A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A kereszténység egyike a főbb világvallásoknak. A legelterjedtebb vallás Magyarországon.
A geopolitikai okok miatt az államalapító I. István király uralkodása alatt felvette a kereszténységet, és az országba hittérítőket hívatott, azóta a magyarok nagy többsége keresztény. A történelmi Magyarország területén a kereszténységen kívül a zsidó és az iszlám vallás játszott jelentősebb szerepet. Ma – kis létszámban – minden jelentősebb vallásnak élnek hívei az országban.
Római katolikus | <50% | 50-66,6% | 66,6%< |
Református | <50% | 50-66,6% | 66,6%< |
Evangélikus | <50% | 50-66,6% | 66,6%< |
Görögkatolikus | <50% | 50-66,6% | 66,6%< |
Egyéb | <50% | 50-66,6% | 66,6%< |
Történelem
Kezdetek
A magyarok kezdetben egyfajta samanisztikus jellegű vallás követői voltak.
A magyarság a Kazár Birodalom peremén élt a 9. század elején. A kazárok már a 8. század folyamán az iszlám hitre tértek, ám a vezető rétegük a zsidó vallást vette fel.[1] Az egyistenhittel egybefonódott, a tízparancsolatban kikristályosodott erkölcsi tanítás közösségi méreténél fogva kisugárzott a kazárokkal érintkező sztyeppei népekre, így a magyarokra is.[1] Az iszlám istenképe és a kazárok kétféle monoteista vallása segítette a magyarokat, hogy Istenről "tisztultabb" képük legyen.
A fejedelmek idején, Taksony és Géza korában erős geopolitikai nyomás nehezedett a magyarságra, hogy hagyjanak fel az ősvallásukkal és a kényszer hatására Géza felvette a kereszténységet, pontosabban, keresztény szertartásokat vegyített az ősvallás közé;[2] továbbra is azt vallotta, hogy elég nagy úr ahhoz, hogy „két istent” szolgáljon.[2][3] Querfurti Brúnó megkeresztelte Gézát, s fiát a kisgyermek Vajkot, valamint ötszáz magyar főurat.[1] Apa és fia a keresztségben az első vértanú, István nevét kapták, aki Passau védőszentje volt.[1] Bár Géza és környezetének kereszténysége felszínes volt, a fejedelem támogatásával kezdték meg nyugati szerzetesek a Szt. Márton tiszteletére emelt pannonhalmi monostor építését.[1]
A 10-12. században az országban a Türkiai Metropolitanátus keleti ortodox egyházmegye (eparchia) létezett, miután Zombor gyula 952 körül Konstantinápolyban megkeresztelkedett.[4]
I. István király
I. István apja halála után megszilárdította a trónját Koppány legyőzésével (997), amit Szent Márton égi közbenjárásának tulajdonított.[1][5] (Szt. Mártonnak ebben a korban a nyugati kereszténységben hatalmas kultusza volt.)
A király kötelező vallássá tette és erőszakkal terjesztette a kereszténységet.[6] Bajor származású felesége révén főleg bajor papokat hozatott az országba, de a lakosság zöme csak a kényszernek engedve hajtotta a fejét a keresztvíz alá.[6][7] István a római egyházat juttatta diadalra, bár még hosszú ideig a keleti kereszténység is terjeszkedett.[6] Egyházszervezői tevékenységére tekintettel lett az ország "Szent" Istvánja.[8] A keresztény hit terjesztésével párhuzamosan honosította meg a Boldogasszony-kultuszt, amikor a hagyomány szerint Máriának ajánlotta fel örökségül az országot. Még uralkodása alatt ünneppé avatta a Nagyboldogasszonyt (Assumptio Beatae Mariae Virginis) a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe napját. (A katolikus magyarság néphimnusza a „Boldogasszony Anyánk” kezdetű, valószínűleg 18. századi eredetű ének lett.)[9][10][11]
Szerzetesek
Szt. Adalbert és társai voltak az első szerzetesek, akik nem csak ideiglenesen, hanem véglegesen megtelepedtek hazánkban.[1] Ők is, mint akkor a nyugati egyházban majd minden szerzetesi közösség, Benedek szabályzatát követték (bencések). A királyok mellett a főurak is alapítottak számukra monostorokat.[1]
A 12. század elejére Magyarország vallásilag felzárkózott a keresztény Nyugathoz, ennek egyik példája az új szerzetesrendek hazánkba érkezése (premontreiek, ciszterciek stb.).[1]
Papság
A 14. század során az Anjou-királyok alatt megteremtődött békében jól kiépült plébániai hálózat fogta egybe a legkisebb településeket is. Ekkortájt például a veszprémi egyházmegye 487 plébániával rendelkezett, a csanádi területen 218, a váradi püspökségben 228 plébánia volt.[1]
A gazdagabb városokban a papság megoszlott gazdagokra és szegényekre. Egyre több plébános helyettest alkalmazott, s arra bízta a lelkipásztori munkát gyenge bér ellenében, míg ő maga gyakran távol volt a plébániától. Ez a papság erkölcsi színvonalára is károsan hatott.[1]
Egy-egy püspöki székvárosban a népes kanonoki testületet karpapok serege egészítette ki. Esztergomban ezenfelül királyi káplánok is voltak, s e városban az Anjou-korban legalább hetven egyházi személy ténykedett a világi papság körében. Ehhez jött még a szerzetesek serege.[1]
A főpapság és a gazdagabb papság inkább világi, mint egyházi életet élt a középkor vége felé,[1] de az alsópapságra és a szerzetesekre is jellemző volt, hogy nem minden esetben tartották be vallásuk előírásait; a barátnők és éjszakai hálótársak tartása sem volt ritka jelenség.[12]
Eretnekmozgalmak
Megjelentek hazánkban az államegyház által eretnekségnek megbélyegzett mozgalmak is (valdensek, bogumilok, fraticellik, husziták stb.)
A bogumil mozgalomnak a 12. században Bosznia lett a központja, de egészen a magyar Dunántúl déli részéig terjedt a nép körében.[13] Baranya egy része, Barcs központtal többnyire bogumil vidék lett.[14]
A valdens mozgalom a 12. század végén jelent meg Nyugaton, majd a 14-15. századi Magyarországon is jelentősen el volt terjedve.[15] Az inkvizíció üldözte őket.
A huszitizmus a 15. században Magyarországon elsősorban a Délvidéken és Erdélyben terjedt el. A mozgalom leverésére a szentté avatott Marchiai Jakabot nevezték ki mint fő inkvizítort.[16]
Újkor
A 16. században a Luther által megindított reformációnak komoly visszhangja támadt Magyarországon is. Az "új hit" hirdetői között az 1530-as évektől kezdődően szép számban akadtak papok és szerzetesek.[1] Az ország lakóinak zöme protestánssá,[17] főként kálvinistává (reformátussá) vált a században.[18][6]
A Habsburgok aztán minden eszközzel támogatták az ellenreformációt és anyagi kiváltságban részesítették a katolikus egyházat.[6] A jezsuiták és más szerzetesrendek tagjai járták az országot és arra törekedtek hogy a földesurakat újra katolikusokká tegyék és ezzel szabad kezet kapjanak a jobbágyfalvakban is.[19] Pázmány Péter életének a végére a magyar földbirtokos arisztokrácia túlnyomó része ismét katolikussá lett, és velük együtt jobbágyaik hatalmas tömege.[1] A közoktatás jórészt a jezsuiták kezébe került, de felvirágoztak a piaristák iskolái is.
Az 1681-es soproni országgyűlésen korlátozott mértékben engedélyezték a protestáns vallásgyakorlást (megyénként két artikuláris helyen, de azokon kívül sehol). Az ellenreformáció erőszakossága Mária Terézia uralkodása (1740-1780) idején érte el a a csúcspontját: ekkor már csak “titkos protestantizmus” létezett.[18] A 18. század végén II. József király türelmi rendelete aztán a katolikus valláson kívül szabad vallásgyakorlást biztosított más bizonyos felekezeteknek is.
19. század
Az 1848-as törvényhozás megszüntette a katolikus vallás addigi államegyház jellegét, és törvénybe iktatta a felekezeti egyenjogúságot.[6] Ez azonban csak a "bevett vallások"ra vonatkozott, és az eddigi egy államegyház helyett a "bevett vallások" (katolikus, református, evangélikus, görögkeleti, unitárius, és 1895-től az izraelita), együttesen élvezték az állam kiváltságait, támogatását.[6]
20. század
A század első fele
Míg az egyház és az állam szétválasztása (szekularizmus) sok államban már már a 19. század folyamán megvalósult, Magyarországon erre csak a Tanácsköztársaság idején (1919. jún.) került sor. A Tanácsköztársaság megdöntése után a kormány fontos feladatának tartotta az állam és az egyház régi kapcsolatának felújítását. Az állam és a nagy egyházak között szorossá fonódtak a szálak és magyarországi nagy egyházak a Horthy-rendszerrel szorosan együttműködtek.[6] A katolikus egyház e korszakban sokkal inkább jelen volt a törvényhozásban és a közigazgatásban, mint a dualizmus éveiben.[20]
A második világháború után
A második világháború után a kommunista kormányok célja ismét az állam és az egyházak szétválasztása volt, de tovább lépve egyházellenes intézkedéseket hoztak, vallási szervezeteket és egyesületeket számoltak fel, az egyházi iskolákat államosították, eltörölték a papoknak és a papnövendékeknek addig adott hadkötelezettségi kedvezményeket, majd akadályozták az egyházak lelkészképzését is. Számos egyházi vezetőt menesztettek posztjáról, helyüket pedig az államhatalomhoz hű személyekkel töltötték be.[21]
A Magyar Népköztársaság a társadalom felé az állam és az egyház szétválasztását hangoztatta, a gyakorlatban azonban az egyházak alapos ellenőrzését, befolyásolását és gúzsba kötését valósította meg.
A legnagyobb keresztény egyházak Magyarországon
(Többnyire) 2011-es adatok alapján a legnagyobb egyházak az országban (zárójelben a hívek számával):
Csökkent a hívők száma (2001-2011): | |
Növekedett a hívők száma (2001-2011): |
Vallás | 1930 | 1949 | 1992 | 1998 | 2001 | 2011 | változás 2001 és 2011 között |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Római katolikus | 67,1% | 70,5% | 67,8% | 57,8% | 51,87% | 37,15% | |
Református | 20,9% | 21,9% | 20,9% | 17,7% | 15,91% | 11,61% | |
Evangélikus | 6,1% | 5,2% | 4,2% | 3,9% | 2,99% | 2,16% | |
Görögkatolikus | 2,64% | 1,80% | |||||
Jehova tanúi | 0,21% | 0,32% | |||||
Baptista | 0,17% | 0,18% | |||||
Hit Gyülekezete | 0,04% | 0,18% | |||||
Ortodox | 0,14% | 0,14% |
Legnagyobb egyházak
- Magyar Katolikus Egyház (3,9 millió fő [25] )
- Magyarországi Református Egyház (1,1 millió fő [25] )
Egyéb nagy egyházak
- Magyarországi Evangélikus Egyház (215 ezer fő) [25] )
- Magyar görögkatolikus egyház (179 ezer fő [25] )
Más jelentősebb felekezetek
- Hit Gyülekezete (több tízezer fő )
- Magyarországi Jehova Tanúi Egyház (22 ezer fő [26] )
- Magyarországi Baptista Egyház (18 ezer fő [27] )
Ortodox egyházak
Az ortodox egyházakhoz a 2011-es népszámláláskor 13,7 ezer fő jelölte magát. [25]
Felekezetek Magyarországon
A sorozat témája Kereszténység |
---|
Keresztény vallásgyakorlat
|
Római katolikus vallásgyakorlat
|
Fő felekezetek
|
Nem teljes lista a Magyarországon jelenlévő keresztény felekezetekről:
Római katolikus egyház
Magyarországon a katolikus egyház a legelterjedtebb, de híveinek száma és aránya gyorsan csökken: 1998-ban a lakosság 58%-a, 2001-ben 55%-a (kb. 5.8 millió fő), 2011-ben 39%-a (összesen 3 871 881 fő[28]) tartotta magát katolikusnak.
Az egyház szerint az üdvösség forrása a Szentírás és a Szenthagyomány. A hivatalos becslések alapján 13-15% körülire tehető a vallás tanai szerint élő katolikusok száma.
Szertartásai (rítusai):
- latin: Magyar katolikus egyház (köznapi kifejezéssel római katolikusok, 3 691 348 fő[28])
- bizánci: magyar görögkatolikus egyház (görögkatolikusok, 179 176 fő[28])
- örmény: örmény katolikusok (igen kevés)
- alexandriai: kopt katolikusok (elenyészően kevés Magyarországon)
Református egyház
Magyarországon a második legelterjedtebb vallás. A lakosság 12%-a (2011) reformátusnak vallja magát, ami 1 153 442 reformátust jelent.[28] Általában vallják az eleve elrendelést (predesztinációt). Az üdvösség forrása Jézus Krisztus. Lásd: Magyarországi Református Egyház.
Evangélikus egyház
A 2001-es népszámláláson a lakosság mintegy 2%-a, 214 865 fő vallotta magát evangélikusnak.[28] A magyarországi evangélikusok a Magyarországi Evangélikus Egyház tagjai, melyet 264 gyülekezet, tizenhét egyházmegye és három egyházkerület alkot. A történelmi Magyarország másik evangélikus egyháza az erdélyi országos szász egyház volt. A Magyarországi Evangélikus Egyház keretein belül is jelentős számban éltek német és szlovák nemzetiségű evangélikusok, ma már a hazai evangélikus egyház tagjai között a magyarok vannak többségben. Magyar evangélikusok jelentősebb számban élnek külön magyar egyházban Romániában és Szerbiában, a helyi egyház tagjaiként Szlovákiában és az Amerikai Egyesült Államokban. A magyar evangélikusok világszervezete a Magyar Evangélikus Konferencia.
Ökumenikus keresztény mozgalmak
Ortodox egyházak
Az ortodox kereszténység sok önálló egyházat tömörít magába. Magyarországon a következők vannak jelen:
- Szerb Ortodox Egyház
- Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus
- Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház
- Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye
- Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje
Baptista egyház
Pünkösdi-karizmatikus egyházakszerkesztés
Evangéliumi keresztény egyházakszerkesztés
Adventista egyházakszerkesztés
Metodista egyházszerkesztés
Üdvhadseregszerkesztés
Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezeteszerkesztés
A legtöbb nazarénus Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Baranya vármegyében és Budapesten él.
Szentháromságtagadó egyházakszerkesztés
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o Török József: A katolikus egyház és liturgia Mo.-on, 2000.
- ↑ a b Hohenauer Ignácz: Királyok és hősök csarnoka
- ↑ Mireisz László: A magyar vallás
- ↑ Baán István. Türkiai Metropolitanátus: A bizánci egyház szervezete Magyarországon a középkorban
- ↑ Históriák: Kristó Gyula: Középkori históriák oklevelekben (1002–1410)
- ↑ a b c d e f g h Vallástörténeti kislexikon: Kereszténység Magyarországon; 1975., Kossuth K.
- ↑ Szent István király Nagy legendája (1080 körül)
- ↑ Mandiner: Ami Szent István nagyságát mutatja
- ↑ Magyar néprajzi lexikon - Boldogasszony. mek.niif.hu. Akadémiai Kiadó, 1977. (Hozzáférés: 2021. október 14.)
- ↑ Magyarország patrónáját ünnepeljük Nagyboldogasszony napján. mult-kor.hu, 2011. augusztus 15. (Hozzáférés: 2021. október 14.)
- ↑ Erdélyi Zsuzsanna: A Mária-kultuszról, Kortárs 1994/12:1. core.ac.uk. Kortárs. (Hozzáférés: 2021. október 14.)
- ↑ E. Kovács Péter: Hétköznapi élet Mátyás király korában, 2008.
- ↑ Hegedűs Géza: A szent doktorok tudománya
- ↑ Hegedűs Géza: A szent doktorok tudománya 94. o.
- ↑ Tonhaizer Tibor: Egyetemes egyháztörténelem Archiválva 2020. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ https://mek.oszk.hu/01900/01948/html/index725.html
- ↑ Searching for faith: a change of religion in Hungary. Budapest: Akadémia Kiadó, 370. o. (2007. április 25.)
- ↑ a b Jos Colijn: Egyetemes egyháztörténet
- ↑ Vallástörténeti kislexikon: Ellenreformáció, 1975.
- ↑ Miklós Péter: Konfliktus és szolidaritás. Szempontok Horthy Miklós és a katolikus egyház kapcsolatának értelmezéséhez
- ↑ Egyházak a szovjet rendszerben
- ↑ NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. február 8.)
- ↑ 2001. évi népsz.. (Hozzáférés: 2021. február 8.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal. www.ksh.hu. (Hozzáférés: 2021. február 8.)
- ↑ a b c d e KSH: 2011-es népszámlálás
- ↑ 2016 Yearbook of Jehovah's Witnesses
- ↑ Népszámlálás 2011. www.ksh.hu. Központi Statisztikai Hivatal (Hozzáférés: 2018. január 18.)
- ↑ a b c d e Népszámlálás: rejtőzködő hívők?. 2013. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2013. április 8.)
További információkszerkesztés
- Egyházak és egyházpolitika Magyarországon és Erdélyben a 18-19. században. A Carolina Resolutiótól az 1848. évi XX. törvénycikkig; szerk. Gáborjáni Szabó Botond; Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények, Debrecen, 2016 (A Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények kiadványai)
- Viszály és együttélés. Vallások és felekezetek a török hódoltság korában; szerk. Ittzés Gábor; Universitas, Bp., 2017
- A Tanácsköztársaság és az egyházak. Egyházpolitika, keresztényüldözés, egyházi útkeresés; szerk. Fejérdy András; Szt. István Társulat, Bp., 2020
- Sipos Béla: „Marxista templomozók” a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.[1]
Kapcsolódó szócikkekszerkesztés
- Magyarország népességének vallási megoszlása
- A kereszténység története
- Jehova tanúinak magyarországi története
- A hetednapi adventisták magyarországi története
- Buddhizmus Magyarországon
- A vallás Európában
- ↑ Írta: _ |: Dr. Sipos Béla: „Marxista templomozók” a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. (magyar nyelven), 2024. április 19. (Hozzáférés: 2024. április 20.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.