Vibo Valentia
Vibo Valentia látképe
Vibo Valentia címere Vibo Valentia zászlaja
Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Calabria
Megye	Vibo Valentia (VV)
Frazionék	Bivona, Longobardi, Piscopio, Stazione, Porto Salvo, San Pietro, Triparni, Vena Inferiore, Vena Media, Vena Superiore, Vibo Marina
Védőszent	Leoluca
Irányítószám	89841
Körzethívószám	0963
Forgalmi rendszám	VV
Testvérvárosok	Lista Corleone Ruda Śląska Vrnjačka Banja Krakkó Gaziantep
Népesség
Teljes népesség	31 092 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	732,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	476 m
Terület	46 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
é. sz. 38° 40′ 31″, k. h. 16° 05′ 45″38.675277777778, 16.095938.675278°N 16.095900°EKoordináták: é. sz. 38° 40′ 31″, k. h. 16° 05′ 45″38.675277777778, 16.095938.675278°N 16.095900°E
Elhelyezkedése Vibo Valentia térképén
Vibo Valentia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vibo Valentia témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vibo Valentia (korábbi nevén Monteleone di Calabria) város (közigazgatásilag comune) Olaszország Calabria régiójában, Vibo Valentia megyében.

Fekvése

A község a Santa Eufemia-öböl nyugati partján fekszik. A középkori városközpont egy tengerparttól néhány kilométer távolságra lévő 476 m magas dombon alakult ki, a községhez tartozó Porto Salvo és Vibo Marina frazionék (városrészek) viszont közvetlenül az öböl partján fekszenek. A várost átszeli a Mésima folyó.

Története

Vibo Valentiát az i. e. 7 században alapították Hipponion néven Epizephürioi Lokroiból érkező görög telepesek. Diodórosz feljegyzéseiből tudjuk, hogy a várost i. e. 388 Dionüsziosz, szürakúszai türannossza elfoglalta és deportálta a teljes lakosságot. A város csak i. e. 378-ban népesült be ismét a karthágóiak segítségével. A város később a bruttiusok fennhatósága alá került, akik Calabria nagy részét uralták. A város az i. e. 300 században került a Római Birodalom fennhatósága alá, nevét ekkor Hipponiumra változtatták. I. e. 194-ben római colonia lett Vibo Valentia néven. A Nyugatrómai Birodalom bukása után elnéptelenedett. 1070-ben a normannok egy várat építettek az egykori akropolisz helyén. A várost Monteleone néven, 1235-ben alapította újra II. Frigyes német-római császár, Szicília királya. Középkori épületeinek nagy része az 1783-as calabriai földrengésben elpusztult. A 19. század elején vált önálló községgé, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Régi római nevét 1928-ban kapta vissza.

Népessége

A lakosság számának alakulása

Dialektus

Bővebben: Calabriai dialektusok

A városban az olasz nyelv egyik dialektusát, a calabriait beszélik.

Főbb látnivalói

• Castello normanno-svevo - a normann-Stauff várat a 11. század elején építették az egykori akropolisz helyén, majd a 13. század elején kibővítették. A középkorban a nápolyi Pignatelli nemesi család birtokolta. Az 1783-as földrengés során súlyosan megrongálódott ezért elhagyták.
• Hipponium romjai - az ókori városból napjainkban mindössze kb. 350 méter hosszúságú fal maradt fenn (eredetileg 7,5 km hosszú városfalak védték).
• Duomo - a város katedrálisa a 11. század elején épült. Az évszázadok során többször is újjáépítették elsősorban a számos földrengés okozta károk miatt.

Gazdasága

A város gazdaságának mozgatórugói a Porto Salvo kikötő, amely jelentős személyforgalmat bonyolít le a Lipari-szigetekkel. A város iparának vezető ágazata a finommechanika. A mezőgazdaságot elsősorban a halászat jelenti. A fellendülő turizmus elsősorban a tengerparti üdülőtelepre (Vibo Marina) koncentrálódik.

Közlekedés

A város a Salernót Reggio Calabriával összekötő A3-as autópálya és vasútvonal mentén fekszik. A legközelebbi repülőtér Lamezia Terme-ben van.

Híres emberek

• Vincenzo Ammirà - (1821–1890) - költő
• Vito Capialbi - (1790–1853) - régész, történész
• Franceso Antonio Curatoli - (1670–1722) - festő, építész
• Carlo Diano - (1902–1974) - filozófus
• Raffaele Lombardi Satriani - (1873–1965) - néprajzkutató
• Vittoria Belvedere -(1972–) - színész
• Sergio Floccari - (1981–) - labdarúgó

Jegyzetek

Források

• Rotter, Ekkehart. Kalabrien, Basilikata. Dumont Reiseverlag, Ostfildern (2009). ISBN 978-3770155415 
• Comuni-Italiani
• Italy World Club

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Vibo Valentia témájú kategóriát.