A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
Berlini szerződés | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Berlini szerződés témájú médiaállományokat. |
Berlini szerződés név alatt ismeretes az érdekelt európai hatalmak között 1878-ban Berlinben megtartott kongresszuson létrejött 1878. július 13-án kelt egyezmény. A kongresszus célja és az egyezmények tárgya az utóbbi évek keleti eseményei és az 1877–1878-as orosz–török háború által, melyet az előzetes San Stefanó-i békekötés zárt le, a keleten felmerült kérdéseket európai szinten, az 1856. március 30-án kötött párizsi szerződés határozataival összehangzásban szabályozni. A kongresszuson részt vett és a szerződést aláíró hatalmak: Ausztria–Magyarország; Németország; a Francia Köztársaság; Nagy-Britannia; Olaszország; Oroszország és Törökország. Ausztria-Magyarország meghatalmazottaiként a kongresszuson Andrássy Gyula gróf, akkori külügyminiszter, Károlyi Alajos gróf, németországi nagykövet és Heinrich von Haymerle báró, olaszországi nagykövet szerepeltek. Az érdekelt többi hatalmasságok is három-három meghatalmazott által voltak képviselve, a két meghatalmazott által képviselt Olaszországnak kivételével. Történelmi nevezetességű államférfiak közül meghatalmazottakként szerepeltek a kongresszuson: Otto von Bismarck, Benjamin Disraeli és Alekszandr Gorcsakov herceg. Ausztria-Magyarország részéről Ferenc József császár és király a szerződést 1878. július 26-án kelt jóváhagyási záradékkal hagyta helyben, és azt a magyar törvényhozás mint 1879. évi VIII. törvénycikkel az ország törvényei közé iktatta.
A szerződés tárgyai
- I. Bulgária;
- II. Kelet-Rumélia;
- III. Kréta szigete és az európai Törökország többi részeinek, amelyek számára a szerződésben külön szervezetről nincs gondoskodva, szervezeti szabályzata;
- IV. Bosznia és Hercegovina;
- V. Montenegro;
- VI. Szerbia;
- VII. Románia;
- VIII. a dunai hajózás;
- IX. területátengedések;
- X. reformok az örmények érdekében;
- XI. vallásszabadság Törökországban;
- XII. az 1856. március 30-i párizsi és az 1871. március 13-i londoni szerződések.
Az egyes pontok tartalma
- I. A berlini szerződés Bulgáriát önhatósági és adózó fejedelemséggé alakította a szultán hűbérurasága - szuverenitása - alatt, keresztény kormánnyal és belföldi néphaddal. Megállapította a fejedelemséghez tartozó területeket s a fejedelemségnek határait. A szükséges határigazításnak megállapítását egy európai bizottságra bízván, amelyben a szerződést aláírt hatalmak képviselve lesznek. A bolgár fejedelem a nép által szabadon választandó; a választás érvényéhez szükséges a szultán megerősítése és a szerződéshez járult hatalmak beleegyezése. Az európai nagyhatalmak uralkodó családjainak egyik tagja sem választható meg bolgár fejedelemnek. A berlini szerződés megállapította egyúttal Bulgária közjogának alapelveit, az alapelvek élére állítva a teljes vallásszabadságnak elvét; a szultánnak fizetendő hűbéradót a fejedelemség területének közép jövedelme alapján, szinte a szerződő hatalmak állapítják meg. Az ideiglenes kormányt a szervezeti szabályzat elkészültéig a berlini szerződés egy orosz császári biztosra bízta, azonban a többi érdekelt hatalmak konzuljainak ellenőrzése mellett és azzal a megszorítással, hogy az ideiglenes kormány tartama a szerződés jóváhagyásától számított 9 hónapon túl meg nem hosszabbítható.
- II. Kelet-Rumélia - a Balkán hegységtől délre alakított tartomány, amelynek határait hasonlókép a szerződés megállapította - a szultánnak közvetlen politikai és katonai fennhatósága alatt áll, közigazgatási autonómiát élvez s keresztény főkormányzóval kell bírnia, kit a szultán, a hatalmak helybenhagyásával nevez ki. A tartomány szervezésének, a főkormányzó hatalom és hatáskörének a tartomány közigazgatási, birói és pénzügyi kormányzatának közelebbi szabályozását a berlini szerződés egy e célra alakítandó európai bizottságra bízta.
- III. Kréta szigetét s az európai Törökország többi részeit, melyek számára a szerződésben külön szervezetről gondoskodva nincs, a szerződés annyiban vette oltalmába, amennyiben kikötötte, hogy Kréta érdekében már előbb (1868) létesített szervezeti szabályzatot a fényes kapu lelkiismeretesen gyakorlatba vegye s hason szervezetet az európai Törökország egyéb részeiben is léptessen életbe.
- IV. A szerződés IV. pontján alapszik Bosznia és Hercegovina tartományoknak Ausztria–Magyarország által történt-megszállása és kormányzása. („Bosznia okkupációja”)
- Az V. pont elismeri Montenegró függetlenségét megállapítja határait, Antivárinak (ma: Bar) és partvidékének hozzácsatolásával. Azonban:
- a) Montenegró hadi hajót és hadi lobogót nem tarthat;
- b) Antivári kikötője s minden vizei minden nemzetek hadi hajói számára elzárva maradnak;
- c) Montenegró elfogadja a Dalmáciában érvényes tengerészeti törvényeket;
- d) az új montenegrói területen Ausztria-Magyarország egy utat és egy vasutat építhet s fenntarthat;
- e) viszont Ausztria-Magyarország gyakorolja a montenegrói tengerpart hosszában a tengeri és egészségügyi rendőrséget és oltalmában részesíti a montenegrói kereskedelmi lobogót.
- A VI. pont Szerbiának, a VII. Romániának függetlenségét elismeri, meghatározza a két fejedelemségnek határait, a függetlenségnek feltételeit, amelyek között úgy mint Montenegrónál is első helyen a vallásszabadság biztosítása foglal helyet s rendezi azokat a viszonyokat, amelyeknek rendezését a fejedelemségek függetlenségének elismerése szükségessé tette.
- VIII. A Duna hajózási szabadsága érdekében, a melyet már előbbi szerződések európai érdeknek elismertek, a berlini szerződés rendeli, hogy
- a) hogy minden várat és erődítést, mely a folyam menten a vaskaputól egész torkolatáig fennáll, leromboljanak és újakat nem emeljenek;
- b) a Vaskapun alól, a folyamrendőrségi és vámszolgálatra rendelt vízi járóművek kivételével, hadi hajók nem járhatnak;
- c) a Vaskapunál és zuhatagoknál levő hajózási akadályok elhárítására szükséges munkálatok végrehajtására Ausztria-Magyarország nyert megbízást a munka költségének fedezésére szolgáló ideiglenes díjszedés jogának javára történt fenntartása mellett.
- IX. Oroszország több területet kapott Ázsiában Törökországtól (Ardahan, Kars és Batumi területeket), amelyek között az európai kereskedelem szempontjából legnevezetesebb a batumi tengeri kikötő, viszont Törökország visszakapott a San Stefanó-i békeszerződés által átengedett bizonyos más területeket (jelesül Alagerd völgyét és Bajazid városát).
- X. Törökország kötelezte magát, hogy haladék nélkül megvalósítja a reformokat, amelyeket az örmények által lakott tartományok helyi viszonyai megkívánnak s szavatosságot vállal a tartományok lakosságának biztonságáról a cserkeszek és kurdok ellen.
- XI. A vallásszabadság elve a legteljesebb mérvben magában a Oszmán Birodalomban is érvényesül. Vallása miatt senki sem zárható ki polgári és politikai jogok élvezetéből, közhivatalok, tisztségek és méltóságok viseléséből, vagy a különféle üzletek és iparok folytatásából. Bíróság elé tanúságtételre mindenki valláskülönbség nélkül bocsátandó.
- XII. Végül a berlini szerződés hatályában fenntartotta az 1856. március 30-i párizsi és az 1871. március 13-i londoni szerződéseket, amennyiben egyes határozataikat maga a berlini szerződés el nem törölte vagy nem módosította.
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- A keleti ügyekre vonatkozó okmányok. St. Stefanoi előleges béke / A congressus jegyzőkönyvei és berlini szerződés; Állami Ny., Bécs, 1878
- Palotás Emil: Az Osztrák-Magyar Monarchia balkáni politikája a berlini kongresszus után, 1878–1881; Akadémiai, Bp., 1982
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Émile Faguet
Émile Louis Victor de Laveleye
Émile Ollivier
Épületszárny
Ívhíd
Újplatonizmus
Abel-François Villemain
Adományrendszer
Albert Sorel
Albert Venn Dicey
Arcueil
Areioszpagosz
Argirodit
Asztaltáncoltatás
Augusto Pierantoni
August Fournier
Azovegyület
A közgazdaságtan története
Basszus
Benjamin Disraeli
Benzol
Benzolszármazékok
Berlini szerződés
Bezerédj család
Bizalmam az ősi erényben
Bodrog vármegye
Bolondvár
Camillo Benso di Cavour
Carl August von Steinheil
Charles-Bonaventure de Longueval
Church of England
Cista
Citromsav
Clam család
Csésze (edény)
Dénár
Denudáció
Dextrin
Diorit
Dudvág
Ecloga legum
Egyetemes postatörténet
Emilio Castelar
Enrico Cialdini
Episzkopalizmus
Eposz
Erkély
Ernst Curtius
Erzsébet Filippina Mária francia királyi hercegnő
Eskü
Esperes
Exemptio
Fáy család
Fémlemez
Földárja
Fővárosi Közmunkák Tanácsa
Fűrész
Fabius Planciades Fulgentius
Fedélzet
Fejérvármegyei és Székesfejérvár városi történelmi s régészeti egylet
Felségsértés
Filantropizmus
Fokozatos felelősség
Fok (földrajz)
František Ladislav Rieger
Franz Anton von Kolowrat-Liebsteinsky
Franz Michael Felder
Georgikon
Giovanni Battista Donati
Giuseppe Garibaldi
Hámor (fémfeldolgozás)
Hajóhíd
Hajótörés
Hanglyuk
Herulok
Hjalmar Hjorth Boyesen
Holland irodalom
Hordó (tartály)
Horváth-Stansics család
Hugh Latimer
I. Abdul-Medzsid oszmán szultán
II. Mahmud oszmán szultán
II. Róbert skót király
Internátus
Iskola
Istálló
Jacopo Sansovino
Jakob Böhme
Jean-Barthélemy Hauréau
Jean de La Fontaine
Jeszenik-hegység
Johann Bernhard Basedow
Johann Julius Hecker
John Ross Browne
Károlyi István (politikus, 1797–1881)
Közhasznú Esmeretek Tára
Kübelé
Kafferek
Kalapács (szerszám)
Kalcinálás
Kankalinfélék
Karl Friedrich Lessing
Karl Friedrich von Steinmetz
Kefe
Kerékvető
Királysértés
Kitt (kötőanyag)
Kiváltság
Konjunktúra
Konkréció
Koronaőrök
Léonce Guilhaud de Lavergne
Léon Gambetta
Létra
Lajos-csatorna
Latorca
Legyező
Lengyel irodalom
Levélállás
Lex
Libráció
Likőr
Márvány
Méhrepedés
Magyar Állam (napilap)
Magyar időszaki lapok a 19. században
Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat
Manysik
MATE Georgikon Campus
Mauretania
Melegágy
Mikrolit (ásvány)
Minoriták
Muhammad Ali egyiptomi alkirály
Nádori testőrség
Népszokások
Nafta
Norvég irodalom
Numa Denis Fustel de Coulanges
Országos Nőképző Egyesület
Oszloprend
Oxálsav
Paragenezis
Pergamon
Pierre Puget
Polgári házasság a dualizmus korában
Polgári halál
Portugál irodalom
Pozsonyi gróf
Praetorianusok
Rózsa rend (Brazília)
Rózsa rend (Honduras)
Robert Southey
Rodolfo Lanciani
Rohan család
Sátor
Sürgöny (diplomácia)
Saint-simonizmus
Sedan (Franciaország)
Skót irodalom
Skandinavizmus
Sorompó
Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1
Stephan von Jovanović
Széchy család (felsőlendvai)
Szénaszárító
Szörny
Szőnyi béke
Szalol
Szarkofág
Szarv
Szerb irodalom
Takarmány
Tarack (löveg)
Telekkönyv
Temető
Tengernagy
Toldalagi család
Trágya
Trákia
Válság (gazdaság)
Váza
Vetésforgó
Viaszos vászon
Vittorio Alfieri (drámaíró)
Zárnélküli pörgekarúak
Zárosperemű pörgekarúak
Zátony
Zuávok
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.