Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

No Muhjon
2003-ban
A Koreai Köztársaság 9. elnöke
Hivatali idő 2003. február 25. – 2008. február 25.
Előd	Kim Dedzsung (Kim Dae-jung)
Utód	I Mjongbak (Lee Myung-bak)
Született	1946. szeptember 1. Pongha (Bongha), Dél-Kjongszang (Dél-Gyeongsang) tartomány, Korea
Elhunyt	2009. május 23. (62 évesen) Jangszan (Yangsan), Dél-Kjongszang (Dél-Gyeongsang) tartomány, Dél-Korea
Sírhely	Bongha Village
Párt	Demokratikus Párt Uri Party
Szülei	Roh Pan-seok
Házastársa	Kvon Jangszuk (Kwon Yang-suk)
Foglalkozás	bíró politikus jogász
Iskolái	Jin Young Daechang Elementary School Jinyeong Middle School Gaesung High School
Halál oka	suicide by jumping from height fejsérülés
Vallás	ateizmus eredetileg katolicizmus
Díjak	Bath-rend lovagja nagykereszttel Knight of the Order of the White Eagle (2004) Grand Order of Mugunghwa Elefántrend (2007) Collar of the Spanish Order of the Civil Merit (2007) National Order of Merit Order of Independence
No Muhjon aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz No Muhjon témájú médiaállományokat.

No Muhjon (hangul: 노무현, handzsa: 盧武鉉, RR: Roh Moo-hyun^?; Pongha (Bongha), 1946. szeptember 1. – Jangszan (Yangsan), 2009. május 23.) dél-koreai politikus, 2003–2008 között hazája államfője. 2004. március 12-én megvádolták azzal, hogy illegálisan kampányolt, és egy időre Ko Gon miniszterelnök látta el a feladatait, de május 14-én az ország alkotmánybírósága felmentette a vád alól.

No (Roh) megválasztása előtt emberi jogokkal foglalkozó ügyvéd volt. Felesége Kvon Jangszuk (Kwon Yang-suk) (권양숙). Egy fia és egy lánya van. Távozása után egy évvel korrupcióval gyanúsították meg. Az ellene folyó eljárás nagy közfigyelmet kapott,^[1] pártjának összeomlásával, és annak jogutódjának (Demokrata Párt) következő választásokon való előre borítékolt vereségével járt.^[2]

2009. május 23-án korrupciós botrányának következtében öngyilkos lett.

Fiatalkora

Szülőháza Pongha (Bongha) faluban

1946-ban, szegény földműves családba, No Phanszok (Roh Pan-seok) és I Szullje (Lee Sun-rye) legfiatalabb gyermekeként született Pongha (Bongha) faluban (napjainkban Kimhe (Gimhae) része). Családja Kvangdzsuból (Gwangju-ból) települt át Kimhe közelébe. Felső tagozatos általános iskolájában meghirdettek egy írói pályázatot Li Szin Man (Syngman Rhee) születésnapja alkalmából. No (Roh) megpróbált diákmozgalmat szervezni ez ellen, de elkapták és felfüggesztették az intézményből.^[3]

Miután bátyja, aki jogot, tanult autóbalesetben életét vesztette, No Muhjon (Roh Moo-Hyun) elhatározta, hogy bíró lesz. 1975-ben tette le jogi vizsgáját, 1977-ben pedig Tedzson (Daejeon) bírója lett, de egy évvel később felmondott, és ügyvéd lett.

1981-ben olyan diákok védelmét képviselte, akiket rendszerellenes irodalmi művek birtoklásával gyanúsítottak, és ezért meg is kínoztak. Saját bevallása szerint ez az ügy teljesen megváltoztatta az életét, és ekkortól állt ki az emberi jogok mellett. Több ügyvéddel együtt arra jutott, hogy a vádak koholmányok voltak.

1985-ben elkezdett részt venni civil mozgalmakban,^[3] és ellenezte az autokratikus rendszert. 1987-ben részt vett a Cson Duhvan (Chun Doo-hwan) elleni tüntetéssorozaton.^[4] No (Roh) éppen egy tüntető gyári munkás, I Szokkju (Lee Seok-kyu) halálának okát kutatta, mikor bebörtönözték. Később napvilágot látott, hogy a munkást egy elszabadult rendőrségi könnygáz-lövedék ölte meg. Megvádolták azzal, hogy engedély nélkül folyt bele az ügybe, és hogy meggátolta az áldozat temetését. Habár 20 nap múlva szabadon engedték a közhangulat fokozódása miatt, ügyvédi engedélyétől megfosztották.^[3]

Pályafutása

Halála

„Túl sok embernek vagyok adósa. Túl nagy fájdalom ért sok embert miattam. Fel sem foghatom, a jövőben még mennyi fájdalom fogja érni őket. Életem nagyja csupán teher lenne másoknak. Rossz egészségi állapotom miatt képtelen vagyok bármire is. Nem tudok könyvet olvasni, sem levelet írni.

Ne legyetek túlságosan szomorúak. Az élet és a halál is természetes dolog, nem? Ne bánkódjatok. Ne nehezteljetek senkire. Ez a sorsom.

Hamvasszatok el. Csupán egy kis sírkövet helyezzetek el otthonom közelében. Régóta gondolkoztam már ezen.”

– Búcsúüzenete^[5]

2009. május 23. reggelén levetette magát a szülőfalujának közelében található Puongi paü (Bueong-i bawi)-ről („Bagolyszikla”).^[6] 45 métert zuhant, súlyos fejsérüléseket szenvedett, helyi idő szerint 7:20-kor szállították kórházba, a halál beálltát 9:30-kor állapították meg.^[6]

Közel 4 millió ember látogatta meg szülőfaluját a halála utáni hetekben.^[7]

Jegyzetek

Elődje: Kim Dedzsung

Dél-Korea elnöke 2003–2008

Utódja: I Mjongbak

Sablon:Dél-Korea elnökei m v sz Dél-Korea elnökei (Lista) Ideiglenes kormány (1919–1948) Li Szin Man (1919–1925) Pak Unsik (1925) I Szangnjong (1925–1926) Hong Dzsin (1926) I Dongnjong (1926) Kim Gu (1926–1927) I Dongnjong (1927–1933) Jang Githak (1933–1935) I Dongnjong (1935–1940) Kim Gu (1940–1948) Koreai Köztársaság (1948–) Li Szin Man (1948–1960) Ho Dzsong (1960) Kvak Szanghun (1960) Ho Dzsong (1960) Pek Nakcsun (1960) Jun Boszon (1960–1962) Pak Csong Hi (1963–1979) Cshö Gjuha (1979) Cshö Gjuha (1979–1980) Pak Cshunghun (1980) Cson Duhvan (1980–1988) No Theu (1988–1993) Kim Jongszam (1993–1998) Kim Dedzsung (1998–2003) No Muhjon (2003–2004) Ko Gon (2004) No Muhjon (2004–2008) I Mjongbak (2008–2013) Pak Kunhje (2013–2016) Hvang Gjoan (2016–2017) Mun Dzsein (2017–2022) Jun Szogjol (2022–) Dőlt betűvel az ideiglenes államfők vannak jelölve

Ez a dél-koreai vagy történelmi koreai személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Ez a politikusról vagy diplomatáról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!