3753 Cruithne
Felfedezése
Felfedező	Duncan Waldron[1]
Felfedezés ideje	1986. október 10.[1]
Felfedezés helye	Siding Spring
Névadó	Cruthin
Alternatív név	1986 TO, 1983 UH
Pályaadatok
Epocha	2009. június 18. (2455000,5 JD)
Aphélium távolsága	226 107 986 km (1,511 CsE)[1]
Perihélium távolsága	72 408 964 km (0,484 CsE)[1]
Fél nagytengely	149 258 475 km (0,998 CsE)[1]
Pálya excentricitása	0,515[1]
Orbitális periódus	364,015 nap 1,0 év[1]
Közepes anomália	170,365°[1]
Inklináció	19,81°[1]
Felszálló csomó hossza	126,284°[1]
Perihélium szöge	43,75°[1]
Központi égitest	Nap
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő	5,0 km 2,071 km
Egyenlítői átmérő	5 km
Tömeg	1,3×1014 kg
Átlagos sűrűség	2 ? g/cm³
Felszíni gravitáció	0,0014 m/s²
Szökési sebesség	0,0026 km/s
Forgási periódus	27,44 h[1]
Albedó	0,365
Színkép típusa	?
Látszólagos fényesség	16,46
Abszolút fényesség	15,1[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz 3753 Cruithne témájú médiaállományokat.
JPL MPC
Sablon • Wikidata • Segítség

A 3753 Cruithne (ideiglenes jelöléssel 1986 TO) a Föld egyik trójai kisbolygója, egy földközeli kisbolygó. Duncan Waldron(wd) fedezte fel 1986. október 10-én.

Tudományos érdekessége, hogy több más kisbolygóhoz hasonlóan a kémiai összetétele a Naprendszer kialakulásakor fennálló állapotokat tükrözi.

Pályájának különlegessége

A Jupiter Lagrange-pontjaihoz tartozó trójai kisbolygóknál számoltak ki először olyan kisbolygópályákat, amelyeknek együtt forgó koordináta-rendszerben a pályaburkoló görbéje lópatkóhoz hasonlít. Ez a mozgástípus a háromtest-probléma egyik látványos megoldása arra az esetre, amikor egy nagyobb égitest körül csaknem körpályán keringő másik égitesthez - például a Nap körül keringő Jupiterhez - kisebb égitestek is kapcsolódnak mozgásukban. E pályák a Naphoz viszonyított koordináta-rendszerben Nap körüli pályák, azonban ha néhány pályaelemük kissé elhangolódik, akkor pályájuk finom elmozdulásokat végez a Naphoz viszonyított koordináta-rendszerben is.

Ilyen lópatkó pályán keringő, anyabolygóhoz csatolt mozgású kisbolygót a Neptunusz, a Mars és a 2002 AA29 kisbolygó esetében a Föld társaságában is megfigyeltek. Ezekkel a pályákkal rokon pályán mozog a Cruithne is, de pályája a Föld L4 Lagrange pontja körül záródó pálya.

Vannak a lópatkó pályához igen hasonló, de az anyabolygóhoz erősebben csatolt olyan kisbolygópályák is, amelyeknek az anyagbolygóval együtt forgó koordináta-rendszerben az anyabolygó körül záródik a pályája. Az ilyen kisbolygókat az anyabolygó távoli holdjainak is tekinthetjük. Ma már több olyan kisbolygó ismert a Föld környezetében, amelyek vagy Föld körül záródó pályán, vagy lópatkó pályán mozognak, és időnként átbillennek a kétféle pályaállapot között.

Pályájának érdekessége, hogy keringési ideje 1:1-es rezonanciában van a Földével, vagyis közel azonos idő alatt kerüli meg a Napot, mint a Föld, ezért kissé tréfásan a Föld „második hold”-jának is nevezik. Legkisebb távolsága a Földtől 12 500 000 km, tehát jóval távolabb van (32x), mint a Hold. Nincs a Földdel ütköző pályán.

Jegyzetek

Források

• D. Leong et al (1997): Orbital evolution of asteroid 3753. Nature, vol. 387, 1997. June 12. p. 685.
• M. Connors, P. Chodas, S. Mikkola, P. Wiegert, C. Veillet, K. Innanen: Discovery of an asteroid and quasi-satellite in an Earth-like horseshoe orbit Meteoritics and Planetary Science, vol. 37, pp. 1435–1441., 2002
• M. Connors, C. Veillet, R. Brasser, P. Wiegert, P.W. Chodas, S. Mikkola, K. Innanen (2003): Horseshoe asteroids and quasi-satellites in Earth-like orbits. 35. Lunar Planet. Sci. Conf. Abstract #1565. LPI, Houston
• P. Wiegert, K. Innanen, S. Mikkola (1997): An asteroidal companion to the Earth. Nature, 387, pp. 685–686.
• P. Wiegert, K. Innanen, S. Mikkola (1998): The orbital evolution of near-Earth Asteroid 3753. Astronomical Journal, 115, pp. 2604–2613

További információk

• A Cruithne pályája. YouTube
• Transient co-orbital asteroids^{[halott link]}
• A 2002 AA29 kisbolygó pályája, amely hasonlít a Cruithne pályájához bizonyos szakaszain Archiválva 2016. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek

• Kisbolygók listája (3501–4000)