Zsidó naptár

A zsidó (héber) naptár (héberül lúah, לוח), más néven zsinagógai naptár ma is használt formája II. Hillél fejedelem idején, időszámításunk szerint 359 körül alakult ki. Izrael Állam hivatalos naptára. Őse a babilóniai naptár volt.

A zsidó naptár egyszerre nap-naptár és holdnaptár is. Hónapjai a holdciklushoz igazodnak.

Átszámítás

A zsidó időszámítás kezdete 1. tisri 1., ami a keresztény időszámítás szerint Kr. e. 3761. október 7., vasárnap. (Ezt az időpontot a héber hittudósok számították ki az Ószövetség alapján.)^[1]

A zsidó év hossza változó, de az évek átlagos hossza a Gergely-naptár éveinek hosszával közel azonos (lévén a zsidó év is a tropikus évhez igazodik), ezért a két időszámítás közötti váltást viszonylag könnyen elvégezhetjük. A Gergely-naptári évet a zsidó évből 3760 levonásával kapjuk meg. Tisri hónap elsejétől december 31-éig még egyet kell kivonni a zsidó évszámból.

Példa

5765. áv 29.

Áv hónap tisri előtt van, de január után, ezért az évből 3760-at kell levonni.

5765 – 3760 = 2005

2. példa

2005. szeptember 3.

2005-ben tisri október 4-ére esik, tehát előtte vagyunk

2005 + 3760 = 5765

A hét napjai

Természetesen a zsidó hét is hét napból áll, de ellentétben más időszámításokkal a napok napnyugtakor kezdődnek, tehát például pénteken napnyugtakor szombat van. A napok vége az első három csillag megjelenésekor van, tehát az egymást követő napok átlapolódnak.

A hét kezdőnapja a vasárnap és zárónapja a szombat, bár egyes állítások szerint a kezdete és vége is a szombat, vagyis a nyugalomnap. A szombat kultusza olyan mértékű, hogy néha a pénteket is csak a szombat előnapjaként nevezik (erev sábát).

A napokat sorszámnévvel nevezik meg a Teremtés könyve alapján, így nincs is más nevük, csak a szombatnak, amely az egyedüli pihenőnap. Tehát az első naptól (vasárnaptól) kezdve a hatodik (pénteki) napig munkanapok vannak, aztán a hetedik napon, aki teheti, távol tartja magát a munkától. Ez egyébként vallásos körökben szigorú előírás is.

A zsidó hónapok

A hónapok holdhónapok, tehát újholdtól újholdig tartanak. A hónapok hossza 29 vagy 30 nap, az évnek megfelelően. A hónapokat babilóniai eredetű neveken nevezik:

A zsidó évek

A zsidó időszámítás szerint hatféle hosszúságú év létezik:

• normális évek
  • hiányos év (353 napos) – a hesván és a kiszlév hónap is 29 napos
  • sorrendje szerinti év (354 napos) – a hesván 30, a kiszlév hónap 29 napos
  • teljes év (355 napos) – a hesván és a kiszlév hónap is 30 napos
• szökőévek
  • hiányos szökőév (383 napos) – a hesván és a kiszlév hónap is 29 napos
  • sorrendje szerinti szökőév (384 napos) – a hesván 30, a kiszlév hónap 29 napos
  • teljes szökőév (385 napos) – a hesván és a kiszlév hónap is 30 napos

Erre azért van szükség, mert bizonyos ünnepek csak a hét bizonyos napjaira eshetnek. Mivel az évek nem párhuzamosak a Gergely-naptár éveivel, a zsidó ünnepek nem esnek mindig ugyanarra a Gergely-naptári napra, akár harminc nap eltérés is lehet a kettő között.

A zsidó évszámok

A zsidó hagyomány szerint az évszámokat betűkkel írják le, de az ezres helyiérték elhagyásával, tehát 5765 helyett csak 765-öt írnak (kis időszámítás). A számokat a betűk értékeinek összeadásával képzik.

5765 tehát 765 = תשס"ה.

A zsidó újévek

„Négy újesztendő van. Niszán (az első tavaszi hónap) elseje a királyok és az ünnepek újéve, elul (az utolsó nyári hónap) elseje a tizedek újéve, tisri (az első őszi hónap) elsején minden világra jött lélek (minden élő) elvonul Előtte, mint a sorozásra váró katonák, s (végül) svát hónap elsején, mások szerint 15-én van a fák újéve.” – Talmud

Ciklusok

A zsidó naptár évei 19 éves ciklusokat alkotnak, melyekben tizenkét normális és hét szökőév van. Egy ciklusban összesen 235 hónap van, ez pedig 6939, 6940, 6941 vagy 6942 nap.

Tizenhárom ciklus alkot egy iggult, amely 247 évig tart (3055 hónap). Minden iggulban azonos sorrendben követik egymást az évek.

Ünnepek

A naptárat nagy mértékben befolyásolják az ünnepek, ugyanis egyes ünnepek csak a hét bizonyos napjaira eshetnek. (Érdekességképpen megemlíthető, hogy a régi szabályzás szerint a jeruzsálemi idő szerint kellett az egész zsidóságnak megtartania az ünnepeket. Mivel még nem volt korszerű a távközlés, az ünnep kezdetének híre sokszor nem juthatott el időben a távoli helyekre, ezért egyes ünnepeket két napig lehetett megtartani, mint például a ros hásánát.)

Sablon:Zsidó ünnepek m v sz A judaizmus legfontosabb ünnepei, gyásznapjai és böjtjei Sábát Nyugalomnap Nagyünnepek Pészah és Széder · Lág báómer · Sávuót · Szlíchót · Rós ha-sána · Jom kippur · Szukkót Hósáná rábá · Smíni aceret · Szimchat Tórá · Hanuka · Tu bisvát Egyéb jeles időszakok Tisá beáv · Gedaljá böjtje · Táánít Eszter · Purim · Ómerszámlálás · Elúl, a megtérés hónapja zsidó ünnepek

Ünnepi évek

Szombatév

A zsidó naptár minden hetedik éve szombatév. Ezekben az években a földeket pihentették, valamint adósságokat engedtek el a történelem során (Lev/3Móz 25,1-6).

Jóbel-év

Minden hetedik szombatévet egy Jóbel-év követett, vagyis minden ötvenedik év volt Jóbel-év. Ezek az évek szabadulást jelentettek a rabszolgák részére, ekkor térhettek haza a száműzöttek és az elkobzott, vagy kisajátított ingatlanok visszakerültek eredeti tulajdonosaikhoz. (Lev/3Móz 25,8-55)

Jegyzetek

Források

• Schramm Judit: A zsidó naptár
• Le Calendrier Juif
• Jewish Calendar with Halachic times date converter yeshiva.co/calendar/ (angolul)

További információk

• Magyar nyelvű Gergely-naptár–zsidó naptár átszámító