A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| XXXII. nyári olimpiai játékok | |||
 | |||
| Adatok | |||
| Rendező | Tokió, Japán | ||
| Nemzetek | 207 (becsült) | ||
| Sportolók | kb. 12 000 | ||
| Versenyszámok | 37 sportág, 339 versenyszám | ||
| Megnyitóünnepség | 2021. július 23. | ||
| Záróünnepség | 2021. augusztus 8. | ||
| Hivatalos megnyitó | Naruhito japán császár | ||
| Olimpiai fáklya | Ószaka Naomi | ||
| Olimpiai stadion | Nemzeti Olimpiai Stadion | ||
| |||
A 2020. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a XXXII. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, amelyet 2020-ra terveztek, de a világjárvány miatt 2021-ben rendeztek meg Tokióban, Japán fővárosában. Hivatalosan a 32. újkori olimpia, mivel a sorszámozás értelmében az elmaradt olimpiai játékok is megrendezettnek számítanak. Ténylegesen – vagyis ha az elmaradtakat nem számoljuk bele – csak a 29.
2020. március 24-én bejelentették, hogy a koronavírus-járvány miatt az olimpiai játékokat elhalasztják, előreláthatólag egy évvel. Az esemény elnevezése nem változott.[2][3] Március 30-án nyilvánosságra hozták, hogy az olimpiát 2021. július 23. és augusztus 8. között rendezik meg,[4] nézők nélkül, üres lelátók előtt.[5]
A pályázási folyamat
A 2012. február 15-i határidőig hivatalosan öt város adta be pályázatát az olimpia megrendezésére. A NOB 2012. május 23-án nevezte meg a hivatalos pályázókat, a döntés szerint Isztambul, Madrid és Tokió verseng az olimpia rendezési jogáért.[6] A NOB 2013. szeptember 7-én, Buenos Airesben döntött a játékok helyszínéről.[7][8]
Fontosabb időpontok
A rendező ország kiválasztásának főbb időpontjait a NOB végrehajtó tanács az alábbiak szerint fogadta el:[8][9]
- 2011:
- május 16. – a NOB kiküldte a nemzeti olimpiai bizottságoknak a pályázatra való felkérésről szóló levelet.
- július–augusztus – a NOB felkérte a nemzeti bizottságokat, hogy azok július 29-ig levélben erősítsék meg országuk elkötelezettségét a WADA (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) szabályzata mellett. Eddig lehetett kérni, ha egy ország a NOB által előre jelzett időponton (július 15. – augusztus 31.) kívül szeretné megrendezni a játékokat. A NOB augusztus végéig válaszolt az ilyen jellegű kérésekre.
- szeptember 1. – a 2020-as nyári olimpiai megrendezésére való hivatalos jelentkezés határideje.
- szeptember 2. - a NOB megerősítette, hogy hat ország jelentkezését kapta kézhez.
- november 3–4. – a NOB tájékoztató szemináriumot tartott a jelentkezők részére.
- 2012:
- február 15. – a pályázati anyag és a garancialevelek benyújtási határideje.
- május 23. – a NOB végrehajtó tanács ülése Quebec városban[10] dönt, hogy pályázataik alapján mely városok válnak hivatalos pályázó várossá.[11]
- július 27. – augusztus 12. - az Olimpiai Játékok Megfigyelői Programja a londoni olimpián.
- november - a londoni olimpia eredmény összefoglalója Rio de Janeiróban.
- 2013:
- január 7. – a hivatalos pályázati könyvek benyújtásának határideje.
- február – április – a NOB értékelő bizottságának látogatása a pályázóknál.
- még eldöntendő – a NOB értékelő bizottságának jelentése.
- június - a jelentkező városok előadása a NOB tagok részére Lausanne-ban.
- szeptember 7. – a NOB 125. ülésszakán a rendező város kiválasztása.
Szavazás
A NOB 2013. szeptember 7-én választotta ki a rendező várost. A három pályázó közül az első fordulóban Tokió kapta a legtöbb szavazatot. Isztambul és Madrid azonos számú szavazatot kapott, ezért egy új szavazás volt, amelyen Isztambul 49-45 arányban nyert, így Madrid kiesett.[12] A második fordulóban Tokió kapta a több szavazatot és nyerte el a rendezés jogát.[13][14]
| A 2020-as nyári olimpiai játékok rendezőjének kiválasztása | ||||
|---|---|---|---|---|
| Pályázat | Ország | 1. kör | Plusz szavazás | 2. kör |
| Tokió | Japán
|
42 | – | 60 |
| Isztambul |  Törökország
|
26 | 49 | 36 |
| Madrid |  Spanyolország
|
26 | 45 | – |
Pályázatok
A 2012. február 15-i határidőig 5 város nyújtotta be pályázatát.[15]
Hivatalos pályázatok
Isztambul, Törökország
Isztambult a NOB 123. ülésszakán, 2011. július 7-én jelentették be pályázóként, majd július 24-én Törökország megerősítette a szándékot.[16][17] Törökország pályázatát hivatalosan 2011. augusztus 13-án jelentette be Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök.[18] Ez Isztambul ötödik kísérlete a nyári olimpiai játékok megrendezésére.
Isztambulban több modern sporthelyszín is található. A Türk Telekom Arena, az Atatürk Olimpiai Stadion és a Şükrü Saracoğlu Stadion, amelyek a 21. század elején épültek vagy lettek átépítve, Isztambul három kiemelt stadionja.
Madrid, Spanyolország
Madridot a Spanyol Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága 2011. június 1-jén jelölte pályázónak.[19] A kormány hivatalos támogatását 2011. július 12-én kapta meg. Madrid a szavazás utolsó körében veszítette el pályázatát a 2016. évi nyári olimpiai játékokra Rio de Janeiróval szemben.
Spanyolország rendezte az 1992. évi nyári olimpiai játékokat Barcelonában. Itt rendezték az 1982-es labdarúgó-világbajnokságot, amelynek döntőjére Madridban került sor, valamint ebben a városban volt az 1986-os úszó-világbajnokság is.
Tokió, Japán
Tokiót a Japán Olimpiai Bizottság 2011. július 16-án nevezte meg pályázóként, és a kormány utána jóváhagyta a jelölést. A város a 2011-es tóhokui földrengés és cunami ellenére fenntartja pályázati szándékát, bár a katasztrófa Kelet-Japánban jelentős károkat okozott.[20][21] 2012. február 13-án hivatalosan is benyújtották a pályázatot.[22] Tokió rendezte az 1964. évi nyári olimpiai játékokat.
Japán kétszer is rendezett téli olimpiát: az 1998. évi téli olimpiai játékokat Naganóban tartották, míg Szapporo rendezte az 1972. évi téli olimpiai játékokat. Japán – Dél-Koreával együtt – rendezte meg a 2002-es labdarúgó-világbajnokságot; a döntőre a Tokió melletti Jokohama stadionjában került sor. Japán rendezi a 2019-es rögbivilágkupát, a torna két legfontosabb helyszíne a Nagy Tokió agglomerációban lesz.
Kiesett pályázatok
Baku, Azerbajdzsán
A szeptember 1-jei határidőt követően bejelentették, hogy Baku jelentkezett a 2020-as nyári játékok megrendezésére.[23]
Doha, Katar
Doha 2011. augusztus 26-án jelentette be, hogy jelentkezett a 2020. évi nyári játékok megrendezésére.[24][25]
2006-ban Doha rendezte az Ázsia-játékokat. Katar a közelmúltban nyerte el a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát, a stadionok nagy részét Dohában építik fel. Itt rendezték az 1988-as és a 2011-es Ázsia kupát, valamint itt tartották 2011-ben a Pánarab Játékokat is.
Törölt pályázat
Róma, Olaszország
Rómát az Olasz Olimpiai Bizottság jelölte 2010. május 19-én, azonban az olasz miniszterelnök 2012. február 14-én – 1 nappal a pályázatok benyújtásának határideje előtt – bejelentette, hogy a kormány a gazdasági válság miatt nem támogatja Róma pályázatát.[26]
Sportágak
Hét sportág szerepelt azon a listán, amelyeket a 2020-as nyári játékok programjába javasoltak (karate, vusu, csarnokban játszható softball, görkorcsolya, fallabda, falmászás, kötélpályás wakeboard). A NOB 2013 szeptemberében döntött erről.[27]
A NOB végrehajtó bizottságának 2013. február 12-i javaslata szerint a birkózás került volna ki az olimpia programjából. A NOB 125. kongresszusának 2013. szeptember 8-ai ülésén úgy döntöttek, hogy a birkózás marad, így a fallabda, valamint a baseball és a softball nem lesz a programban.[28]
A 2016 augusztusi NOB ülésen a gördeszkázás, a hullámlovaglás, a sportmászás, a karate és a baseball/softball került az olimpia programjába.[29]
Szimbólum
.jpg)
Az olimpia első, elfogadott logóját Szano Kendzsiro tervezte, és a japán zászlót használta fel alapmotívumként. Később a belga Olivier Debie a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál panasszal élt, miszerint az ő Liège-i Színháznak(wd) készített művét használta alapként Szano. Ezért ezt az emblémát visszavonták.
A szervező bizottság az új logó elkészítésére pályázatot írt ki. A 2015 decemberi határidőig több mint 14 000 ötlet érkezett be. A kiválasztást végző bizottság 2015 év végig néhány százra, 2016. január 9-ig még tovább szűkítette a pályaművek számát.[31] 2016 áprilisában bemutatták Aszao Tokolo tervező új nyertes logóját.[32] A tervező az Edo-korban népszerű tradicionális japán ichimatsu moyo motívumot használta fel. A logo indigókék színű négyszögekből álló kör alak, a különböző kultúrák különbségeit jeleníti meg, amelyek egymás mellé helyezve szabályos formát alkotó, különböző méretű négyszögek körbe rendeződő szerkezete. A háromféle méretű téglalapok minden sarkon összekapcsolódnak.[33][34][35]
Kabala
2018 február 28-án mutatták be az olimpia kabaláját. A kék színű futurisztikus figura Tanigucsi Rio munkája. A pályázatok közül 200 000 japán általános iskolai osztály szavazata alapján választották ki a győztest.[36] A kabala a Miraitova nevet kapta, amely a japán mirai (jövő) és tova (örökkévalóság) szavakból ered.[37]
Létesítmények, infrastruktúra
2015 decemberében a NOB engedélyezte, hogy a pályakerékpáros versenyekre ne Tokióban, hanem Izuban kerüljön sor.[38] Egyes kerékpárversenyeket a Forma 1-et is megjárt Fuji pályán rendezték.
Versenyszámok
| Sportág | Érem | Sportág | Érem | Sportág | Érem | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Asztalitenisz |  
|
5 | Kerékpár | _pictogram_mirrored.jpg){kind=small}
|
22 | Röplabda | 2 | |
| Atlétika | 
|
48 | BMX | 4 | Strandröplabda | 2 | ||
| Baseball | 
|
1 | Hegyi | 2 | Softball | 
|
1 | |
| Birkózás | 
|
18 | Országúti | 4 | Sportlövészet | 
|
15 | |
| Szabadfogás | 12 | Pálya | 12 | Sportmászás | 
|
2 | ||
| Kötöttfogás | 6 | Kézilabda | 
|
2 | Súlyemelés | 
|
14 | |
| Cselgáncs | 
|
15 | Kosárlabda | 
|
4 | Szinkronúszás | 
|
2 |
| Evezés | 
|
14 | Kosárlabda | 2 | Taekwondo | 
|
8 | |
| Golf | 
|
2 | 3x3 Kosárlabda | 2 | Tenisz | 
|
5 | |
| Gördeszka | 
|
4 | Labdarúgás | 
|
2 | Tollaslabda | 
|
5 |
| Gyeplabda | 
|
2 | Lovaglás | 
|
6 | Torna | _pictogram.svg){kind=small}
|
18 |
| Hullámlovaglás | 
|
2 | Díjlovaglás | 2 | Szertorna | 14 | ||
| Íjászat | 
|
5 | Díjugratás | 2 | Ritmikus gimnasztika | 2 | ||
| Kajak-kenu | _pictogram.svg){kind=small}
|
16 | Lovastusa | 2 | Trambulin | 2 | ||
| Síkvizi | 12 | Műugrás | 
|
8 | Triatlon | 
|
3 | |
| Szlalom | 4 | Ökölvívás | 
|
13 | Úszás | 
|
37 | |
| Karate | 
|
8 | Öttusa | 
|
2 | Vitorlázás | 
|
10 |
| Kata | 2 | Rögbi | 
|
2 | Vívás | 
|
12 | |
| Kumite | 6 | Röplabda | _pictogram.svg){kind=small}
|
4 | Vízilabda | 
|
2 | |
Menetrend
A 2020. évi nyári olimpia menetrendjét 2018. július 18-án hagyta jóvá a NOB Végrehajtó Bizottsága, az úszás, szinkronúszás és a műugrás kivételével. Részletesebb menetrendet 2019 tavaszán hoznak nyilvánosságra.[39][40]
A 2020. évi nyári olimpia teljes menetrendjét 2019. július 31-én hagyták jóvá.[41]
- Minden időpont a Japan Standard Time (UTC+09:00) szerint.
| ● | Nyitóünnepség | ● | Versenynap | ● | Döntő(k) | ● | Záróünnepség |
