2020. december 20-án megállapodás született hat magyar ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd) között, a 2022-es országgyűlési választáson történő együttműködésről. Ennek tartalma, hogy a választáson közös listát és mind a 106 választói körzetben közös jelöltet állítanak, valamint hogy a jelölteket, és a miniszterelnök-jelölt személyét előválasztáson fogják eldönteni. Az előválasztás első fordulóját 2021. szeptember 18–28. között, a másodikat október 10–16. között tartották. Az egyéni képviselőjelölteket egy, a miniszterelnök-jelöltet két fordulóban választották meg. A szavazáson részt vehettek azok a polgárok is, akik a 2022-es országgyűlési választás időpontjáig betöltik a 18. életévüket.^[1]

A Republikon Intézet 2020. március 10-én javaslatot dolgozott ki a 2022-es ellenzéki előválasztásra.^[2] Az IDEA Intézet 2020. július végi kutatásában a megkérdezett nem kormánypárti választók közel háromnegyede a közös ellenzéki listát és a közös ellenzéki képviselőjelöltekkel történő indulást támogatta,^[3] míg a Publicus augusztusban kétharmadnyira mérte azon ellenzéki választók arányát, akik szerint az előválasztás növelné egy esetleges ellenzéki miniszterelnök-jelölt támogatottságát.^[4]

A résztvevő pártok és más szervezetek

Az Egységben Magyarországért nevű szövetségbe tartozó pártok az alábbiak:

• Demokratikus Koalíció
• Jobbik Magyarországért Mozgalom
• LMP – Magyarország Zöld Pártja
• Magyar Szocialista Párt
• Momentum Mozgalom
• Párbeszéd Magyarországért

A pártszövetséghez nem tartozó, de az előválasztáson részt vevő pártok:

• Magyar Liberális Párt^[5]
• Új Alternatíva Párt (lásd az alábbi táblázat két jelöltjét)
• Új Kezdet Párt (lásd az alábbi táblázat két jelöltjét)
• Új Világ Néppárt^[6]

Az előválasztáson részt vevő civil szervezetek:

• Böszörményi Harmadik Oldal Egyesület
• C8 Civilek Józsefvárosért
• Civil Bázis
• Mindenki Magyarországa Mozgalom
• Normális Magyarországért Egyesület^[7]
• Szikra Mozgalom

Az előválasztás menetrendje

• Május 20-án megalakult az Országos Előválasztási Bizottság, ami az előválasztás folyamatát felügyelte.
• Július 26-tól kérték a jelöltek bejelentkezését, nyilatkozataik leadását, frakcióba jelentkezését (ezt a civil jelöltektől is elvárják).
• Augusztus 23-tól vehették fel a jelöltek a jelöltségükhöz szükséges aláírások gyűjtőíveit.
• Szeptember 6-án délelőttig kellett leadniuk a jelölteknek a megfelelő számú ajánló aláírást tartalmazó gyűjtőíveket.
• Szeptember 18-28. között volt az előválasztás első fordulója, ekkor választották meg az országgyűlési egyéni választókerületi jelöltek, illetve ekkor lehetett voksolni a miniszterelnök-jelöltekre is. Aki a képviselőjelölt-jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapja, azt a személyt indítja a 2022-es tavaszi országgyűlési választáson az adott választókerületi mandátumért a hatpárti ellenzéki együttműködés. Mivel a miniszterelnökjelölt-jelöltek közül senki nem szerezte meg a szavazatok abszolút többségét, vagyis az összes voks felét és annál legalább egy szavazattal többet, így második forduló következett. Ide az első fordulóban legtöbb szavazatot elért három jelölt került be (mivel elérték a 15%-ot).
• A második fordulót október 10-16. között tartották meg.^[8]

Miniszterelnök-jelöltek

Kép		Név, Születési dátum (életkor)	Támogató párt(ok)	Háttér	Politikai ideológia
		Dobrev Klára 1972. február 2. (50 éves)	Demokratikus Koalíció, Liberálisok	2019 óta az Európai Parlament alelnöke a DK színeiben, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felesége[9]	szociáldemokrácia, szociálliberalizmus
		Karácsony Gergely 1975. június 11. (46 éves)	Párbeszéd Magyarországért, Magyar Szocialista Párt, LMP – Magyarország Zöld Pártja	A Párbeszéd társelnöke, 2010 és 2014 között országgyűlési képviselő, 2014 és 2019 között Zugló polgármestere, 2018-ban miniszterelnök-jelölt, 2019-től Budapest főpolgármestere[10]	zöldpolitika, szociáldemokrácia
		Márki-Zay Péter 1972. május 9. (49 éves)	Mindenki Magyarországa Mozgalom, Új Világ Néppárt,	Hódmezővásárhely polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke[11]	konzervativizmus
		Jakab Péter 1980. augusztus 16. (41 éves)	Jobbik Magyarországért Mozgalom	Országgyűlési képviselő, a Jobbik frakcióvezetője és 2020 óta az elnöke[12]	nemzeti konzervativizmus
		Fekete-Győr András 1989. április 13. (32 éves)	Momentum Mozgalom	A Momentum Mozgalom elnöke[13]	liberalizmus, centrizmus

20 000 támogatói aláírást nem összegyűjtött indulók

Kép	Név, Születési dátum (életkor)	Támogató párt(ok)	Háttér	Politikai ideológia
	Ecsenyi Áron 1989. december 12. (32 éves)	Le az Adók 75%-ával Párt	Filozófus, A Le az Adók 75%-ával Párt elnöke	libertarianizmus
	Pálinkás József 1952. szeptember 18. (69 éves)	Új Világ Néppárt	Fizikus, az Új Világ Néppárt elnöke, az első Orbán-kormány oktatási minisztere, 2008–2014 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke[14]	liberális konzervativizmus

Programok

Közös kormányprogram

Az ellenzéki előválasztáson induló pártok a személyi kérdéseken túl egy közös nyilatkozatot adtak ki 2020. december 20-án "A Korszakváltás Garanciái" címmel, melyben hitet tettek számukra fontos alapértékek mellett, illetve részletezték az egyeztetéseken kialakult konszenzust mind a választásig tartó időszakra, mind pedig az azt követő, esetleges kormányváltó periódust illetően. A hat párt által aláírt dokumentum 13 pontban taglalja, hogy a résztvevők milyen legitimációs, személyi és tartalmi garanciák mentén képzelik el a további közös együttműködést, illetve ezen felül írásban vállalják egy közös kormányprogram végrehajtását, mely - több pártvezető nyilatkozata alapján - jelenleg is formálódik a pártok szakértőinek bevonásával.^[15]

2021. január 5-én a hat párt vezetői bejelentették a közösen megfogalmazott kormányzási alapelveiket:^[16]

1. Önmagával békében élő nemzet
2. Demokratikus jogállam
3. Jövőbe tekintő kormányzás
4. Gondoskodó társadalom
5. Igazságos gazdaság
6. Európai Magyarország

A pártok előválasztási programjai

Demokratikus Koalíció

A DK hivatalos előválasztási programmal jelenleg nem rendelkezik, viszont Dobrev Klára 2021. május 2-án történt miniszterelnök-jelölti bemutatkozójában a következő pontokat hangsúlyozta: "Vissza kell vezetni Magyarországot Európába; harcolni kell a korrupció ellen; nyugdíj- és családi pótlék emelés; illetve közműminimum bevezetése; a panelprogram visszaállítása."^[17]

MSZP: Kormányváltást! Korszakváltást!

A program 2021. április 10-én jelent meg, és a „Kormányváltást! Korszakváltást!” címet viseli.^[18]

Részlet a programból: "A Magyar Szocialista Párt küldetése az együttműködésen belül az, hogy képviselje a humanizált gazdaság, az igazságosabb elosztás szociáldemokrata programját."

Sajtóvisszhang: "A program három pillére: a szabadság, a jogbiztonság és a demokrácia újbóli megteremtése; az esélyegyenlőség, a szociális biztonság megteremtése és a társadalmi igazságtalanságok megszüntetése; a környezetünk kizsákmányolása elleni fellépés és a klímaigazságosság érvényre juttatása." - Telex^[19]

Momentum Mozgalom: Új Magyarország Terv

A Momentum Mozgalom programjának címe „Új Magyarország Terv”.^[20]

Részlet a programból: "A mi szemünk előtt azonban nem csak ez, hanem a 2022 utáni Magyarország, az új Magyarország lebeg, amely képes utolérni Európát, és amely nem a keleti diktatúrákra, hanem a gazdag nyugati demokráciákra tekint példaként."

Sajtóvisszhang: "A program főbb pontjai a következők: az oktatás megújítása „finn példa alapján”, az egészségügy brit mintára történő átalakítása, a zöld Magyarország megteremtése, a családok egyenlőségének biztosítása, négy napos munkahét bevezetése, illetve Magyarország-részvény, rugalmas nyugdíj és euró bevezetése." - Mérce^[21]

LMP: Zöld Garancia

2021. július 31-én, az LMP 51. kongresszusán beszédet mondott Karácsony Gergely, a párt által is támogatott miniszterelnök-jelölt és a párt két társelnöke, Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté, ahol bemutatták, majd aláírták a „Zöld Garancia” programot.

Részlet a programból: „Az általunk képviselt zöldpolitika lényege az, hogy komplex, összefüggő rendszerként tekintünk a környezetre, a társadalomra és a gazdaságra. Olyan országot teremtünk, ahol nem a profit a legfontosabb cél, hanem az, hogy mindenki boldogulhasson. Ennek alapja a közösségi gondolkodás és közös értékeink megvédése. Olyan országot teremtünk, amely kiegyensúlyozott. Ahol békében élünk saját magunkkal és környezetünkkel. Ehhez teljes irányváltásra van szükség.”^[22]

Sajtóvisszhang: Karácsony Gergely főpolgármester, a párt miniszterelnök-jelöltje – az LMP nevére utalva – arról beszélt, lehet más a politika, "de most már legyen is más". Hangsúlyozta, nemcsak bevinni kell a parlamentbe a zöld politikát, formálni a közéleti gondolkodást, hanem a kormányváltás ügyének és az ország újraegyesítésének élére kell állniuk a zöldeknek. Hozzátette, a magyar ellenzéknek "Európa legcinikusabb, leghazugabb és a legtöbb politikai eszközzel, erőforrással rendelkező rendszerét" kell leváltania, egyszerre kezelve a demokratikus, az ökológiai és a szociális válságot, amelyek közül az utóbbi miatt "Magyarország ma Európa szegényháza tulajdonképpen". Ezt a három válságot nem lehet külön megoldani, ez ugyanaz a válság – jelentette ki, majd arról beszélt, hogy nem néz szembe a kormányzat a valódi gondokkal, hanem csinál helyettük álproblémákat. Karácsony Gergely fő célnak azt nevezte, hogy "igazi, a jövőt építő zöld kormányzás" kövesse a 2022-es kormányváltást.^[23]

Egyéni választókerületek és bejelentett indulók

Az adott körzetben nyertes jelölteket félkövérrel jelöltük.^[24]