A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A búcsú (latin: indulgentia → indulgencia) katolikus bűnbánati vallásgyakorlat, a bűnbánat szentségében már föloldozást nyert bűnért járó, ideigtartó büntetés elengedése. A búcsút a keleti ortodox egyház nem ismeri el, a protestáns egyházak pedig kifejezetten tagadják.
A katolikus tanítás szerint a bűnbánat, illetve a gyónás visszavezet a kegyelem állapotába, az isteni életbe, viszont a bűn „nyomai”, pl. a kialakult rossz szokások megmaradnak bennünk (lelkünkben, pszichénkben, reflexeinkben); ezért, valamint a bűnnel együtt járó károkozás miatt szükségünk van vezeklésre, illetve ezért jutnak emberek az „ideigtartó” büntetésre, a „tisztítótűzbe” is. A teljes búcsú az „ideigtartó” büntetéstől, vagyis (ha most meghalnánk) a tisztítótűztől szabadít meg minket, illetve a tisztítótűzben szenvedőket a mennyországba juttatja.
A búcsú eredeti neve „elengedés” (latinul: indulgentia) volt. Ez azt fejezte ki, hogy Isten az Egyház által elengedi az ideigtartó büntetést. A magyar „búcsú” kifejezés arra utal, hogy az ember búcsút vesz a rá váró büntetéstől, Jézusnak az Egyház révén közvetített kegyelme által. A búcsújáró hely olyan kegyhely, ahol szentek ereklyéi, illetve tiszteletükhöz kapcsolódó kegyképek, szobrok stb. meglátogatása révén búcsú nyerhető el (pl. Mária-kegyhelyek). A búcsú kapcsolódhat a templomok védőszentjének évente megtartott emlékünnepéhez is.
Története
A korai egyháztól kezdve a püspökök csökkenthették vagy eltekinthettek a vezeklés szigorától, de a búcsú csak a 11. és 12. században jelent meg, amikor a tisztítótűz gondolata széles körben elterjedt.[1]
A halálos bűnökért való vezeklés ismert formája volt a szent helyekre való zarándoklás. Azok, akik vágytak a búcsúra, de nem tudtak elzarándokolni Jeruzsálembe, azon töprengtek, vajon tehetnek-e ezzel egyenértékű pénzfelajánlást, például egy leprásokat gondozó háznak vagy egy katedrális építésére.[1] Az egyház képviselői megengedték az ilyen átváltást és a pápák is bátorították.[1]
A 12. századtól az üdvösség folyamata gyakran a pénzhez volt kötve.[1] A 14. és 15. századi reformátorok gyakran panaszkodtak a búcsúk eladása miatt.[1] És ahogy a pápaság ebben az időszakban meggyengült, a világi uralkodók egyre inkább csak a bevétel egy jelentős része fejében engedélyezték a búcsúztatást.[1]
A pápák buzgóságukban támogatták az egykori keresztény földek harcok útján való visszaszerzését.[1] Ez a keresztes hadjáratok óta teljes búcsút vont maga után.[1]
- 1300-tól terjedt el a 40 napos búcsút (quadragena) eredményező búcsú, amelyet pápai engedélyezés alapján tartottak. Az O ergalmassagnak dychewseges kyralne azzonya kezdetű búcsús fohász nemcsak a világtörténelmi fordulat, a protestantizmust megelőző túlhajszolt búcsúk magyar bizonyítéka, hanem egyben magyar nyelvemlék is. A búcsú devalválódására jellemző példa, hogy a Jubilaeo animae című, 1515-ben kiadott latin nyelvű imakönyv összes imáinak elmondója 212 317 év és 45 530 nap búcsút, emellett háromszori teljes búcsút nyert.[2]
A búcsúrendszer a 15. században érte el csúcspontját. Már a halottakért is lehetett búcsút adni és kapni.
A 16. század elején Észak-Németországban egy domonkos szerzetes, Johann Tetzel árulta a búcsúcédulákat: „Isten és a szentatya kegyelme van kapuitoknál.” [3] Kijelentette, hogy akik bűnbocsátó cédulát vásárolnak, minden bűnükre bocsánatot kapnak.
Ekkor lépett fel az Ágoston-rendi szerzetes, Luther Márton az »üdvösség árusítása ellen«. Hirdette, hogy az üdvösség ingyenes, nem kell fizetni érte, hogy megszerezzék azt. A hagyomány szerint kiszegezte a 95 tételét és elindította a reformációt. A létrejött protestantizmusnak gyakorlatilag ma minden ága elutasítja a bűnbánati rendszer egészét vagy nagy részét, beleértve a búcsút is.[1]
A katolicizmusban a tridenti zsinat 1563-ban elítélte a nyereségért való búcsúztatást, majd V. Piusz pápa 1567-ben törölte el azt. A rendszer és a mögötte álló teológia azonban érintetlen maradt.[1]
A katolikus egyház tanítása a búcsúkról
„A búcsú Isten színe előtt, a már megbocsátott bűnökért járó ideigtartó büntetések elengedése, amelyet a katolikus hívő, aki megfelelően felkészült, és teljesítette a kiszabott feltételeket, elnyer az Egyház segítségével, amely mint a megváltás szolgálója, Krisztus és a szentek elégtételt nyújtó érdemeinek kincstárát hivatalosan kezeli, és abban részesítheti tagjait” (A Katolikus Egyház Katekizmusa, n. 1471).
A búcsúk tana lényegében három hitigazságon alapul:
- tartozás (a szentségi gyónás után is fennmaradhat a bűnökért járó ideigtartó büntetés, amelyet vagy itt a földön vagy a tisztítóhelyen kell levezekelni);
- kincstár (amelyet Krisztus kínszenvedése és érdemei alkotnak, a boldogságos Szűz és a szentek imáival és jótetteivel együtt és amelyet az egyház hivatalosan kezel),
- alkalmazhatóság (a szentek közösségében vagy Krisztus misztikus testének természetfölötti szolidaritásában).
A búcsúk elnyerésének hasznosságát - melyet ünnepélyesen a trentói zsinat fogalmazott meg (Dekrétum a búcsúkról, 25. ülésszak, 1563. december 4.) - VI. Pál pápa is megerősítette az Indulgentiarium doctrina kezdetű apostoli konstitúcióban (1967. január 1.): a lelkek üdvössége rendjében a búcsú javára válik nemcsak az egyes lelkeknek, hanem az egész keresztény társadalom életének, mert figyelmeztet a bűn gonoszságára; továbbá a szeretet gyakorlására serkent, amikor az elhunyt hívek javára ajánljuk; ugyanígy felébreszti az Istennel való teljes kiengesztelődés reményét.
A búcsú elnyerésének követelményei
Alapfeltétel a búcsú elnyerésének vágya.
A „teljes felkészültség”
A kegyelem állapota nélkül nem lehet búcsút nyerni.
A három „feltétel”
- szentgyónás
- szentáldozás
- imádság a pápa szándékára (pl. Miatyánk, Üdvözlégy, de szabad más imát is választani)
A „feltételeket” húsz napos időtartam során lehet teljesíteni annak a „jó cselekedetnek” a végrehajtása előtt vagy után, amely a búcsú elnyeréséhez szükséges az előírás szerint (a halálos bűn állapotában lévő hívőnek azonban „jó cselekedet” végrehajtása előtt kell meggyónnia).
A húsz napon belül egyetlen szentgyónás is elegendő több búcsú elnyeréséhez (ha a hívő a kegyelem állapotában marad), miközben a másik két „feltételt” minden újabb búcsú elnyeréséhez teljesíteni kell.
A jó cselekedet
A jó cselekedet lehet vallásos, irgalmassági, vagy bűnbánati.
- Vallásos cselekedet: egy templomban vagy más megadott helyen végezzünk vallásos zarándoklatot liturgikus szertartással vagy ájtatossági gyakorlattal egybekötve, vagy végezzünk egy vallásos látogatást.
- Irgalmassági cselekedet lehetséges típusai:
- látogassuk meg szükséget szenvedő vagy nehézséggel küzdő testvéreinket és megkülönböztetett figyelemmel forduljunk hozzájuk, „mintegy zarándoklatot végezve a bennük jelen lévő Krisztushoz”.
- jelentős hozzájárulással támogassunk vallási vagy szociális jellegű művet;
- szabad időnk jelentős részét szenteljük közérdekű tevékenységnek,
- válasszuk a személyes áldozathozatal hasonló formáit.
- Bűnbánati cselekedet: legalább egy napon tartózkodjunk a felesleges fogyasztástól, vagy böjtöljünk, vagy tartózkodjunk a húsételtől (vagy más élelemtől az egyes püspöki karok utasítása szerint), arányos összeget fordítva a szegények javára.
(Szükség van egy különleges teljesítményt jelentő „jó cselekedetre”: pl. a „bűnbánati cselekedethez”, nem elegendő, ha pusztán arra korlátozzuk tettünket, amit a böjtölés vagy az önmegtartóztatás törvénye ír elő. Nem nyerhető el búcsú, ha a „jó cselekedetet” nem a rendelkezések által meghatározott módon végezzük el – kivéve azokat az eseteket, amelyek a rendelkezésekben felsorolt törvényes akadályoztatások közé tartoznak, illetve amelyekben a gyóntató változtatja meg a feltételeket. Akit betegség, vagy más súlyos indok akadályoz abban, hogy zarándoklaton, vagy közösségében (családban, plébánián stb.) ájtatossági gyakorlatokon vegyen részt, a búcsú elnyerése érdekében lélekben kapcsolódhat a résztvevőkhöz, felajánlva Istennek imáit és szenvedéseit.
Teljes és részleges búcsú
A búcsú lehet teljes vagy részleges:
Amennyiben nem áll fenn a „teljes felkészültség” vagy nem teljesül a három „feltétel”, a „cselekedet” végrehajtása után az elnyert búcsú nem lehet teljes, csak részleges. (Kivételt képeznek a törvényes akadályoztatottság esetei, amelyeket a rendelkezések felsorolnak, illetve azok az esetek, amikor a gyóntató megváltoztatja a búcsúnyeréshez előírt cselekményeket vagy feltételeket.) A teljes búcsúkhoz szükséges továbbá a szív megtérése: vagyis hogy Isten első helyre kerüljön életünkben, s mentesek legyünk még a bocsánatos bűnökhöz (bármilyen hibához) való szándékos ragaszkodástól is.
A teljes búcsú naponta csak egyszer nyerhető el, saját magunk és elhunyt szeretteink számára. A tisztítótűzben szenvedő lelkek magukon már nem tudnak segíteni, de a kegyelem állapotában vannak. Ezért számukra teljes búcsú nyerhető el. Földön élő embertársainkért imádkozhatunk, de búcsút nem nyerhetünk számukra. Aki szeretne búcsúban részesülni, annak – amíg a földön él – magának is van módja búcsú nyerésére.
Magyarországi búcsúk
- 1991 óta rendezik meg a magyarországi lengyelek a derenki búcsút. Derenket - amely napjainkra elnéptelenedett – a Szepességből bevándorolt lengyel favágók és szénégetők alapították újra a 18. században, amikor szintén elnéptelenedve állt.[4]
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g h i j Indulgence | Definition, History & Types | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com, 2023. december 14. (Hozzáférés: 2024. február 8.)
- ↑ Egy Mohács előtti magyar búcsús ima., Magyar Könyvszemle 86. évf. 3. szám 1970. júl.-szept. 1 / 40, epa.oszk.hu
- ↑ A nagy küzdelem. (Hozzáférés: 2024)
- ↑ Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 102. o. Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, wysocki.hu
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.