A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Seidner Mihály | |
Született |
1875. február 1. Rimóc |
Elhunyt |
1968. július 12. (93 évesen) Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | egyetemi tanár |
Iskolái | Berlini Műszaki Főiskola (–1899) |
Kitüntetései | Kossuth-díj (1959) |
Sírhelye | Farkasréti izraelita temető |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dr. Seidner Mihály (Rimóc, 1875. február 1. – Budapest, 1968. július 12.) Kossuth-díjas (1959) magyar villamosmérnök, gépészmérnök, energetikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l: 1960). A műszaki tudományok doktora (1953).
Életpályája
1899-ben a berlin-charlottenburgi műszaki egyetemen mérnöki oklevelet kapott. 1900–1901 között a berlini Union Elektrizitäts Gesellschaft mérnöke volt. 1901–1902 között az amerikai General Electric mérnökeként tevékenykedett. 1902–1903 között a Fort Wayne Electric Works mérnöke volt. 1903-ban visszajött Magyarországra. 1903–1919 között a budapesti Ganz Villamossági Rt. kísérleti laboratóriumának, majd erőműtervezési osztályának mérnöke volt. 1909-ben műszaki doktori oklevelet szerzett. Az 1917. július 1-én megalakult Ipari és Közlekedési Tisztviselők Országos Szövetsége (IKTOSZ) választmányi tagja, majd az 1918. november 17-én megalakult Alkalmazott Mérnökök Országos Szövetsége (AMOSZ) alelnöke lett. 1918-ban a Ganz-gyár üzemi tanácsának igazgatója volt. A Tanácsköztársaság idején (1919) a gyár termelési biztosa volt. A Tanácsköztársaság bukása után (1919) Csehszlovákiába emigrált. 1920–1928 között Beregszász, Munkács, Nagyszőllős, Tőketerebes és Ungvár műszaki vezetője volt. Hazatérve csak magánmérnökként tevékenykedhetett. 1960-ban a Magyar Tudományos Akadémia levlelező tagja lett.
Munkássága
Kezdeményezte és szervezte az ipari értelmiségi szakszervezet megalakítását. Tagja volt a tudományos műszaki tanácsnak. Tanulmánya jelent meg Az energiagazdálkodás címmel. Munkásságából kiemelkedik a villamosgépek folyadékhűtésére vonatkozó találmánya, főleg a kétpólusú turbógenerátorok forgó részeinél való alkalmazása. Az energiagazdálkodás köréből is számos találmánya ismeretes, gyakorlati munkáiból a tiszalúci vízi erőmű megépítése a legjelentősebb.
Családja
Szülei: Seidner Samu és Lővy Eszter voltak. 1906. november 9-én, Balassagyarmaton házasságot kötött Berczel Lidiával (1886-?).[2][3]
Sírja a Farkasréti izraelita temetőben található.[4]
Művei
- Az általános transzformátorkör és feszültségvektor-diagrammja közötti kapcsolat (Budapest, 1904)
- Energiewirtschaft (Berlin–Bécs, 1930)
- Folyadékhűtéses turbógenerátorok kifejlesztése (Budapest, 1961)
Díjai
- Az I. középiskolai matematikai verseny I. díjazottja (1894)
- Munka Érdemrend (1955; arany: 1965)
- Kossuth-díj (1959)
Jegyzetek
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Névpont.hu
- Tudósnaptár
- Tudósportál
További információk
- A magyar műszaki értelmiség és a Műegyetem a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1960)
- Mihály Seidner (Acta Technica Acad. Sci. Hung., 1969)
- Hevesi Gyula: Seidner Mihály (Magyar Tudomány, 1969. I. sz.).
- Nógrád vármegye. Szerkesztette: Borovszky Samu. Budapest, Országos Monografia Társaság, 1911. XI. (Magyarország vármegyéi)
- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. ISBN 963-9257-14-1
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939.
- Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Arató András (villamosmérnök)
Arató Péter
Arató Péter (villamosmérnök)
Bálint Lajos (villamosmérnök)
Bársony István (villamosmérnök)
Balczó Zoltán
Bankó Miklós (villamosmérnök)
Barakonyi Károly
Barta István (villamosmérnök)
Bejczy Antal
Benedikt Ottó
Benkó Sándor
Berceli Tibor
Berceli Tibor (villamosmérnök)
Berecz Frigyes
Biró Károly Ágoston
Bognár Géza (villamosmérnök)
Bokor József (villamosmérnök)
Botond-Bolics György
Bucsánszki Csaba
Csáki Frigyes
Cséfalvay Klára
Csóti György
Csabai Dániel
Csermely István
Csikós Béla
Csurgay Árpád
Dávid László (villamosmérnök)
Erő János
Földiák Péter
Földi Tivadar
Farkas György (elektronikai mérnök)
Farkas István (villamosmérnök)
Ferencz Csaba (űrkutató)
Ferencz Orsolya
Ferencz Orsolya (űrkutató)
Fodor István (villamosmérnök, 1856–1929)
Fodor István (villamosmérnök, 1943)
Font Sándor
Forgó László (villamosmérnök)
Gábor Dénes (fizikus)
Gödölle István
Gali Ádám
Geszti Pál Ottó
Gordos Géza
Hegedüs András (tájfutó)
Heinrich Gyula
Herpy Miklós
Hidas Miklós
Hoór-Tempis Móric
Holló Imre (villamosmérnök)
Holler László
Horányi Özséb
Hutter Ottó (villamosmérnök)
Hutter Ottó (villamosmérnök, 1930)
Imecs Mária
Jakobovits Dániel
Jodál Endre
Juhász Miklós (villamosmérnök)
Julesz Béla
Kálmán Rudolf Emil
K. Szabó Zoltán
Kalinovszky Dezső
Kalmár Ferenc (politikus)
Kelemen Árpád
Kelemen András (villamosmérnök)
Keller László
Kesztner Zoltán
Keviczky László
Kishonti István
Klupathy Jenő
Kocsis Károly (villamosmérnök)
Kolos Richárd
Korda Dezső
Korondi Péter
Kovács Győző (informatikus)
Kovács István (villamosmérnök)
Kovács Károly Pál
Kovács Levente (villamosmérnök)
Kozma László (villamosmérnök)
Lévai András (energetikai mérnök)
Lajtha György
Laufer Tamás
Lelkes György
Leslie L. Vadász
Liska József
Lukács József (villamosmérnök)
Mándi Andor
Márki-Zay Péter
Máthé Balázs
Mécs Imre
Magyar Gábor (villamosmérnök)
Martos Balázs
Molnár Gábor (villamosmérnök)
Molnár Lombár László
Mondl Ferenc
Monostori László
Murányi Levente
Nádasi András
Náray Zsolt
Nagyházi Csaba
Nagy Elemér (fizikus)
Nagy István (villamosmérnök)
Nagy Péter (villamosmérnök)
Nagy Tamás (politikus, 1946)
Nemes Tihamér
Oberst László
Oláh József (mérnök)
Orosz László (fizikus)
Pál László (politikus)
Pásztorniczky Lajos
Pécsi L. Dániel
Padányi Árpád
Papp Elek
Pap László (villamosmérnök)
Patrubány Miklós
Preitl István
Pusztai Kálmán
Rapcsák András (politikus)
Ratkovszky Ferenc
Reményi Károly (mérnök)
Roska Tamás
Rozinek Artúr
Söpkéz Sándor
Sallai Gyula (villamosmérnök)
Schönherz Zoltán
Sebestyén János (villamosmérnök)
Seidner Mihály
Simonyi Károly
Sinkó Ottó
Sisak Ferenc
Stark Lipót
Sugár András (üzletember)
Székely Gyula (villamosmérnök)
Székely Vladimír
Székely Vladimír (villamosmérnök)
Széles Gábor (üzletember)
Szépfalusy Péter
Szabó Ferenc (fizikus)
Szentgyörgyi László
Szepesi Endre
Szigeti György (fizikus)
Szilvási László
Sztojánov István
Sztrókay István
Tárcza László
Tófalvi Gyula
Taky Ferenc
Tihanyi Kálmán
Tuschák Róbert
Uzsoky Miklós
Vágó István (villamosmérnök)
Vámos Tibor (villamosmérnök)
Vajda György (mérnök)
Valkó Iván Péter
Valter Ferenc (villamosmérnök)
Varga István Attila
Vecsei Géza
Verebélÿ László (villamosmérnök)
Veszelovszki Zsolt
Vigh Bertalan (mérnök)
Vukovics Gyula
Zipernowsky Károly
Zollman Péter
Zoltán István
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.