A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A campus-lét, más néven lombikélet elvont fogalom annak a kifejezésére, hogy a felsőoktatásban, a különböző képzésekben részt vevő huszonévesek korosztályai kívül rekednek az olyan társadalmi gyakorlatokon, mint például a munkavállalás, a politikai részvétel és a közélet. Az is megeshet, hogy csak töredékesen vesznek részt bennük: munkahelyi tapasztalat nélküli választók, önálló egzisztencia (legyen az saját ház, lakás vagy bármilyen tulajdon) nélkül vesznek részt a helyi közéletben, vagy a valóságos életből hasznosított tapasztalatok nélkül alapítanak családot.[1]
A fogalom eredete
A campus eredeti jelentése egyetemváros, vagyis az a terület, ahol az egyetem épületei elkülönülnek a város többi részétől. A legjellegzetesebb campusok Magyarországon: Szegeden, Gödöllőn, Miskolcon (Egyetemváros), Pécsett és Debrecenben találhatóak, valamint már campusnak tekinthető Budapesten, a lágymányosi felsőoktatási negyed a BME, az MTA és az ELTE intézményeivel. Ebből alakult ki később a második jelentés, melyen felsőoktatási közösséget (hallgatók, oktatók) értünk.[2]
Kialakulása
Az iskolák meghosszabbítják a gyerekkort és legitimálják azt, ha a diák még nem szeretne beilleszkedni a „felnőttek világába”. Az iskolába járás, maga a hallgatói lét, valamint a diákigazolvány több komolyabb feladatvállalás alól mentesít. Ezek körébe tartozik a katonaság alól való részbeli felmentés, a munkában való részvétel, tehát a munkanélküliség problémája és a munkahelyi fegyelem alól való felmentés (ezt bizonyítja az is, hogy a diákmunkák sokkal nyitottabbak, nem annyira kötöttek; a diákszövetségek a diákok helyett keresnek munkát), és a különféle családi feladatvállalások alól. Ezáltal a tanulók egy lombikban élnek, egy védelmező burokban, melyet a társadalom kreált nekik, szociális biztonságot nyújtva ezzel.[3]
Következményei
- a fiatalok előbb ismerkednek meg a társadalom és a gazdaság tudományos tükörképével, mint a valósággal
- fogékonyabbak lesznek az írott kultúra iránt, mint a társadalmi-gazdasági gyakorlat iránt (vagy akár agresszívan el is vetik azt)
- sajátos csoportnormák alakulnak ki a campus-élet során, amikkel mindenki azonosul, a sikeresség reményében – viszont ezek a normák jelentősen eltérhetnek a való élet normáitól, amik a hallgatói élet után beilleszkedési zavarokhoz vezethetnek
- anyagilag függővé válnak az idősebb generációktól, vagy pedig az intézménytől (ösztöndíjak, támogatások, pályázatok által) – ezzel olyan fogyasztói magatartás alakul ki, amely elvárja az állami támogatások sajátos rendszerét
- jelenleg már nem arra törekednek a fiatalok, hogy kikerüljenek az oktatási környezetből, hanem hogy minél tovább bent maradjanak - túlságosan kényelmes helyzet [3]
A campus-lét magyarországi kutatása
2010 februárjában elindított a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitikai Tanszéke és a Neveléstudományok Intézete egy kutatást, melynek fő célja a nappali tagozatos hallgatók kortársi szocializációjának vizsgálata. Ez a legelső olyan kutatás, mely ezt a témát célozza meg. A kutatás Debrecenben folyik, és ahogy a hivatalos weboldalon megfogalmazták, céljuk „a csoportok szerveződésének, a csoportkultúrák mikrovilágának és szocializációs szerepének vizsgálata”. A legjobban arra fókuszálják a feltárást, hogy a campus-lét sajátos folyamatai és értékvilága milyen nyomot hagy az állampolgári és szakmai magatartásokon. Mindezeket kvantitatív, tehát mennyiségi, és kvalitatív, tehát minőségi módszerekkel vizsgálják. A felmérések 2012. december 31-ig tartanak.[4]
Jegyzetek
Források
- ↑ Kozma 2001: : Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2001. (4. javított kiadás)
- ↑ felveteli.hu: A felvételizők oldala - felvételi, felsőoktatás, egyetem, főiskola, érettségi, továbbtanulás, szakképzés, nyelvtanulás, nyelvvizsga
- ↑ campuslet.unideb.hu: A Campus-lét kutatás magyar nyelvű honlapja
További információk
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.