A Kálvária Krisztus kereszthalálának helyszíne Jeruzsálemben. Jelenthet ugyanakkor egy keresztény kultikus helyet,^[1] amely többnyire egy domb lejtőin épült. Célja Jézus Krisztus szenvedésének ábrázolása; az ún. keresztútjárás kultuszának színhelye.

A kálváriákat különösen a ferences és a jezsuita rendek kedvelték, legelterjedtebbek Olaszországban és az egykori Habsburg (katolikus) Közép-Európában.

A középkorban sok-sok keresztény zarándok látogatta a Jeruzsálemi keresztutat, főleg a ferences rendi atyák vezetésével. Ők „szent circulus”-nak, körjáratnak nevezték.

Mivel nem kereshette fel minden hívő a Szentföldet, ezért a római Szentszék („Sedes Sancta”) megengedte, hogy másutt is állítsanak fel kereszteket és képeket, amelyek a keresztút jeleneteit ábrázolják, és azoknak, akik ezeken a felállított keresztutakon ájtatosságukat végezték, hasonló búcsút engedélyezett.

A ferences rend volt a legbuzgóbb terjesztője a keresztúti ájtatosságnak. Különösen a Porto Maurizio-i Szent Lénárd (1676–1751) római ferences szerzetes tűnt ki ebben, és tulajdonképpen ő volt az, aki ezt az ájtatosságot rendszeresítette. Ő maga 576 keresztutat állított fel. Negyvenéves missziós működése idején 326 népmissziót tartott Észak- és Közép-Itáliában. (Itália „apostolának” is nevezték.) 1867-ben avatták szentté, 1923-ban pedig a népmissziók védőszentje lett.^[2] Épp ezért a pápák a keresztutak felállításának jogát kizárólag a ferencesekre ruházták, akik ezt másoknak is továbbadhatták. Megjegyzendő azonban, hogy egy keresztút érvényességéhez feltétlenül szükséges, hogy mind a 14 állomáson egy-egy fakereszt legyen. A keresztút egyes jeleneteit ábrázoló képek nem szükségesek. A történelmi Magyarországon a legszebbnek tartott kálvária a selmecbányai. Franciaországban és Németországban több művészi kivitelű kálvária maradt reánk, mint pl. a frankfurti, lübecki, nürnbergi (ez utóbbi stációinak reliefjeit Adam Kraft készítette).

Etimológia

A magyar golgota elnevezés a héber „gulgólet” (גֻּלְגֹּלֶת koponya) szóból ered, melynek arámi változata (גֻּלְגֹּלְתָּא gulgóltá). A görög evangéliumi fordításokban „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a mi kálvária szavunk. A szó jelentése: koponyák helye. Josephus Flavius zsidó történetíró leírásából ismert, hogy a hegyet az „asszírok táborának” hívták.

A Bibliában

Keresztút

A húsvétot megelőző nagyböjt péntekjein a katolikus hívők keresztutat járnak, amely a templomokban, illetve sok helyen szabadtéren lévő kálvária tizennégy stációja előtti imádságból áll. Az egyik leghíresebb keresztút a római Colosseumé, a Via Crucis, amelyet többnyire a pápa vezet.

A hagyományos keresztútjárás az apostolok koráig nyúlik vissza. A keresztút az az útvonal Jeruzsálemben, amelyet Jézus végigjárt a kereszttel a Golgotáig. Ezt nevezik a szenvedés vagy fájdalmak útjának (via dolorosa), illetve a kereszt útjának (via crucis).

Stációk

A keresztút állomásai

Jézus harmadnapra feltámad

A keresztút állomásai Merazhofen

• 
  I. stáció:
  Pilátus halálra ítéli Jézust
• 
  II. stáció:
  Jézus vállára veszi a keresztet
• 
  III. stáció:
  Jézus először esik el a kereszt súlya alatt
• 
  IV. stáció:
  Jézus szent anyjával találkozik
• 
  V. stáció:
  Cirenei Simon segít vinni Jézusnak a keresztet
• 
  VI. stáció:
  Veronika kendőt nyújt Jézusnak
• 
  VII. stáció:
  Jézus másodszor esik el a kereszt terhe alatt
• 
  VIII. stáció:
  Jézus szól a síró asszonyoknak
• 
  IX. stáció:
  Jézus harmadszor esik el a kereszttel
• 
  X. stáció:
  Jézust megfosztják ruháitól
• 
  XI. stáció:
  Jézust keresztre szegezik
• 
  XII. stáció:
  Jézus meghal a kereszten
• 
  XIII. stáció:
  Jézus testét leveszik a keresztről, és anyja ölébe fektetik
• 
  XIV. stáció:
  Jézust sziklasírba temetik

Kálváriák Magyarországon

• 
  Ásványrárói kálvária
• 
  Karcagi kálvária
• 
  Bakonybéli kálvária
• 
  Bátaszéki kálvária
• 
  Tatai kálvária
• 
  Tihanyi kálvária
• 
  A pécsi kálvária

Kálváriák világszerte

• 
  Salmendingen, Németország
• 
  Ath, Belgium
• 
  Ploubezre, Franciaország
• 
  Selmecbánya, Szlovákia
• 
  Notre Dame de Tronoën kápolna és kálvária, Saint-Jean-Trolimon, Franciaország, 15. század
• 
  Guimiliau, Franciaország

Kapcsolódó szócikkek

• Golgota
• Via Dolorosa
• Jézus-hágója
• Kálvária-domb (Tata)
• Kálvária-kápolna (Esztergom)
• Kálvária-kápolna (Baja)
• Kálvária-kápolna (Makó)
• Kálvária kápolna és templom (Gyöngyös)

Jegyzetek

Források

• Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. 5–6. o. ISBN 963-05-1288-2  

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Kálvária témájú médiaállományokat.

A Wikimédia Commons tartalmaz A keresztút állomásai témájú médiaállományokat.

A Wikimédia Commons tartalmaz Via Dolorosa témájú médiaállományokat.

• Franco Zeffirelli: Názáreti Jézus, 1977 (filmrészlet)
• Mel Gibson: Passion, 2004 (filmrészlet1)
• Mel Gibson: Passion, 2004 (filmrészlet2)
• Magyar katolikus lexikon>K>Kálvária
• Kálvária – linkgyűjtemény
• Keresztút illusztrációk
• Kálvária felújítása, Vác^{[halott link]}