Söpkéz Sándor (Brád, 1866. szeptember 20. – Budapest, 1938. október 24.) gépészmérnök, műszaki doktor, az elektrotechnika műegyetemi tanára, tanszékvezető. 1910–18 között a Nemzeti Munkapárt országgyűlési képviselője, 1932–33 között a Királyi József Műegyetem rektora, 1927–35 között az Egységes Párt országgyűlési képviselője.

Életpályája

Söpkéz Sándor

1866-ban született a Erdélyben, a Hunyad vármegyei Brádon.^[1] 1888-ban a budapesti Királyi József Műegyetemen szerzett mérnöki diplomát és műszaki egyetemi doktorátust. A következő években a Berlini Műszaki Főiskolán és Londonban tanult.

Budapesten, a Ganz és Társa iparvállalat villamossági osztályán kezdett dolgozni, majd a vasúttechnikai villamos berendezéseket gyártó Siemens & Halske cégnél a vasútikocsi-építő osztály vezetője lett. 1890–1895 között a Budapesti Városi Villamosvasút Aréna úti főműhelyének vezetője volt.^[2]

1894-ben – 28 éves korában – ő írta meg a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet által 1893-1899 között kiadott, Asbóth Emil által szerkesztett hatkötetes Elektrotechnika című nagyszabású szakkönyvsorozat Dinamógépek című 3. kötetét. (A többi kötetet Hoor Mór, Herzog József, Edvi Illés Aladár és Straub Sándor írták).^[3][4]

1895–1899 között a MÁV vasúti főmérnöke és a MÁV Igazgatóságán az elektromos osztály vezetője volt.^[2] Nevéhez fűződik a vasúti pályák, pályaudvarok és vasúti berendezések elektromos világításának bevezetése.^[1]

1899-1908 között a Királyi József Műegyetemen az elektromos közlekedési eszközök tantárgyat oktatta, egyetemi magántanári minőségben.^[2]

1900–1907 között a M. Kir. Kereskedelemügyi Minisztérium Vasúti és Hajózási Főfelügyelőségének osztályvezetője volt, 1906-tól kezdve már kinevezett minisztériumi osztálytanácsosi rangban. 1907–1908 között ő volt a Főfelügyelőség vezetője.^[1][4][2]

1908-ban rendes egyetemi tanári rangban kinevezték a Műegyetem II. Elektrotechnikai Tanszéke vezetőjévé. E tisztségét 1937-ig töltötte be.^[5]

1909-ben adta ki egyik fontos művét, A villamosság és a villamos vontatás c. tankönyvet.^[6] Szakfolyóiratokban sok cikket publikált. Fő szakterülete az elektromos vasúti vontatás és szállítás és az ezzel összefüggő energiaellátás, energiagazdálkodás volt. Aktív részt vállalt a budapesti villamosvasúti hálózat és a millenniumi földalatti vasút megvalósításában.^[2]

1910-ben Hunyad vármegye Vajdahunyadi választókerülete országgyűlési képviselőjévé választotta, a Nemzeti Munkapárt programjával. Mandátumát az 1918-as összeomlásig viselte.^[2]

1919 után Söpkéz tervezte az első magyarországi nagyfeszültségű helyközi villamoshálózatokat. Az 1920-as években az országos villamosenergia-gazdálkodás feladataival foglalkozott, és vezető szerepet vitt a magyar villamosenergia-törvény megalkotásában.^[2]

1927–1935 között az Egységes Párt programjával az Enyingi, majd a Gyömrői választókerület országgyűlési képviselőjévé választották.^[2][1]

1932–33 között a Királyi József Műegyetem rektora volt.^[1][4]

1937-ben visszavonult, utódja a II. Elektrotechnikai Tanszék élén Liska József egyetemi tanár lett.^[5] Söpkéz professzor 1938-ban hunyt el Budapesten. A Kerepesi temetőben nyugszik (35/I, N/A, 1, 97/98). Sírhelyét 2004-ben a Nemzeti Sírkert részeként védetté nyilvánították.^[2]

Leszármazottai

Dédunokája Söpkéz Sándor közgazdász, vállalkozó.^[7]

Művei

• 1894: Dinamógépek. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Elektrotechnika c. 6-kötetes szakkönyvének (1893-1899) 3. kötete, szerk Asbóth Emil.
• 1902: Elektromos vontatás a nagyvasútakon, konferencia előadás, megjelent Vasúti és Hajózási Hetilap, 1902/40-41. számában.
• 1903: A nagyvasutak elektromos üzeme hazai víz- és szénviszonyainkra való tekintettel, Atheneum, Budapest.
• 1912: A MÁV forgalmi zavarai, előadás a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége ülésén, megjelent Magyar Gyáripar 1912/16. számában.
• 1913: A villamosság és a villamos vontatás, Közeledési Szakkönyvtár, Wodianer és Tsa, Budapest.
• 1938: Időszerű feladatok a magyar energiagazdálkodásban, Tolnay-serlegbeszéd (előadás), különlenyomat Közlekedési Nyomda.
• 19??: Elektrotechnika, műszaki egyetemi és főiskolai tankönyv, 19??.

Jegyzetek

Kapcsolódó információk

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 355. o.  
• Söpkéz Sándor művei (könyvek). Antikvárium.hu. (Hozzáférés: 2018. október 30.)
• Söpkéz Sándor, Révai Nagylexikon. Tudósnaptár.hu. (Hozzáférés: 2018. október 30.)
• Söpkéz Sándor születésnapja. JelesNapok.hu. (Hozzáférés: 2018. október 30.)