A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Csukás (Știuca) | |
A csukási római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Csukás |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 307400 |
SIRUTA-kód | 158813 |
Népesség | |
Népesség | 1263 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 5[1] |
Népsűrűség | 12,2 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 192 m |
Terület | 103,56 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 34′ 17″, k. h. 21° 58′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 17″, k. h. 21° 58′ 35″ | |
Csukás weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csukás témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csukás, 1901-ig Ebendorf (románul: Știuca, németül: Ebendorf, ukránul: Штюка) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
Lugostól 14 km-re délkeletre, a Csukás-patak jobb partján, 196 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.
Nevének eredete
Első említésekor (1585) lakatlan terület volt, terra Stukatth néven. Neve a 'csuka' jelentésű szláv štuka szóból való és eredetileg patakját jelölte. Német nevének jelentése 'sík falu'. A magyar név csak 1901-ben vált hivatalossá a község saját kérésére, de már 1864-ben a falu alternatív neveként említette Pesty Frigyesnek Mihuțiu zgribesti jegyző, 1865-től kezdve pedig így szerepelt a katolikus sematizmusokban . A román Știuca név szintén használatos volt már a 19. században, ugyan 1920-tól a falut egy ideig Ciucașnak nevezték. Az 1920-as években kétszer is mozgalom indult az Ebendorf név hivatalossá tételéért.
Története
1785-ben telepítették, főként Dragomirest és Szilváshely határára, hatvan luxemburgi római katolikus családdal. Később sokan települtek be Morvaországból, Bajorországból és más német vidékekről. A falu német nyelvjárása rajnafrank típusú volt.
1802-ben a kincstár br. Brukenthal Mihálynak adományozta, akitől 1807-ben vásártartási jogot kapott.
Az evangélikus Brukenthal család 1831-ben szlovák és szász evangélikusokat és 37 magyar reformátust, majd 1836-ban bácskai evangélikus németeket telepített be. A közös evangélikus–református imaházban a 19. század folyamán minden harmadik vasárnap magyar nyelvű istentiszteletet tartottak. Az evangélikusoknak 1854 és 1873 között külön iskolájuk is volt. A 19. század közepén Vecseházáról, majd a század végén Lieblingből érkeztek új beköltözők. A Brukenthal-birtokot 1869-ben liciten Zeyk József erdélyi birtokos vásárolta meg.
1895-ben 3877 holdas határának 76%-a volt szántó, 8%-a rét, 7%-a legelő és 6%-a erdő.
1880-ig Krassó, 1880 és 1926 között Krassó-Szörény vármegyéhez, 1926 és 1956 között Szörény megyéhez tartozott.
A Németországba emigrált németek helyét románok, 1969-től máramarosi ruszinok foglalták el.
Lakossága
1900-ban 957 lakosából 858 volt német és 71 magyar anyanyelvű; 869 római katolikus, 31 evangélikus, 24 zsidó és 21 református vallású.
2002-ben 849 lakosából 722 volt ruszin, 104 román és 16 német nemzetiségű; 477 ónaptárt követő ortodox, 243 pünkösdista, 62 ortodox, 22 baptista és 18 római katolikus vallású.
A mai Csukás község etnikai arányainak változásai az utóbbi 130 évben
Népszámlálás | Népcsoportok összetétele | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Év | Népesség | Román | Német | Magyar | Ruszin | egyéb | ||
1880 | 2 896 | 2 028 | 693 | 140 | - | 35 | ||
1900 | 3 644 | 2 402 | 936 | 273 | - | 33 | ||
1930 | 3 250 | 2 211 | 972 | 47 | 5 | 14 | ||
1977 | 1949 | 995 | 367 | 5 | 576 | 6 | ||
1992 | 1628 | 658 | 62 | 7 | 898 | 3 | ||
2002 | 1840 | 631 | 18 | 6 | 1185 | - |
Jegyzetek
Források
- Heinrich Lay (Hrsg.): Ebendorf. Monographie und Heimatbuch einer deutschen Marktgemeinde im Banat (1786–1992). H. n., 1999
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.