Nem tévesztendő össze a következővel: Demokratikus Koalíció (Görögország, 2015).

Demokratikus Koalíció
Mottó: A legeurópaibb párt
Adatok
Elnök	Gyurcsány Ferenc
Alelnök	Molnár Csaba (ügyvezető alelnök) Ara-Kovács Attila Gy. Németh Erzsébet Vadai Ágnes Varju László
Elnökségi tagok	Arató Gergely Barkóczi Balázs Cserdiné Németh Angéla Gréczy Zsolt Kálmán Olga László Imre Ráczné Földi Judit Rónai Sándor Varga Zoltán
Frakcióvezető	Gyurcsány Ferenc
Szóvivő	Barkóczi Balázs
Alapítva	2011. október 22.
Székház	1066 Budapest, Teréz körút 46.
Ifjúsági tagozat	Demokratikus Lendület[1]
Tagok száma	15000 [2] (2023)
Ideológia	szociáldemokrácia szociálliberalizmus progresszivizmus európa-pártiság európai föderalizmus feminizmus köztársaságpártiság
Politikai elhelyezkedés	balközép és centrista
Parlamenti jelenlét	2011–jelenleg
Európai parlamenti jelenlét	2014–jelenleg
Parlamenti mandátumok	16 / 199
Megyei közgyűlési mandátumok	36 / 381
Európai parlamenti mandátumok	4 / 21
Európai párt	Európai Szocialisták Pártja (PES)
EP-frakció	Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D)
Hivatalos színei	kék
Magyarország politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Demokratikus Koalíció témájú médiaállományokat.

A Demokratikus Koalíció (röviden DK)^[3] 2011-ben alakult szociálliberális,^[4] Európa-párti^[5] magyarországi párt. A Magyar Szocialista Pártból (MSZP) Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezetésével távozó politikusok, illetve az őket körülvevő szellemi holdudvar hozták létre. Magát nyugatos, polgári balközépként határozza meg.^[6]

Politikai céljait A Köztársaság Kiáltványa írás és a Merjünk hazafiak lenni! című politikai elemzés foglalja össze.^[7][8]

Története

Jogelődje 2011 februárjában Demokrata Párt néven alakult egyes, az MSZP-ből korábban kilépett Budapest XVII. kerületi párttagokból, elnöke Takács István volt. Májusban a sajtóban nyilvánosságot kapott, hogy Gyurcsány hívei új pártot alapítottak. Erre ő ezután úgy reagált, hogy tudomása van erről, és úgy magyarázta a helyzetet, mintha az MSZP számára foglalták volna le a nevet, lehetőséget teremtve arra, hogy a párt átalakulása esetén nevében is jelezze az új politikai orientációt.^[9]

A Magyar Szocialista Párt platformjaként

A pártot létrehozó politikusok önálló irányvonaluk megfogalmazását az MSZP egyik platformjaként kezdték, amit 2010. október 22-én hívott életre Gyurcsány Ferenc, aki elnöke is lett.^[10] A platform megalakításával Gyurcsány célja az MSZP saját elképzelései szerinti átformálása volt, melynek lényege az lett volna, hogy a párt átalakul egy „Orbán-ellenes népfronttá”. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy nemcsak azokat várnák a pártba, aki egyetért a hagyományos szocialista-szociáldemokrata értékrendszerrel, hanem minden olyan elszánt politikust, aki szembenáll a Nemzeti Együttműködés Kormányával. Mivel a politikai irányvonal megváltoztatására tett kísérletei rendre kudarcba fulladtak,^[11] több hónapnyi vitatkozás és egyeztetések után 2011 októberére Gyurcsány és a pártvezetés viszonya olyannyira megromlott, hogy a platform a kezdettől lebegtetett távozás mellett döntött, lehetőséget adva arra, hogy az általuk elképzelt átalakított MSZP-t egy önálló, a régi párttól független politikai szervezetben valósítsák meg. A platform önálló párttá alakulását Gyurcsány Ferenc a tömörülés egyéves ünnepi összejövetelén jelentette be, 2011. október 22-én.^[12][13]

Bonyodalom a mandátumok körül

A kiválást követően a DK mandátumai körül polémia alakult ki, miután az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei szervezete mandátumának visszaadására szólította fel Molnár Csabát, mivel azt az MSZP területi listájáról szerezte, így álláspontjuk szerint nem ő, hanem az MSZP rendelkezik vele.^[14] Molnár azonban nem tett eleget a felszólításnak (ahogy a többi Gyurcsányhoz csatlakozó képviselő sem).

2011. november 7-én Kövér László házelnök felkérése nyomán az Országgyűlés alkotmányügyi és ügyrendi bizottsága a kérdés megvizsgálása után úgy foglalt állást, hogy Gyurcsány nem alakíthat saját frakciót. A kérdésben a bizottság Fideszes és jobbikos tagjai szavaztak, az MSZP-s tagok és az egyetlen LMP-s tag, Schiffer András nem szavazott; utóbbi jelen sem volt az ülésen.

Molnár Csaba szerint szabályszerűen hozták létre a pártot és kiemelte, hogy 1996-ban az MDF-ből kilépett tagok gond nélkül alakíthatták meg az MDNP frakcióját - bár azt a tényt nem emelte ki, hogy 90-es években a Házszabály még lehetővé tette, hogy a képviselők szabadon vándorolhassanak a pártok között, és akár egyik napról a másikra új frakciót hozzanak létre. Rubovszky György, aki akkoriban mint KDNP-s képviselő támogatta az MDNP létrejöttét, különbséget tett a két párt között, miszerint az MDNP az MDF engedélyével jött létre („kiváltak a pártból”), míg a DK Mesterházy Attila MSZP elnök nyilatkozata szerint „tíz képviselőjük kilépésével” alakult, ilyen esetekben pedig a frakcióvezető nyilatkozata a mérvadó. A jobbikos Gyüre Csaba is azon a véleményen volt, hogy a DK képviselői MSZP-s politikusként kapták meg a mandátumukat, tehát onnan kilépve nem jogosultak tovább a párt mandátumával politizálni, így frakciót alapítani sem. A Házszabály szerint egy frakcióból kilépett vagy kizárt képviselő hat hónapig kötelezően független kell hogy legyen, s csak ezután csatlakozhat egy frakcióhoz.^[15]

Önálló pártként

A Demokratikus Koalíció gárdonyi lakossági fórumát hirdető plakát

A pártot a Magyar Szocialista Pártból Gyurcsány Ferenc volt kormányfő vezetésével távozó politikusok hozták létre a Demokrata Párt átalakításával, annak nevét, alapszabályát és vezetőségét is megváltoztatva 2011. november 6-án.^[16] Egyes számú tagkönyvét Vitányi Iván kapta. A párt elnöke Gyurcsány Ferenc, alelnökei Bauer Tamás közgazdász, Debreczeni József közíró, Molnár Csaba volt kancelláriaminiszter és Niedermüller Péter etnográfus lettek.

A parlamentben 10, korábban az MSZP-frakcióban, jelenleg a függetlenek padsoraiban ülő képviselő tagja a pártnak. Gyurcsány Ferenc mellett Molnár Csaba, Vadai Ágnes, Varju László, Vitányi Iván, Baracskai József, Ficsor Ádám, Kolber István, Szűcs Erika és Oláh Lajos lépett át az MSZP-ből a Gyurcsány-pártba. Nem vagy volt politikusként számos egyéb közszereplő csatlakozott még a párthoz, vagy lett nyíltan támogatója, többek között Bornai Tibor, Gréczy Zsolt, Eörsi Mátyás, Kerék-Bárczy Szabolcs és Vágó István.

A párt 2015. február 21-én tartott tisztújításánál, ahol ellenjelölt nélkül választották meg újra Gyurcsány Ferencet a párt elnökévé, lecserélték a párt logóját és az egyéb arculati elemeit is. A pártelnök a tisztújító kongresszuson közölte, hogy a DK a jövő pártja, és arra készülnek, hogy egy év múlva képesek legyenek a kormányzásra és egy polgári Magyarország felépítésére.^[17]

Kerék-Bárczyt 2016. szeptember 1-én kirúgták a pártból, miután egy írásában „paradigmaváltást” szorgalmazott, ami nélkül szerinte nem lehet legyőzni a Fideszt 2018-ban, és ez ügyben a DK-t is kritizálta.^[18][19]

2016 végén az DK-val együtt több ellenzéki párt is egyeztetésekbe kezdett a lehetséges összefogásról és az ellenzéki miniszterelnök-jelöltről a 2018-as országgyűlési választásokra, ám ebből a DK vétója miatt kimaradtak a Liberálisok, mert szerintük a 2016-os népszavazásban vállalt szerepükkel Orbán Viktort segítették.^[20] Miután 2017 januárjában az MSZP-s Botka László váratlanul színre lépett pártja miniszterelnök-jelöltjeként,^[21] jelentős vitákra került sor az év folyamán Botka és Gyurcsány, valamint az MSZP és a DK között Gyurcsány és a DK egy lehetséges ellenzéki összefogásban vállalt szerepéről. Botka előbb különböző ultimátumokat intézet Gyurcsányhoz, majd kilátásba helyezte az együttműködést egy Gyurcsány nélküli DK-val, ha a pártelnök csak egyéniben indul, de a DK visszautasította a belügyeikbe történő beleszólást, és egy pártszavazáson megerősítették Gyurcsányt pártelnöknek, aki jelezte, hogy az egyéni és a listás induláshoz is ragaszkodik.^{[22][23][24][25][26][27][28][29][30][31]}

2017 szeptemberére a DK választási megállapodást kötött a Bokros Lajos-féle Modern Magyarország Mozgalommal (MoMa). Bokros 500 napos programja keretében került volna sor a szövetségre, ezután új, kétfordulós választási rendszerű választásokat írtak volna ki.^[32] Ugyanakkor szeptember 30-án Gyurcsány Facebook-közleményben tudatta, hogy a DK beszünteti az MSZP-vel a szerinte hiábavaló egyezkedést, és saját listát állít.^[33] Ezután, 2018. január 12-én már Bokros Lajos jelentette be egy Facebook-posztban, hogy a DK „négy hónapnyi hitegetés után” végül nem kívánt megegyezni velük, ezért a MoMa a megszüntetést elkerülendő önállóan indul a 2018-as választásokon. A DK válaszában azt közölte, hogy a MoMa hagyott fel az egyeztetésekkel, miközben szerintük a DK méltányos ajánlatával a „nem mérhető támogatottságú pártnak” parlamenti képviselete lett volna.^[34]

2018. november 17-én tűz ütött ki a DK Teréz körúti irodáiban, amiben a párt szinte teljes könyvelése is elégett.^[35][36]

A párt 2020. március 1-jén tartott tisztújító kongresszusán Kálmán Olga korábbi műsorvezető is a DK elnökségi tagja lett.^[37] Április elején az Ügyészség vádat emelt Varju László ellen választás rendje elleni bűntett, valamint garázdaság vétsége és súlyos testi sértés bűntette miatt. Varju tagadta a neki felrótt vádakat.^[38] Májusban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megvonta a párt költségvetési támogatását, amíg a párt nem állítja helyre a gazdálkodását igazoló dokumentációját, noha a DK közölte, hogy a könyvelésének nagy része elégett a 2018. novemberi irodatűzben.^[39] Július végére viszont tudatta az ÁSZ, hogy a párt dokumentumokkal igazolta a törvényes gazdálkodás kereteinek a kialakítását, ezzel pedig ismét jogosulttá vált a költségvetési támogatásra.^[40]

2020 augusztusában három gödi DK-s politikus is jelezte, hogy felfüggesztik a párttagságukat, miután nem sokkal korábban a DK és a Momentum helyi képviselői közt konfliktus támadt, és az érintett képviselők úgy látták, hogy akadályai lehetnek az ügy rendezésének.^[41]

2014-es választások

2014. január 14-én több más szervezettel együtt a DK az Összefogás nevű pártszövetség tagja lett, melynek neve március 6-tól „Kormányváltás”-ra módosult a hasonló nevű Összefogás Párt miatt, a szövetség célja pedig a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson – az új nevéből adódóan – a Fidesz-kormány leváltása volt, ez azonban nem sikerült. A párt az Összefogás listájáról négy mandátumot szerzett, miután azonban minimum öt mandátum kell a frakcióalapításhoz, a DK nem tudott frakciót alakítani, így a négy képviselő, köztük a pártelnök Gyurcsány Ferenc független képviselőként lettek az Országgyűlés tagjai. A pártszövetség felbomlása után a 2014-es európai parlamenti választásra a párt már külön készült, de Gyurcsány közölte, hogy listavezetőként akkor sem menne Brüsszelbe, ha a pártja mandátumokat kapna a választáson.^[42] A DK végül 9,76%-os támogatottságra tett szert, mellyel két képviselői mandátumot szerzett, amelyeket Gyurcsány visszalépésével a második helyezett Molnár Csaba és a harmadik helyezett Niedermüller Péter kapott meg.^[43] A választás után egy nappal, május 26-án megjelent hír szerint Bauer Tamás, a DK alelnöke kilépett a pártból, mert az Országgyűlésbe mandátumot szerző, de onnan az Európai Parlamentbe távozó Molnár Csaba országgyűlési képviselői helyére nem őt, hanem Varju Lászlót delegálta a párt.^[44] Június 5-én egy ATV-nek adott interjúban cáfolta a híreszteléseket, és alelnöki lemondása okaként a párt programjának bizonyos számára elfogadhatatlan pontjait nevezte meg, de a pártnak tagja maradt.^[45]

2018-as választások

A 2018-as magyarországi országgyűlési választáson a párt már önállóan indult, bár korábban felmerült, hogy megint pártszövetségbe tömörüljenek ellenzéki pártokkal, az MSZP-vel előző évben történt konfliktusok miatt ez végül nem valósult meg,^[46] ettől függetlenül választási szövetséget kötöttek a Szolidaritás nevű civil szervezettel.^[47] A választáson a szavazatok 5,41%-át sikerült megszerezni, ez a korábbi négyről kilencre emelte a képviselői mandátumaik számát. A Szolidaritás elnöke, Székely Sándor, aki a szövetség révén parlamenti képviselői mandátumhoz is jutott, 2018 végén kilépett a DK-ból, ezért függetlenné vált.^[48] 2018. december 29-én 13 politikus lépett ki a DK-ból, köztük Mecseki Csaba, Kám polgármestere.^[49]

Dobrev Klára

2019-es európai parlamenti választások

2019. május 26-án tartották az EP-választást Magyarországon. A DK önálló listával indult, amin meglepetésre 16,26%-os eredményt értek el. Az 554.286 kapott szavazattal 4 mandátumot szereztek. EP képviselői mandátumot szerzett Dobrev Klára (listavezető), Molnár Csaba (2. helyezett), Rónai Sándor (3. helyezett) és Ara-Kovács Attila (4. helyezett). A párt Dobrev Klára személyével, az „Európai Egyesült Államok” ideájával, az európai minimálbérrel és minimálnyugdíjjal, az európai családi pótlékkal, valamint ezeknek az anyagi forrását biztosító európai multiadóval kampányolt.

2019-es önkormányzati választások

A 2019-es magyarországi önkormányzati választáson számos DK-s vagy DK által is támogatott polgármester nyert, a fővárosban három kerületnek is DK-s vezetője lett.^[50] A választáson szintén polgármesternek választott két MSZP-s politikus, Kiss László és Szaniszló Sándor 2020 februárjában átlépett a DK-ba.^[51] A lépést az MSZP élesen kritizálta.^[52]

2022-es árnyékkormány

A párt elnökségének felkérésére Dobrev Klára 2022 szeptemberében egy árnyékkormány tervezetével állt elő. Dobrev Klára akkori beszédében kifejtette: a 12 éve tartó „felelőtlen kormányzás, a tudás, a szakértelem teljes hiánya oda vezetett, hogy nincs más kiút a válságból, mint hogy Orbán Viktornak és kormányának buknia kell”. Az árnyék-miniszterelnök szerint a válság oka elsősorban nem az orosz-ukrán háború volt, hanem az Orbán-kormány.

Az árnyékkormány felállításának célja kormányzóképes politikusok felmutatása volt.^[53]

Az árnyékkormány tagjai

• Dobrev Klára miniszterelnök
• Molnár Csaba kancelláriaminiszter,
• Bodnár Zoltán pénzügyminiszter,
• Rónai Sándor külügyminiszter,
• Arató Gergely kormányprogramért felelős miniszter,
• Mustó Géza belügyminiszter,
• Kordás László bér- és munkaügyi miniszter - 2023 januárjában elhunyt.
• Gy. Németh Erzsébet szociális és nyugdíjügyi miniszter,
• Komáromi Zoltán egészségügyi miniszter,
• Varju László energia- és rezsiügyi miniszter,
• Dávid Ferenc gazdasági miniszter,
• Vadai Ágnes honvédelmi miniszter,
• Oláh Lajos környezetvédelmi és klímaügyi miniszter,
• Benedek Szilveszter mezőgazdasági miniszter,
• Barkóczi Balázs oktatási miniszter,
• Szaniszló Sándor önkormányzati miniszter.

Szervezeti felépítése

Elnökei

A Demokratikus Koalíció elnökei
Kép	Név	Hivatal kezdete	Hivatal vége	Forrás
	Gyurcsány Ferenc	2011. október 22.	hivatalban	[54]

Választási eredményei

Országgyűlési választások

¹Az Összefogás tagjaként.
²Az Egységben Magyarországért részeként.

Önkormányzati választások

A Demokratikus Koalíció (DK) polgármesterekkel rendelkező települések:

• Budapest III. kerülete - Kiss László (2019–2020-ig az MSZP, 2020-tól a Demokratikus Koalíció színeiben)
• Budapest Vll. kerülete - Niedermüller Péter (2019 óta)
• Budapest Xl. kerülete - László Imre (2019 óta)
• Budapest XV. kerülete - Németh Angéla (2018 óta)
• Budapest XVIII. kerülete - Szaniszló Sándor (2019–2020-ig az MSZP, 2020-tól a Demokratikus Koalíció színeiben)
• Polgár - Tóth József (2014 óta)

Európai parlamenti választások

Jegyzetek

További információk

• A Köztársaság Kiáltványa PDF