Varga Géza
Született	Varga Géza 1921. január 18. Újpest
Elhunyt	2004. február 15. (83 évesen)
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Szörény Klára (?-1984), Gábor Zsuzsanna (1985-?)
Foglalkozása	színházi rendező, rádiórendező, egyetemi tanár
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1941–1945) Országos Magyar Színművészeti Akadémia (1942–1946)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1967) Érdemes művész (1977)
A Wikimédia Commons tartalmaz Varga Géza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a rendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Varga Géza (egyértelműsítő lap).

Varga Géza (Újpest, 1921. január 18. – 2004. február 15.) színházi rendező, rádiórendező, egyetemi tanár.

Életpályája

Szülei: Varga Sándor és Philadelfi Vilma voltak. 1941–1945 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogtudományi Karának hallgatója volt. 1942–1946 között a Színművészeti Akadémia hallgatója volt. 1946–1949 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi előadója volt. 1949–1951 között Győrött a Dunántúli Népszínház rendezője volt. 1951–1959 között az Ifjúsági Színház, a későbbi Petőfi Színház illetve a Jókai Színház rendezője volt. 1951–1959 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt. 1955–1956 között szolnoki Szigligeti Színház főrendezője volt. 1958-tól a Magyar Rádió rendezője.

Vendégrendező volt Londonban, Helsinkiben, Prágában, Hamburgban, Bukarestben, Zágrábban, Párizsban és Belgrádban. Elsőként készített 1969-ben sztereó, 1971-ben pedig kvadrofon hangjátékot.

Magánélete

Első feleségének Szörény Klárának 1984-es halála után,1985-ben házasságot kötött Gábor Zsuzsannával.

Színházi rendezései

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 17.^[1]

• Szigligeti Ede: Liliomfi (1950)
• Földes Mihály: Mélyszántás (1950)
• Háy Gyula: Az élet hídja (1951)
• Sólyom László: 33 év után (1951)
• Füsi József: Az aszódi diák (1953)
• Hegedüs Géza: Mátyás király Debrecenben (1953-1954)
• Kisfaludy Károly: A kérők (1954)
• Jókai-Földes: A kőszívű ember fiai (1955)
• Bródy Sándor: A tanítónő (1956)
• Zilahy Lajos: A szűz és a gödölye (1957)
• Cao Jü: Felkelő nap (1958)
• Szűcs-Fülöp-Kalmár: Balatoni szerelem (1961)
• Innocent-Kállai: Tavaszi keringő (1963)
• Molnár Ferenc: A doktor úr (1963)
• Illyés-Dorogi: Illyés-est (1977)

Rádiójátékai

^[2]

• Tolsztoj: Háború és béke (1950, 1992, 1996)
• Osváth Zsuzsa: A tűz márciusa I.-V. (1959)
• Osváth Zsuzsa: Autó teszi az embert (1959)
• Lessing: Bölcs Náthán (1959-1960)
• Aiszkhülosz: A leláncolt Prométheusz (1960, 1963, 1976)
• Jókai Mór: A kőszívű ember fiai I.-II. (1963)
• Németh László: II. József (1970, 1991)
• Euripidész: Elektra (1970, 1991)
• Plautus: A hetvenkedő katona (1972)
• Ibsen: Peer Gynt (1972-1973)
• Hicsel: A pályaőr (1974, 1978, 1982)
• Juhász Ferenc: Apám (1975)
• William Shakespeare: Hamlet (1977, 1983)
• Mándy Iván: Játék a téren (1978-1979)
• Illyés Gyula: Az Éden elvesztése (1978, 1982)
• Hajtov: A kutyák (1979, 1982)
• Duras: Andesmas úr délutánja (1980, 1982, 1989)
• Kopányi György: A veronai vén (1981-1982)
• Cs. Szabó László: A kék csillagvirág (1992, 2000)
• Páskándi Géza: A vigéc (2000)

Díjai

• Jászai Mari-díj (1967)
• Rádiókritikusok díja (1975, 1982)
• Érdemes művész (1977)
• Cserés Miklós-díj (1994)

Jegyzetek

Források

• Hermann Péter: Ki Kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  

További információk

• Elhunyt Varga Géza
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet