A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Sirakami-szancsi | |
Világörökség | |
Adatok | |
Ország | Japán |
Világörökség-azonosító | 663 |
Típus | Természeti helyszín |
Felvétel éve | 1993 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 28′ 12″, k. h. 140° 07′ 48″Koordináták: é. sz. 40° 28′ 12″, k. h. 140° 07′ 48″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sirakami-szancsi témájú médiaállományokat. |
A Sirakami-szancsi (白神山地Honsú sziget északi részén található Japánban. Ez a hegyvidéki, érintetlen erdő érinti Akita és Aomori prefektúrát is. 1993-ban az elsők között került fel a Világörökség listájára a Hórjúdzsi, a Himedzsi várkastély és Jakusima szigettel együtt.[1]
)Földrajza
A Japán-tenger mentén helyezkedik el, 100 – 1243 méter tengerszint feletti magasság között. Legnagyobb arányban a japán fehér bükk van jelen az erdőben. Ez az erdő a Sirakami hegység egyharmadát borítja, és ez a legnagyobb érintetlenül megmaradt bükkös Kelet-Ázsiában. Ez maradt meg a hideg-mérsékelt bükkösökből, amelyek a hegyeket és dombságokat borították Észak-Japánban 8-12 000 évvel ezelőtt.[2]
Sirakami hegység
Több mint 450 km² kiterjedésű, labirintusszerű, meredek lejtőket magában foglaló táj. A terület több mint 50%-a mély völgyekből és meredek lejtőkből áll. Sok pataknak a forrása található itt és ez egy fontos vízgyűjtő terület. Több mint 500 növényfajt azonosítottak erről a területről, ami nem különösebben magas a többi hegyvidéki területhez képest, azonban számos, az országban jellemző növényfaj, illetve az alpesi zónára jellemző faj is megtalálható. Minden emlős megtalálható itt, amely Észak-Honsún él, két faj kivételével, melynek létezését korlátozza az erős havazás. Jelenleg 87 madárfajt azonosítottak a környéken. A szirti sast, amely veszélyeztetett Japánban, három pár fészkelő fekete harkályt, amely szintén veszélyeztetett, illetve a hegyi vitézsas és a japán széró is megtalálható. Az örvös medve is gyakori. A terület rovarokban is különösen gazdag, 2212 fajt rögzítettek.[2]
Sértetlenség
Észak-Japánban sok bükköst váltott fel telepített erdő, amely többek közt japán cédrusból áll. Ez a bükkös azonban nagyrészt érintetlen, nem találhatóak benne ember alkotta létesítmények. A területe összesen 16 971 hektár, amely elegendő ahhoz, hogy biztosítva legyen a bükkös ökoszisztéma hosszú fennmaradása. A környező és szomszédos területeken a turisztikai tevékenységek is korlátozottak: egy 6800 hektáros zóna veszi körül, melyen belül kitermelő tevékenység nem megengedett.[2]
Megtalálható fajok
- Mandarin kacsa
- Szirti sas
- Japán széró
- Hegyi vízirigó
- Fekete harkály
- Kéknyakú csörgőmadár
- Japán pele
- Tüzes halkapó
- Tarka réce
- Japán nyúl
- Japán makákó
- Feketelábú nyest
- Hermelin
- Szibériai görény
- Hegyi vitézsas
- Fenyőszajkó
- Nyestkutya
- Füleskuvik
- Japán óriás repülőmókus
- Japán sutaszárnyúmókus
- Japán mókus
- Örvös medve
- Vörös róka
- Japán tiszafa
- Törpe szibériai fenyő
Hivatkozások
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.