Cuiabá (település) -

	Cuiabá
	A belváros látképe
; Cuiabá címere	; Cuiabá zászlaja
	Becenév: Cidade Verde ("Zöld város"); Mottó: Capital da Amazônia Meridional (Dél-amazónia fővárosa)
	Közigazgatás
Ország	Brazília
Szövetségi állam	Mato Grosso
Középrégió	Centro-Sul Mato-Grossense
Kisrégió	Cuiabá
Alapítás éve	1719. április 8.
Irányítószám	78000-000
Körzethívószám	65
	Népesség
Teljes népesség	585 367 fő (2016); 618 124 fő (2020. júl. 1.);
Népsűrűség	161,05 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	165 m
Terület	126,9 km²
– elővárosokkal	3538 km²
Időzóna	UTC−4
	Elhelyezkedése
	Cuiabá Pozíció Brazília térképén
	d. sz. 15° 35′ 45″, ny. h. 56° 05′ 49″Koordináták: d. sz. 15° 35′ 45″, ny. h. 56° 05′ 49″
	Cuiabá weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Cuiabá témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Cuiabá (egyértelműsítő lap).

Cuiabá város Brazília délnyugati részén, az ország középnyugati régiójában (Região Centro-Oeste), Mato Grosso szövetségi állam székhelye. A város az azonos nevű folyó, a Cuiabá mentén helyezkedik el, Dél-Amerika földrajzi középpontjában, 165 m tengerszint feletti magasságban. Lakossága 1991-ben 252 784,^[2] 1995-ben mintegy 375 000 fő volt,^[3] 2013. júliusi becslések szerint 569 830-an lakták.^[4]

Történelem

A települést 1719-ben Pascoal Moreira Cabral vezetésével aranyásók alapították, miután a Cuiabá folyó felső szakaszán aranylelőhelyeket találtak. Az első, nádtetős, templomot Bom Jesus de Cuiabá néven 1723-ban emelték. Köszönhetően a kialakult aranyláznak a település lakossága gyorsan növekedett, ezért már 1727. január 1-jén városi rangot kapott. A bányák azonban hamarosan kiapadtak, a városból pedig megindult az elvándorlás.

1746-ban földrengés pusztította el a település egy részét.

1818-ban nagyvárosi rangot kapott. 1835. augusztus 28-án Mato Grosso szövetségi állam székhelye lett.

Az 1864 és 1870 között zajló paraguayi háború idején a város még mindig viszonylag kis és szegény településnek számított, bár a háború némi gazdasági fellendülést azért hozott, mivel innen biztosították a brazil csapatok élelmiszer- és cukorellátását. A háborút követően azonban ismét elszigetelődött az ország többi részétől, a brazil császárság majd az ezt felváltó köztársaság idején az aktuális politikai vezetés ide száműzte a nemkívánatos politikai ellenfeleket.

Izoláltsága az 1930-as évektől kezdődően csökkent, köszönhetően a kiépülő úthálózatnak és a repülés fejlődésének. Az 1960-as és 1980-as években jelentős mezőgazdasági és ezzel egy időben élelmiszeripari központtá fejlődött, köszönhetően főleg a szójabab és rizs termesztésnek. Érdekessége ezen időszaknak, hogy az állatállomány nagy részét a zebu tette ki. Jelentősen nőtt a település és annak környékének lakossága, mely összesen ekkor már megközelítette az egy millió főt.

Az 1990-es években a népességnövekedés üteme csökkent, a város gazdasági életében pedig egyre jelentősebb szerep jut a turizmusnak.

Lakossága

Népességváltozás
Év	Népesség	Vált. (%)
1960	56 204	—
1970	100 865	+79,5%
1980	213 151	+111,3%
1991	402 813	+89,0%
2000	483 346	+20,0%
2013	569 830	+17,9%

Éghajlata

Cuiabá éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	37,0	37,0	38,0	37,0	37,0	37,0	37,0	40,0	40,0	42,0	38,0	43,0	43,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	32,6	32,6	32,9	32,7	31,6	30,7	31,8	34,1	34,1	34,0	31,1	32,5	32,6
Átlaghőmérséklet (°C)	26,7	25,3	26,5	26,1	24,6	23,5	22,0	24,7	26,6	27,4	27,2	26,6	25,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	23,2	22,9	22,9	22,0	19,7	17,5	16,6	18,3	22,1	22,0	22,9	23,0	21,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)	18,0	15,0	17,0	12,0	7,0	7,0	6,0	7,0	10,0	10,0	12,0	12,0	6,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	210	199	171	123	54	16	10	11	58	115	154	194	1315
Forrás: http://www.weatherbase.com/

Gazdaság

Ma a vidék gazdaságára elsősorban a földművelés és az állattenyésztés jellemző, ennek köszönhetően a város továbbra is fontos mezőgazdasági központ. Itt gyűjtik be a pálmadiót (az olajpálma magját) és a kaucsukot, jelentős az élelmiszer- és a faipari tevékenység. A város környékén hő- és vízerőművek is találhatók.

Közlekedés

Szárazföldön a Brazíliavárost Porto Velhóval összekötő út, hajón pedig Campo Grande felől a Cuaibá folyó biztosít összeköttetést. A szomszédos Várzea Grande településen, Cuiabá központjától tíz kilométerre, található a Marechal Rondon Nemzetközi Repülőtér.

Látnivalók

Catedral Metropolitana Basílica do Senhor Bom Jesus

Catedral Metropolitana Basílica do Senhor Bom Jesus - a katedrálist a város első temploma, a Bom Jesus de Cuiabá, helyén építették és 1973-ban szentelték fel.
Igreja de Nossa Senhora do Bom Despacho - 1918-ban épült templom.
Igreja de Nossa Senhora Auxiliadora - 1929-ben épült templom.
Dél-Amerika földrajzi középpontját jelző emlékmű - a pontos helyet 1909-ben jelölték ki.
Museu Marechal Rondon - az állam területén élő indián törzsek fegyvereit, ékszereit és népművészeti tárgyait mutatja be.

Oktatás

1970-ben alapították egyetemét, a Mato Grossó-i Egyetemet (Universidade Federal de Mato Grosso, UMFT).

Sport

Cuiabá egyike annak a 12 brazíliai városnak, mely mérkőzéseknek ad otthont a 2014-es labdarúgó-világbajnokságon. A tervek szerint négy csoportmérkőzést, a Chile–Ausztrália, az Oroszország–Dél-Korea, a Nigéria–Bosznia-Hercegovina és a Japán–Kolumbia mérkőzést rendezik majd a város újonnan épített stadionjában, a 39 859 fő befogadására alkalmas Arena Pantanalban.^[5]

Testvérvárosai

Kizil, Oroszország

Jegyzetek

↑ https://www.ibge.gov.br/estatisticas/sociais/populacao/9103-estimativas-de-populacao.html
↑ ^a ^b Cuiabá. In Britannica hungarica világenciklopédia 4: Chamorro–David. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 1995. 449. o. ISBN 963-7815-84-8
↑ Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 217. o. ISBN 963-85773-2-0
↑ Estimativas da população residente nos municípios brasileiros com data em 1º de julho de 2013. ibge.gov.br. (portugálul) Instituto Brasileiro de Geografia e Estatística (IBGE) (2013. júl. 1.) (Hozzáférés: 2014. jún. 10.) (pdf)
↑ Arena Pantanal, Cuiaba. fifa.com (angolul) (Hozzáférés: 2014. jún. 10.) (html) arch

Források

Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 217. o. ISBN 963-85773-2-0
Cuiabá. In Britannica hungarica világenciklopédia 4: Chamorro–David. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 1995. 449. o. ISBN 963-7815-84-8
Bede Béla, Lempert Márta: Brazília, Panoráma Kiadó, Budapest, 1983. ISBN 963-243-225-8

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Cuiabá (település) témájú médiaállományokat.

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Cuiabá_(település)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[e4d26c8c22d80b4c17f89b3cb29e665b413f0341-1] ttps://www.ibge.gov.br/estatisticas/sociais/populacao/9103-estimativas-de-populacao.html

[BHV-2] Cuiabá. In Britannica hungarica világenciklopédia 4: Chamorro–David. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 1995. 449. o. ISBN 963-7815-84-8

[3] Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 217. o. ISBN 963-85773-2-0

[4] Estimativas da população residente nos municípios brasileiros com data em 1º de julho de 2013. ibge.gov.br. (portugálul) Instituto Brasileiro de Geografia e Estatística (IBGE) (2013. júl. 1.) (Hozzáférés: 2014. jún. 10.) (pdf)

[5] Arena Pantanal, Cuiaba. fifa.com (angolul) (Hozzáférés: 2014. jún. 10.) (html) arch

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]