen hónapokat szinodikus hónapoknak nevezzük és nagyjából 29,53 nap hosszúak. Ásatásokon előkerült rovátkolt botokból a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az emberek a Hold fázisai alapján számolták a napokat már a paleolit korban is. A szinodikus hónapok ma is számos naptár alapját képezik.
Csillagászati háttér
A Hold pályáján történő mozgása nehezen leírható, periódusideje sem állandó. Ráadásul sok kultúrában (főleg a zsidó és az iszlám naptárat használókban) a hónap kezdetét onnan számolják, amikor először jelenik meg a naplemente után az újhold keskeny sarlója a nyugati horizonton. Az észlelés dátuma és időpontja függ az észlelő pontos földrajzi hosszúságától és szélességétől, a légköri helyzettől, az észlelő látásának élességétől stb. Így tehát ezekben a naptárakban a hónapok kezdete és hosszúsága nem jelezhető pontosan előre. A zsidók nagy része napjainkban már előre kiszámolt naptárat használ, de a karaita zsidók ragaszkodnak a Hold tényleges megfigyeléséhez.
Sziderikus hónapnak nevezzük a Hold pályájának periódusidejét fix pontból mérve, mivel ez az az idő, ami alatt a Hold visszatér a kiindulási, égbolton elfoglalt helyére az állócsillagok (latin: sidus) között: hossza átlagosan mintegy 27 1/3 nap. Ez a fajta hónap a közel-keleti, indiai és kínai társadalmakban a következőképpen jelent meg: felosztották az égboltot 28 „holdállomásra”, egy jutott a Hold pályáján töltött minden napjára. Ezeket a csillagok által alkotott mintázat alapján különböztették meg (ez nem pontosan azonos a csillagképekkel).
Meg szokás határozni az égitestek helyzetét a tavaszponthoz képest. A precesszió (a Föld forgástengelyének lassú elmozdulása egy kúppalást mentén) miatt a tavaszpont elmozdul az ekliptika mentén. Így a Holdnak kevesebb időre van szüksége a tavaszponthoz való visszatéréshez, mint az állócsillagokhoz képest fix helyhez. Ezt a valamivel rövidebb periódust tropikus hónapnak nevezzük – analóg módon a tropikus évhez. A hónapnak ezt a fajtáját nem nagyon használják.
A Hold pályája ellipszis, melynek excentricitása és inklinációja ingadozik, nagytengelye pedig közel kilenc év alatt direkt irányban körbe fordul. A pálya Földhöz legközelebbi pontja a földközelpont (perigeum), legtávolabbi pontja a földtávolpont (apogeum), az ellipszis nagytengelyének végpontjai. Mivel az ellipszis forgási iránya azonos a Hold keringési irányával, ezért a Holdnak az ellipszis ugyanazon pontjáig eljutni több időre van szüksége. A perigeumtól perigeumig eltelő idő neve anomalisztikus hónap, átlagos hossza kicsivel több mint 27 1/2 nap.[1]
A Hold pályája olyan síkban fekszik, ami az ekliptika síkjához képest enyhén megdöntött: inklinációja kb. 5 fokos. A síkok metszésvonala, a csomóvonal két pontot határoz meg az égbolton: a felszálló csomót és a leszálló csomót. A Hold pályasíkja 18,6 éves periódussal körbejár az ekliptikán, ezért a csomók hátrafelé haladnak ugyanezen idő alatt. Így az idő, amíg a Hold visszatér ugyanahhoz a csomóponthoz, megint csak rövidebb a sziderikus hónapnál: ez a drakonikus hónap, aminek az átlagos hossza kb. 27 1/5 nap. Fontos szerepe van a fogyatkozások előrejelzésében – ezek akkor történnek, amikor a Nap, a Föld és a Hold egy vonalban vannak. A Földről nézve a Nap az ekliptika mentén mozog, míg a Hold a saját pályasíkján. A három égitest akkor eshet egy vonalba, amikor a Hold az ekliptika síkjában van, tehát amikor valamelyik csomóban tartózkodik. A „drakonikus” elnevezés a mondabeli sárkányra utal, ami a csomókban él, és rendszeresen felfalja a Napot vagy a Holdat a fogyatkozás ideje alatt.
A holdfázisokat az a jelenség okozza, hogy a Földről a Holdnak a Nap által megvilágított oldalát különböző szögekből látjuk, ahogy a Hold halad a pályáján. Így a látvány a Hold Naphoz viszonyított helyzetétől függ (a Földről nézve). Mivel a Föld a Nap körül kering, a Holdnak tobb időre van szüksége (egy sziderikus hónap, tehát egy teljes kör elvégzése után) hogy behozza a lemaradását és a Naphoz képest ugyanabba a pozícióba kerüljön. Ezt a hosszabb periódust nevezik szinodikus hónapnak (görög: syn hodos, = „az úttal”, úgymint a Hold utazik a Nappal). A Föld és a Hold pályájának perturbációja (pályaháborgás) miatt, az újholdak közötti tényleges idő (lunációs idő?) kb. 29,27 és 29,83 nap között van.
Alább olvasható egy lista a különböző csillagászati holdhónapokról.[2] Ezek hossza nem állandó, ezért megadjuk a változás elsőrendű (lineáris) approximációját, 2000. január 1. 0:00-tól. A 2000 óta eltelt évek számát y-nal jelöltük.
megnevezés | napok száma |
---|---|
sziderikus hónap: | 27,321661547 + 0,000000001857·y |
tropikus hónap: | 27,321582241 + 0,000000001506·y |
anomalisztikus hónap: | 27,554549878 – 0,000000010390·y |
drakonikus hónap: | 27,212220817 + 0,000000003833·y |
szinodikus hónap: | 29,530588853 + 0,000000002162·y |
A Julianus-naptár és a Gergely-naptár hónapjai
A Gergely-naptár az azt megelőző Julianus-naptárral megegyezően tizenkét hónapból áll:
sorszám | megnevezés | napok száma | megjegyzés |
---|---|---|---|
1 | január | 31 | |
2 | február | 28/29 | szökőévekben 29 napos (lásd még: február 30.) |
3 | március | 31 | |
4 | április | 30 | |
5 | május | 31 | |
6 | június | 30 | |
7 | július | 31 | |
8 | augusztus | 31 | |
9 | szeptember | 30 | |
10 | október | 31 | |
11 | november | 30 | |
12 | december | 31 |
A hónapok hosszának a megjegyzésére egy lehetséges módszer, hogy az ember egymás mellé helyezi a két ökölbe szorított kezét, hogy a két mutatóujj érjen össze. Ekkor januárral kezdve a bal kéz kisujjának bütykétől jobbra haladva: bütyök, völgy, bütyök, völgy a hónapokkal együtt. A bütyök 31 napos hónapot jelent, a völgy rövid hónapot.
Másik módszer, hogy begyakoroljuk az „ÁP-JÚN-SZE-NO” szövegsort: a szótagokat kimondva, szótagonként az egyik ökölbe szorított kéz bütykeire a másik kéz mutatóujjával rákoppantunk. Így az ÁP(rilis)-JÚN(ius)-SZE(ptember)-NO(vember) sorozat könnyen megjegyezhető, és könnyen felidézhető. Ezek a 30 napos hónapok. Ha a keresett hónap neve a sorozatban nem szerepel, akkor 31 napos (kivéve a februárt).
Magyar hónapnevek
(1) | (2) | (3) | (4) | (5) | (6) | (7) | ||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | I. | január | Boldogasszony hava | télhó | fergeteg hava | medvetor hava | zúzoros | |
2 | II. | február | böjtelő hava | télutó | jégbontó hava | szarvastor hava | enyheges | |
3 | III. | március | böjtmás hava | tavaszelő | kikelet hava | bölénytor hava | fák hava | olvanos |
4 | IV. | április | Szent György hava | tavaszhó | szelek hava | báránytor hava | rügyezés hava | nyilonos |
5 | V. | május | pünkösd hava | tavaszutó | ígéret hava | borjútor hava | virágzó élet hava | zöldönös |
6 | VI. | június | Szent Iván hava | nyárelő | Napisten hava | gödölyetor hava | eper hava | termenes |
7 | VII. | július | Szent Jakab hava | nyárhó | áldás hava | tehéntor hava | aratás hava | halászonos |
8 | VIII. | augusztus | Kisasszony hava | nyárutó | új kenyér hava | Aranyasszony hava | bőség hava | hévenes |
9 | IX. | szeptember | Szent Mihály hava | őszelő | Földanya hava | tigris hava | almaszüret hava | gyümölcsönös |
10 | X. | október | mindszent hava | őszhó | magvető hava | halak hava | begyűjtés hava | mustonos |
11 | XI. | november | Szent András hava | őszutó | enyészet hava | disznótor hava | gémberes | |
12 | XII. | december | karácsony hava | télelő | álom hava | Istenfiak hava | tárkányok hava | fagyláros |
Megjegyzés: 1: a hónapok mai hivatalos magyar neve, 2, 3: a régi magyar irodalomban és kalendáriumokban használt névváltozatok, 4: az Erdélyben használt régies elnevezések.[3]
A további oszlopokban szereplő nevek nem voltak használatban: 5, 6: az Arvisura naptárában felbukkanó nevek, de mivel abban a hónapok hossza eltérő a Gergely-naptárétól, és 13 hónapot tartalmaz, így ezek megfeleltetése nem pontos. 7: a nyelvújítás során Barczafalvi Szabó Dávid által alkotott nevek, a francia forradalmi naptár alapján.[4]
A zsidó naptár hónapjai
A zsidó naptár hónapjai holdhónapok, tehát újholdtól újholdig tartanak. A hónapok hossza felváltva 29 vagy 30 nap (mivel a holdhónapok 29,5 naposak), az évnek megfelelően. A hónapok nevei babilóniai eredetűek:
héber név | magyar név | angol név | napok száma | megjegyzés |
---|---|---|---|---|
יסן | niszán | Nisan | 30 | |
אייר | ijár | Iyar | 29 | |
יון | sziván | Sivan | 30 | |
תמוז | tamuz | Tammuz | 29 | |
אב | áv | Ab | 30 | |
לול | elul | Elul | 29 | |
שרי | tisri | Tishrei | 30 | |
שון | hesván | Cheshvan | 29/30 | tréfásan nevezik marhesván-nak (מרחשון), Hesván úrnak is |
כסלו | kiszlév | Kislev | 29/30 | |
טבת | tévét | Tevet | 29 | |
שבט | svát | Shevat | 30 | |
אדר ראשון | ádár rison | Adar I | 30 | csak szökőévben |
אדר | ádár | Adar | 29 | ádár neve rendes évben |
אדר שני | ádár séni | Adar II | 29 | ádár neve szökőévben |
Az iszlám naptár hónapjai
Az iszlám naptárat leginkább vallási célokra használják, noha Szaúd-Arábiában és néhány más Perzsa-öböl menti országban hivatalos naptárként is funkcionál.
sorszám | megnevezés | röviden | arab írással |
---|---|---|---|
1 | Muharram al-Haram | Muharram | محرّم |
2 | Szafar | صفر | |
3 | Rabí al-Avval | Rabí I | ربيع الأول |
4 | Rabí al-Áhir vagy Rabí asz-Szání | Rabí II | ربيع الآخر أو ربيع الثاني |
5 | Dzsumáda l-úla | Dzsumáda I | جمادى الأول |
6 | Dzsumáda l-Áhir vagy Dzsumáda sz-Szání | Dzsumáda II | جمادى الآخر أو جمادى الثاني |
7 | Radzsab | رجب | |
8 | Saabán | شعبان | |
9 | Ramadán | رمضان | |
10 | Savvál | شوّال | |
11 | Dzú l-Kaada | ذو القعدة | |
12 | Dzú l-Hiddzsat | ذو الحجة |
A perzsa naptár hónapjai
A perzsa naptár hivatalos Iránban és Afganisztánban. Hónapjai egybeesnek az állatövi jegyekkel.
sorszám | megnevezés | perzsa írással | ideje | állatövi jegy |
---|---|---|---|---|
1 | farvardin | فروردین | március 21. – április 20. | kos |
2 | ordibehesht | اردیبهشت | április 21. – május 21. | bika |
3 | khordad | خرداد | május 22. – június 21. | ikrek |
4 | tir | تیر | június 22. – július 22. | rák |
5 | mordad | مرداد | július 23. – augusztus 22. | oroszlán |
6 | shahrivar | شهریور | augusztus 23. – szeptember 22. | szűz |
7 | mehr | مهر | szeptember 23. – október 22. | mérleg |
8 | aban | آبان | október 23. – november 21. | skorpió |
9 | azar | آذر | november 22. – december 21. | nyilas |
10 | dey | دی | december 22. – január 20. | bak |
11 | bahman | بهمن | január 21. – február 19. | vízöntő |
12 | esfand | اسفند | február 20. – március 20. | halak |
Jegyzetek
- ↑ szerk.: Marik Miklós: Csillagászat. Budapest: Akadémiai kiadó (1989). ISBN 9630546574
- ↑ ELP2000-85, In: M. Chapront-Touzé, J. Chapront: Lunar Tables and Programs from 4000 B.C. to A.D. 8000, Willmann-Bell, Richmond VA, 1991, ISBN 0-943396-33-6
- ↑ Január – Boldogasszony hava – Télhó – fergeteg hava (Országos Széchényi Könyvtár, Jeles napok – minden hónapról tartalmaz összefoglalót)
- ↑ A legerőszakosabb nyelvújító halála (National Geographic Magazine, 2008. március 20.)
További információk
- Hónapok nevei különböző nyelveken (Omniglot.com)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.