A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Donald Knuth | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1938. január 10. (86 éves) Milwaukee, Wisconsin |
Ismeretes mint | a TeX betűszedő rendszer kifejlesztője |
Nemzetiség | amerikai |
Házastárs | Nancy Jill Carter |
Gyermekek | John Martin (1965), Jennifer Sierra (1966). |
Iskolái |
|
Pályafutása | |
Tudományos fokozat | PhD (California Institute of Technology, 1963) |
Jelentős munkái | A számítógép-programozás művészete című könyv |
Szakmai kitüntetések | |
| |
A Wikimédia Commons tartalmaz Donald Knuth témájú médiaállományokat. |
Donald Ervin Knuth (Milwaukee, Wisconsin, 1938. január 10. –) amerikai matematikus, az informatikai alapműnek számító A számítógép-programozás művészete című könyv szerzője, a TeX betűszedő rendszer kifejlesztője, az algoritmuselemzés „atyjaként”[1] emlegetett tudós.
Élete
1938. január 10-én született Milwaukee-ban, Wisconsin államban. Felesége a nála egy évvel fiatalabb Nancy Jill Carter, 1961 óta házasok. Két gyermekük van: John Martin (1965) és Jennifer Sierra (1966).
1956-ban a California Institute of Technology-n kezdte egyetemi tanulmányait – fizikus szakon. Két év után mégis matematikusként folytatta tanulmányait, ugyanis a fizika gyakorlatiasságánál jobban vonzották a matematika elméleti kérdései. Bachelor és Master (1960) diplomáját a Case Western Reserve University-n szerezte. 1963-ban – újra Kaliforniában – PhD fokozatot kapott, doktori disszertációjának címe: „Véges ferdetestek és projektív síkok”. Később ennek az egyetemnek lett professzora. 1968 óta a Stanford University professzora, 1993 óta professor emeritus.
Munkássága
Knuth a szerzője (mind a mai napig írja) a monumentális A számítógép-programozás művészete című műnek. E mű megírásához olyan programokat írt, mint a TeX vagy a Metafont, melyek lehetővé teszik matematikai szövegek nyomdai követelményeknek megfelelő szedését. Ezek azóta is meghatározóak a matematikai tárgyú tudományos szövegek szedésében.
A „literate programming” fogalom megalkotója, ez azt a felfogást hivatott tükrözni, hogy a számítógépes programokat ugyanazzal az igényességgel kell írni, mintha irodalmi szövegek lennének, és a forráskódot egyesíteni kell a szoftverdokumentációval.
Ezt a felfogást tükrözve jelentek meg olyan könyvei – természetesen ezekkel a programokkal szedve –, melyek a TeX és a Metafont teljes forráskódjai mellett magyarázatokat tartalmaznak a különböző algoritmusokkal kapcsolatban. Ezek mellett megjelentek olyan felhasználói könyvek, melyek nem csak megválaszolnak felhasználói kérdéseket (pl.: hogyan választok el szavakat TeX-hel), hanem szakmai nyelven meg is magyarázza a működést (pl.: leírja, hogyan működik a szóelválasztó algoritmus).
A számítógép-programozás művészete
A számítógép-programozás művészete egy többkötetes mű, mely az alapvető algoritmusokról és adatstruktúrákról szól. A kiadó az akkor (1962) még egyetemi hallgató Knuthot azzal bízta meg, írjon egy könyvet a fordítóprogramokról (angolul compiler). Knuth azonban egy, az egész témakört átfogó művet akart alkotni, mindezt a legapróbb nyomdai követelményeknek is megfelelő szerkesztésben (ennek a megírásához, szerkesztéséhez fejlesztette ki Knuth a híres TeX és Metafont programokat).
Az elhatározásból egy életre szóló munka lett: a tervezett 7 kötetből az ötödik, Knuth tervei szerint, 2015-re fog elkészülni. Az első három kötet gyors megjelenését (1968, 1969, 1973) a negyedik 2005 februárjában követte.
A TeX
Knuth azért kezdte el a TeX-et írni, mert egyre elégedetlenebb lett monumentális könyvének első három kötetében tapasztalható szedéssel. Az igazi hacker hozzáállást követve nekiállt, hogy a problémát egyszer és mindenkorra megoldja, és megtervezte saját betűszedési nyelvét. Úgy vélte, hogy ezt be tudja fejezni az 1978-as tanítási szünetben; mindössze nagyjából nyolc évet tévedett. A nyelv fejlesztését 1985-ben fagyasztotta be, amikortól azt befejezettnek tekintette.
Könyvei
Legfontosabb művei:[2]
- Donald E. Knuth: A számítógép-programozás művészete (The Art of Computer Programming), Addison-Wesley Professional
- Első kötet: Alapvető algoritmusok (Fundamental Algorithms), második kiadás, 1994, Budapest, Műszaki Könyvkiadó
- Második kötet: Szeminumerikus algoritmusok (Seminumerical Algorithms), második kiadás, 1994, Budapest, Műszaki Könyvkiadó
- Harmadik kötet: Keresés és rendezés (Keresés és rendezés), második kiadás, 1994, Budapest, Műszaki Könyvkiadó
- Negyedik kötet: Combinatorial Algorithms, (magyarul több füzet jelent meg belőle, követve az angol kiadásokat)
- Ötödik kötet: Syntactic Algorithms (tervezett)
- Hatodik kötet: Theory of Context-Free Languages (tervezett)
- Hetedik kötet: Compiler Techniques (tervezett)
- Ronald L. Graham, Donald E. Knuth, Oren Patashnik: Konkrét matematika (Concrete Mathematics), 1998, Budapest, Műszaki Kiadó
- Donald E. Knuth: The TeXbook, 1984
- Donald E. Knuth: The METAFONTbook, 1986
- Donald E. Knuth: 3:16 Bible texts illuminated, 1991
Magyarul
- Számok valóson innen és túl. Matematikai kisregény, avagy Hogyan fordult két exdiák a tiszta matematikához, és hogyan találták meg a tökéletes boldogságot; ford. Virágh János; Gondolat, Bp., 1987
- A számítógép-programozás művészete, 1-3.; magyar kiad. főszerk. Simonovits Miklós; Műszaki, Bp., 1987–1988
- 1. Alapvető algoritmusok; ford. Gyárfás András et al.; 1987
- 2. Szeminumerikus algoritmusok; ford. Fiala Tibor et al.; 1987
- 3. Keresés és rendezés; ford. Elekes György et al.; 1988
- Ronald L. Graham–Donald E. Knuth–Oren Patashnik: Konkrét matematika. A számítástudomány alapja; ford. Fridli Sándor et al.; Műszaki, Bp., 1998
Kitüntetései
- Első ACM Grace Murray Hopper Díj, 1971
- Turing-díj (Turing Award), 1974
- National Medal of Science, 1979
- Az IEEE Neumann János-díja, 1995
- Harvey Díj, 1995
- Kiotó-díj (Kyoto Prize), 1996
Érdekességek
Knuth nem csak tudományos eredményeiről, hanem a humoráról is híres.
- A programozás művészete című könyvével kapcsolatban különleges ajánlatot tett: minden hiba megtalálójának felad egy „hexadecimális dollár”, azaz 2,56 dollár értékű csekket.
- Donald Knuth másodállásban orgonaművész. 1965 óta tagja az Amerikai Orgonista Céhnek. Ezt annyira fontosnak tartja, hogy önéletrajzában minden más tudományos tagság előtt említi.
- A TeX verziószáma a -hez konvergál, azaz az egymás követő verziók a 3, 3.1, 3.14 és így tovább. Hasonlóan a Metafont verziószáma az -hez tart.
- Egyik legérdekesebb műve a 3:16 Bible texts illuminated című könyv. János evangéliumának egyik kulcsmondatát, a János 3:16-ot alapul véve, a Biblia összes könyvének 3. fejezet 16. verséhez hozzáfűzte a saját gondolatait.
Jegyzetek
- ↑ Donald Knuth: the father of the analysis of algorithms. . (Hozzáférés: 2016. november 2.)
- ↑ A teljes lista elérhető a Stanford honlapján Archiválva 2008. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
- John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. Donald Knuth a MacTutor archívumban. (angolul)
- Donald Knuth stanfordi honlapja Archiválva 2004. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kovács Zoltán: Donald Ervin Knuth (magyar nyelven). Érintő (Bolyai János Matematikai Társulat), 2017. június 1.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.