Magyarországon a vallási életet az államalapítás és erőszakos térítések ^[1][2] óta a kereszténység uralja. A mai Magyarországnak nincs államvallása. Míg az alkotmány "elismeri a kereszténység nemzetépítő szerepét",^[3] a vallásszabadságot alapvető jognak nyilvánítja.

A 21. századi népszámlálási adatok alapján a nagy történelmi egyházak híveinek száma erősen csökken, néhány kisegyházé és más vallásé (iszlám, buddhizmus, hinduizmus) növekszik. Elmondható még, hogy az Alföldön, Szolnok, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád-Csanád vármegye nagy részén, továbbá a Tiszaújvárosi, Komlói, Dunaújvárosi, Tatabányai és Oroszlányi járásban az átlagosnál kevésbé vallásosak az emberek.^[4]

Történelem

Magyarország első királya, I. István a római katolikus kereszténységet vette fel, de édesanyja, Sarolt a keleti kereszténységbe keresztelkedett. A király erőszakkal terjesztette a kereszténységet;^[1] ő a római egyházat részesítette előnyben, de hosszú ideig a keleti kereszténység is terjeszkedett.^[1]

Bővebben: Ősmagyar vallás#Történelem

Bővebben: Kereszténység Magyarországon#Történelem

A 11. században I. László, majd Kálmán király hozott törvényeket a nem keresztények ellen (pl. 1092-ben a szabolcsi szinódus)^[5]. Ezek a törvények nem tűrték meg az iszlám vallásúakat sem, így kényszerítették őket, hogy sertéshús egyenek, keresztény templomba járjanak stb.^[6] A muszlim közösségek, mint a böszörmények, kálizok így eltűntek (részben beolvadtak a keresztények közé).^[7]

Zsidók is a éltek már a honfoglalás előtti Magyarországon. Kálmán király (1095–1116) a zsidók életét a püspöki székekkel rendelkező városokra korlátozta, – valószínűleg azért, hogy az egyház folyamatos felügyelete alatt álljanak. Nem sokkal e rendelet kihirdetése után keresztesek érkeztek Magyarországra; de a magyarok nem szimpatizáltak velük. A feldühödött keresztesek megtámadtak néhány várost, és – ha hinni lehet Gedaliah ibn Yaḥyának, – a zsidók hasonló sorsra jutottak, mint Franciaországban, Németországban és Csehországban.^[8] A 13. század második felétől a vallási tolerancia feléjük is erősen csökkent, és Magyarország politikája a nyugat-európai zsidó lakossággal való bánásmódhoz hasonlított.

Magyarország túlnyomórészt katolikus lett és az is maradt egészen a 16. századig, amikor a reformáció bekövetkezett. A reformáció eredményeként először a lutheranizmus, majd nem sokkal később a kálvinizmus a lakosság zömének a vallása lett. A protestánsok ebben az időben a teljes lakosság 85-90%-át tették ki; a magyar lakosság több mint fele a református, negyede pedig az evangélikus vallású lett.^[9]

A 16. század második felében azonban a katolikus Habsburg-királyok és jezsuiták sikeres ellenreformációs hadjáratot vezettek a nép körében és rekatolizálták az országot. A református egyház az ellenreformáció során a magyarok körében a 17. század végéig szinte teljesen eltűnt. Később a szászok és a szlovákok (tótok) bevándorlása révén honosodott meg újra.

A 17. század végén, az 1681-es soproni országgyűlésen korlátozott mértékben engedélyezték a protestáns vallásgyakorlást (megyénként két artikuláris helyen, de azokon kívül sehol). Az ellenreformáció erőszakossága Mária Terézia uralkodása (1740-1780) idején érte el a a csúcspontját: ekkor már csak “titkos protestantizmus” létezett.^[10]

A 18. század végén II. József király türelmi rendelete aztán a katolikus valláson kívül szabad vallásgyakorlást biztosított más, bizonyos felekezeteknek is.

A 19. században az 1848-as törvényhozás megszüntette a katolikus vallás addigi államegyház jellegét, és törvénybe iktatta a felekezeti egyenjogúságot.^[1] Ez azonban csak a "bevett vallások"ra vonatkozott, és az eddigi egy államegyház helyett a "bevett vallások" (katolikus, református, evangélikus, görögkeleti, unitárius, majd 1895-től az izraelita is), együttesen élvezték az állam kiváltságait, támogatását.^[1]

A modern korban, a keresztények és (a zsidók eltűnése miatt) az izraeliták aránya jelentősen csökkent.^[11] A katolikusok aránya az 1920. évi 63.8%-ról 2011-re 37.1%-ra csökkent.^[11] A reformátusoké 20.9%-ról 11,6%-ra.^[11] Az evangélikusoké 6,2%-ról 2,2%-ra.^[11] Velük szemben az új vallási csoportokhoz tartozók aránya ebben az időszakban növekedett (karizmatikusok, Jehova Tanúi, mormonok, adventisták stb.) Az új vallási közösségeknél még szembetűnőbb a vallástalanok és a felekezethez nem tartozók arányának növekedése.^[11]

Népszámlálások

Magyarországon a rendszerváltást követően többféle statisztika készült, amely a hazai társadalom vallási megoszlását volt hivatva felmérni.

A népszámlálási adatok problémái

A felekezettel összefüggő kérdésre a válaszadás önkéntes volt. A népszámlálási kérdőív nem a formális felekezethez, vallási közösséghez tartozást, sem a vallásgyakorlatot, annak intenzitását, netán a vallásos hitet, hanem egyedül a vallásos önbesorolást tudakolta. Más országok viszont a fentiek valamennyi vonatkozását fontosnak tartották megkérdezni. A 2001-es népszámlálási ív konkrét kérdése a lehető legáltalánosabb volt: „Vallása, hitfelekezete?”^[12]

A megoldás további korlátja az önbesorolás szubjektivitása. A különbözőképpen megszövegezett kérdésfeltevések ugyanis különböző eredménnyel járnak. A legmagasabb arányt akkor kapjuk, ha a születéskori helyzetről, keresztelésről, bejegyzésről kérdezünk. Az 1949. évi népszámlálás utasítása ezt expressis verbis megkövetelte, s ennek eredményeként (is) a valláshoz, felekezethez nem tartozó népesség aránya nem érte el az 1%-ot sem. A második legmagasabb arányt a „Milyen vallású Ön?” típusú kérdésekkel lehet elérni, mivel a kérdésfeltevés sugallja, hogy „illik” valamilyen vallásúnak lenni. Az 1990-es évek végének szociológiai kutatásai viszont már a tagságot, odatartozást kérdezik inkább. Ezek alapján az 1998-99-es vizsgálatok kérdései és a pozitív válaszok rendre a következőképpen alakultak:

Utóbbi két kérdés esetében a relatív alacsony arányt a kérdés megfogalmazásának pontatlansága is adhatta, ugyanis az egyháztagság nem fedi le azokat, akik az adott egyházhoz tartozóknak érzik, tekintik magukat, illetve a ’vallási felekezet’ kitétel – főleg a katolikusok számára – idegen hangzású, vagy egyenesen a protestáns, sőt talán a „kisegyházi”, „szektás” szinonimájának tűnhetett.^[13]

A népszámlálási adatokkal kapcsolatban további probléma is felmerül, mégpedig az, hogy a kérdőív útmutatója kifejezetten torzító instrukciót tartalmaz: „Csak egy vallás, hitfelekezet bejegyzésére van lehetőség.”^[14]

Az ateisták súlyosan kifogásolták, hogy a 2022-es kérdőíven az ateizmus önellentmondó módon a vallások közé került.^[15]

A népszámlálások adatai

A 2000 előtti időből nem állnak rendelkezésre népszámlálási adatok a népesség részletesebb felekezeti hovatartozásáról. A felekezeti adatok 2000 előttről egy szűkebb körű felmérésen alapulnak. A 21. században három népszámlálás volt, részletesebb felekezeti adatokkal.

2001 és 2022 között jelentősen csökkent a nagy történelmi egyházak híveinek száma, velük szemben a Hit Gyülekezete, egyes keresztény kisegyházak, a muszlimok és a keleti vallások (buddhisták, hinduk) erőteljes növekedést mutattak fel. A Jehova Tanúi a század elejétől csak gyengén növekedett, a baptisták és unitáriusok száma szinte stagnált, míg a pünkösdiek, adventisták (szombatisták) száma és aránya csökkent. Az ortodoxok aránya a bevándorlások miatt nagyon gyengén növekedett, a izraeliták száma és aránya a kivándorlások miatt csökkent. Összességében elmondható, hogy az intézményi vallásosság jelentősen csökkent.^[16]

Az utolsó, 2022-es népszámlálás adatai szerint során 56% nyilatkozott úgy, hogy nem tartozik felekezethez, vagy nem válaszolt a kérdésre (a legtöbb ateista kényszerűségből ezt a megoldást választotta)^[17][18] Az ország lakosságának 27 százaléka tartotta magát vallástalannak.^[19][20]

Vallási megoszlás a 2022-es népsz. alapján

  Római katolikus (27,5%)

  Református (9,8%)

  Evangélikus (1,8%)

  Görögkatolikus (1,7%)

  Nem válaszolt (40,1%)

  Felekezeten kívüli (16,1%)

  A felsoroltakon kívüli, más felekezetű (4%)

Felekezeti alapadatok (A sorok a 2022-es népszámlálási eredmények alapján vannak rendezve.)

Vallás	1930	1949	1992	1998	2001 [21]	2011 [22]	2022 [23]	változás 2001 és 2022 között
Nem válaszolt					10,83%	27,16%	40,1%	erős növ.
Római katolikus	67,1%	70,5%	67,8%	57,8%	51,87%	37,15%	27,5%	erős csökk.
Felekezeten kívüli		0,1%	4,8%	18,5%	14,55%	18,18%	16,1%
Református egyház	20,9%	21,9%	20,9%	17,7%	15,91%	11,61%	9,83%	erős csökk.
Evangélikus	6,1%	5,2%	4,2%	3,9%	2,99%	2,16%	1,84%	erős csökk.
Görögkatolikus					2,64%	1,80%	1,72%	erős csökk.
Más keresztény [* 1]					0,12%	0,38%	0,57%	erős növ.
Hit Gyülekezete					0,04%	0,18%	0,23%	erős növ.
Jehova tanúi					0,21%	0,32%	0,23%
Baptista					0,17%	0,18%	0,18%
Ortodox					0,15%	0,14%	0,16%
Buddhista					0,05%	0,10%	0,11%	erős növ.
Pünkösdi [* 2]					0,13%	0,09%	0,09%
Muszlim					0,03%	0,06%	0,08%	erős növ.
Izraelita	5,1%	1,5%		0,20%	0,13%	0,11%	0,08%
Unitárius					0,07%	0,07%	0,07%
Adventista [* 3]					0,06%	0,06%	0,05%
Hindu (Krisna-tudatú stb.)					0,017%	0,03%	0,034%	erős növ.
Egyéb és ismeretlen	0,7%	0,7%	2,2%	1,90%	0,11%	0,91%

A 21. századi népszámlálások adatai

Magyarország lakosságának vallási összetétele a 2001-es, 2011-es, 2022-es népszámlálás alapján (rendezhető táblázat)

	2001 [21]		2011 [22]		2022 [23]		2001–2022
Felekezetek	Népesség	% arány	Népesség	% arány	Népesség	% arány	változás
ÁBRAHÁMI VALLÁSOK	7 600 247	74,52	5 402 101	54,36	4 179 497	43,52	erős csökk.
KERESZTÉNYSÉG	7 584 175	74,37	5 385 557	54,19	4 163 879	43,35	erős csökk.
katolicizmus	5 558 901	54,51	3 871 922	38,96	2 886 619	30,06	erős csökk.
római katolikus	5 289 521	51,87	3 691 389	37,15	2 643 855	27,5	erős csökk.
görögkatolikus	268 935	2,64	179 176	1,80	165 135	1,72	erős csökk.
ism. katolikus	505	0,00	1 357	0,01	77 629	0,08	erős növ.
ortodox kereszténység	15 520	0,15	13 710	0,14	15 578	0,16
protestantizmus (nagy egyházak)
református	1 622 796	15,91	1 153 454	11,61	943 982	9,83	erős csökk.
evangélikus	304 705	2,99	215 093	2,16	176 503	1,84	erős csökk.
protestáns és egyéb jelentősebb kisegyházak
Hit Gyülekezete	3 708	0,04	18 220	0,18	22 647	0,23	erős növ.
Jehova tanúi	21 688	0,21	31 727	0,32	22 249	0,23
baptista	17 705	0,17	18 211	0,18	17 662	0,18
pünkösdi [* 4]	13 708	0,13	9 326	0,09	8 947	0,09
unitárius [* 5]	6 541	0,07	6 820	0,07	6 552	0,07
más protestáns kis felekezetek
adventista [* 6]	5 840	0,06	6 213	0,06	5 011	0,05
metodista	1 484	0,014	2 416	0,024	2 776	0,028
anglikán	403		270		372
egyéb keresztények (karizmatikus, mormon stb.)	12 116	0,12	38 175	0,38	54 981	0,57	erős növ.
MÁS ÁBRAHÁMI VALLÁSOK
izraelita	12 871	0,13	10 965	0,11	7 635	0,08
iszlám	3 201	0,03	5 579	0,06	7 983	0,08	erős növ.
KELETI (dharmikus) VALLÁSOK	7 736	0,08	13 385	0,13
buddhista	5 223	0,05	9 758	0,10	11 042	0,11	erős növ.
hindu [* 7]	1 767	0,017	2 865	0,028	3 307	0,034
egyéb dharmikus	746		762
Más vallású (pl. újpogány)	3 376	0,03	17 651	0,18	7 645	0,08	erős növ.
VALLÁSI KÖZÖSSÉGHEZ, FELEKEZETHEZ NEM TARTOZÓ	1 483 369	14,55	1 806 409	18,18	1 549 610	16,1
NEM VÁLASZOLT	1 104 333	10,83	2 698 844	27,16	3 852 533	40,1	erős növ.
összesen	10 198 315	100,00	9 937 628		9 603 634

Az 1%-os adófelajánlások alapján számolt egyházi megoszlások

Az 1%-os adófelajánlás a népszámlálás után a legnagyobb mintavételű közvéleménykutatás, amelynek persze szintén vannak pontatlanságai. A nyugdíjasokat, fiatalkorúakat, munkanélkülieket, gyesen, gyeden lévőket, a nem adózó munkaképeseket nem, vagy más súllyal méri, illetve a „megkérdezettek” jelentős száma nem nyilatkozik – viszont így is 4,4-4,5 millió állampolgár szándékát tükrözi. Az elmúlt 3-4 évben ezek az adatok hasonló arányúak voltak és sok tekintetben megegyeztek más felmérésekkel is. Az adatok ez irányú felhasználását némileg módosítja az a körülmény, hogy az egyházaknak felajánlható 1%-ot 2003-tól kezdve az adózók egy-egy kiemelt költségvetési előirányzat javára is fordíthatják, ezzel a lehetőséggel évente 170 000–290 000 adózó él is.^[24]

2002. év

Egyházak részesedése a személyi jövedelemadó egy százalékából. Számítások az APEH adataira támaszkodva: Az szja-bevallásra kötelezettek száma az APEH szerint 2002-ben 4,5 millió fő volt. Az összes egyháznak és vallási közösségnek felajánlást tevő adózók aránya közülük: 11,97%.

2006. év

A 4,426 millió szja-bevallónak^[25] 16,91%-a (748 635 fő) rendelkezett 143 egyház vagy vallási közösség javára.

2007. év

A 4,476 millió szja-bevallónak^[26] 18,34%-a (820 959 fő) rendelkezett 155 egyház vagy vallási közösség javára.

2009. év

A 4,5 millió szja-bevallónak^[27] 19,87%-a (894 166 fő) rendelkezett 185 egyház vagy vallási közösség javára.

2017. év

A z 5,027 millió szja-bevallónak^[28] a 19,77-a (993 955 fő) rendelkezett 31 bevett egyház javára.