Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Szabad Nép
Adatok
Ország	Magyarország
Alapítva	1942. február 1.
Megszűnt	1956. október 29.
Ár	0,6 magyar forint
Tulajdonos	Magyar Dolgozók Pártja
Nyelv	magyar
Politikai ideológia	kommunizmus
Politikai kötődés	Magyar Dolgozók Pártja
Székhely	Budapest (VIII. Blaha Lujza tér 3.)
ISSN	0200-7428
MTID	10014978
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabad Nép témájú médiaállományokat.

A Szabad Nép a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) napilapja volt 1942 és 1956 között, a Népszabadság elődje.

Története

Első száma 1942. február 1-jén jelent meg, főszerkesztője Rózsa Ferenc volt, a vezércikket Schönherz Zoltán írta. A második világháború idején csak komoly korlátozásokkal jelenhettek meg a magyar lapok a sajtócenzúra és a súlyosbodó papírhiány miatt. Ságvári Endre a KMP egyik vezetőjeként felügyelte a KMP agitációs és propaganda tevékenységét, így az illegális nyomdát is, amely röpcédulákat, sőt a Szabad Nép című újság első számát is készítette. A nyomda technikáját a különböző nyomdákban dolgozó MKP tagok, ill. szimpatizánsok szerezték meg, valamint vásároltak is alkatrészeket. A Nyomda üzembe helyezését követően, Ságvári Endre meglátogatta a nyomdászokat a lakásukon, és egyeztette a kapcsolattartást, jelszavakat, stb. Ekkor a KMP különböző feladatait ellátó személyek illegalitásban voltak. 1943 végén Rákosi Endre, Rákosi Éva, Richtmann Sándor kapták a megbízatást, amikor az előző nyomda munkatársai, Schlanger Elzáék lebuktak. Rákosi Endre, Éva volt a nyomdász, Richtmann Sándor pedig a nyomda védelmét látta el. A nyomda a Hungária krt. 108. alatt volt Wersitz Emil lakásában. 1944 november 4.-én reggel, a nyilasok rájuk támadtak Richtmann Sándor meghalt, Wersitz Emilt és Rákosi Endrét megverték, megkínozták és elhurcolták. A Gestapó székhelyére vitték őket onnan kerültek egy Dachau-ba menő transzportba. 1945-ben mindketten meghaltak. 1944 decemberében a Szabad Nép már másik illegális nyomdájában röplapokat nyomtattak és terjesztették azokat. A nyomda rövid ideig dolgozott, mert ezt a nyomdát is nyilasok támadták meg, és fegyveres harcban felszámolták. A nyomdászok: Heller Mihály, Rákosi Sándor és Szegedi István. Szünet után a háborút követően 1945. március 25-én jelent meg először újra a Szabad Nép, és az ezt követő évtizedben híven szolgálta a kommunista állampártok, először az MKP, majd az MDP hivatalos irányvonalát.

Az 1956-os forradalom napjaiban a lap hangnemet váltott és a változásokat követelők oldalára állt, de addigra olyan mértékben azonosították a kommunista diktatúrával, hogy ellehetetlenült. 1956. november 2-án a Népszabadság váltotta.^[1]

Szabad Nép utolsó kiadása, 1956. október 29.

Székháza

Székháza az 1950-ben átadott sajtóház volt, Budapesten a József körút és a Blaha Lujza tér sarkán. (Az épületet 2007-ben lebontották.)

Neves munkatársai

• Fazekas György (1948–1951)
• Fehér Lajos (1954–1956)
• Fekete Sándor (1953–1956)
• Gimes Miklós
• Háy Károly László kritikus (1945–1948)
• Kende Péter^[2]
• Kornai János gazdasági szerkesztő (1947–1955)
• Laky Teréz (1947–1956)
• Lőcsei Pál (1947–1955)
• Méray Tibor munkatárs és kulturális rovatvezető, koreai és berlini tudósító
• Vásárhelyi Miklós (1945–?)

Kapcsolódó szócikkek

• Szabad Nép-félóra
• A Szabad Nép az 1956-os forradalomban

Jegyzetek

További információk

• a Szabad Nép iratai, Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, PIL 282. f.
• Jobst Ágnes: Hatalmi diskurzus az államszocializmus kiépítésének időszakában. Önmegjelenítés és ellenségkép a Szabad Nép vezércikkeiben; GlobEdit, Beau Bassin, 2018

Ez a sajtóval kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!