A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Trier római kori műemlékei, a Szent Péter-dóm és a Miasszonyunk-templom | |
Világörökség | |
A Porta Nigra város felőli része | |
Adatok | |
Ország | Németország |
Világörökség-azonosító | 367-005 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | I, III, IV, VI |
Felvétel éve | 1986 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 45′, k. h. 6° 38′Koordináták: é. sz. 49° 45′, k. h. 6° 38′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Porta Nigra témájú médiaállományokat. |
A Porta Nigra (a. m. fekete kapu) Trier város egykori római kapuja, a város jelképe, 1986 óta a világörökség része. Elnevezése a középkorból származik, másik neve Porta Martis, azaz Mars kapuja volt. A helybéliek egyszerűen csak Porta névvel jelölik.
Építése
A kaput Kr. u. 180 körül építették az akkor Augusta Treverorumnak nevezett Trier városának északi bejárataként. A középkorban kialakult neve, a Porta Nigra, az időjárás viszontagságaiban elszíneződött homokkőre utal. Mindkét név, a Porta Nigra, illetve a Porta Martis első ízben egy 12. századi műben, a Gesta Treverorumban jelent meg. A megfelelő szakasz fordítása így hangzik: „Ők (a trieriek) a Mars-kaput Marsról nevezték el, akit a háború istenének tekintettek; amikor hadba vonultak, ezen a kapun meneteltek kifelé. Fekete kapu lett azonban a neve a gyász miatt, amellyel a csatamezőről visszatértükben áthaladtak alatta.”
Alaposabb szemrevételezésnél a kapu kövein bevésett jelek látszanak, amelyek közül egyesek fejjel lefelé állnak. Ha elfogadjuk az észszerű feltételezést, hogy ezek a kőfaragók jelei lehettek, ezek segítségével rekonstruálható a kapu építése. Ebben az összefüggésben a legértékesebb leletek a nyugati toronyban találhatók, ahol ezek a jelek dátumot is tartalmaznak. Sajnos azonban az év nincs megadva, így a Porta Nigra korát ezen a módon nem lehet meghatározni. A jelekből azonban jól becsülhető a kapu építésének időtartama, mivel itt több egymásra helyezett kőtömbön is van jelölés. Ha ezeket az időadatokat kivetítjük az építmény egészére, figyelembe véve az építkezés észszerű szakaszolását és kihagyva a telet (mint ami alkalmatlan az építkezésre), akkor a Porta Nigra építési ideje kettő és négy év között lehetett.
A kapu azonban véglegesen soha nem készült el. Például az ajtók sarokvasához a nyílásokat már előre elkészítették, de a kapu tengelyében a tömbök még mindig nincsenek készre faragva, így záródó ajtót soha nem lehetett beépíteni.
A Porta a gyakorlatlan szemlélőre is befejezetlen benyomást tesz, például a kifelé néző homlokzaton az előre odakészített lizenák teljesen megmunkálatlan állapotban maradtak. A lyukak, amelyeket középkori fémtolvajok hagytak maguk után, amikor az építkezésnél használt vaskapcsokat és ólomöntvényeket kitörték, csak erősítik ezt a benyomást.
A város északi felén álló Porta Nigra mellett a városnak további kapujai is voltak: Porta Alba (fehér kapu) keleten, Porta Media (középső kapu) délen, illetve a Porta Inclyta (híres kapu) a Mosel hídja felé.
Középkor
Trieri Simeon görög szerzetes 1028 után költözött az épületbe, feltehetően befalaztatta magát. 1035-ben bekövetkezett halála után a földszinten temették el és szentté nyilvánították. Az ő tiszteletére épült a Simeon-káptalan és a kaput is templomként használták. Ehhez két egymáson fekvő templomcsarnokot építettek, amelyekből egy apszis ma is látható.
A Porta Nigra tulajdonképpeni városkapuját betömték és egy külső lépcsőn át közvetlenül a mai első emeletre lehetett jutni. A városkapu funkciót a Simeonkapu vette át, amelyet a Porta Nigra keleti oldalához toldtak. Ezt a Portához képest kisméretű kaput az 1389-ben épített erődített torony, az úgynevezett Ramsdonkturm védte.
Újkor
1802-ben I. Napóleon megszüntette a templomot és a káptalant, és 1804 októberében tett látogatásakor elrendelte az egyházi toldalékok lebontását oly módon, hogy csak a római kapu maradjon. Ez 1804 és 1809 között meg is történt.
1979. szeptember 11-én a Porta Nigrát jelképesen elfoglalták az atomenergia ellen tiltakozók.
1940-ben a Porta Nigra első ízben szerepelt a Német Birodalom bélyegén. 1947 és 1948-ban is adtak ki bélyeget, ahol a Porta Nigra Rajna–Pfalz motívumaként szerepelt. 1984-ben a Német Szövetségi Posta különkiadású emlékbélyeget bocsátott ki Trier 2000. évfordulójára.
2017-ben olyan 2 eurósokat bocsátottak ki, amelyen a Porta Nigra Rajna-Pfalz tartomány szimbólumaként jelent meg.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Porta Nigra című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.