A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Svéd Nemzeti Könyvtár | |
Alapítva | |
Székhely | Stockholm |
Irányítószám |
|
Cím | Humlegårdsgatan 26 Humlegården, 114 46 Stockholm |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 59° 20′ 17″, k. h. 18° 04′ 20″Koordináták: é. sz. 59° 20′ 17″, k. h. 18° 04′ 20″ | |
A Svéd Nemzeti Könyvtár weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Svéd Nemzeti Könyvtár témájú médiaállományokat. |
A Svéd Nemzeti Könyvtár (svédül: Kungliga biblioteket, KB, jelentése "Királyi könyvtár") a svéd nyomtatott és audiovizuális termékek gyűjtőhelye, 1661 óta gyűjtik a köteles példányokat. Tevékenységi köre három területre terjed ki: a hosszútávú megőrzés és a felhasználói szolgáltatások mellett a svéd tudományos közösséget ellátó infrastruktúrának is a gerincét adja. A bölcsészet- és a társadalomtudományok tudományos szakkönyvtára Svédországban.
Állami tulajdonú, körülbelül 320 alkalmazottja van.[1]
Története
A királyi gyűjteményekről már az 1500-as évekről van adat, ám a Királyi Könyvtárat (a jelenlegi Svéd Nemzeti Könyvtárat) az 1600-as években alapították. Eredetileg a királyi várban kapott helyet, kötelespéldány-joga 1661-re datálódik. 1697-ben a vár leégésekor majdnem a teljes állomány megsemmisült, csupán egynegyede vészelte át a katasztrófát.
Épülete
A 19. század folyamán 1878-ban kap önálló épületet Stockholm Humlegaard városrészében. Az épületet védett park veszi körbe, ezért a kilencvenes évekbeli jelentős, közel 9 000 m2-es bővítésre a föld alatt került sor.
Gyűjteményei
A Nemzeti Könyvtár alapvető kötelespéldány-gyűjtési és -megőrzési feladatokkal bír az összes nyomtatott dokumentum vonatkozásában – a könyvektől a plakátokon, kéziratokon, kottákon, térképeken át a vasúti menetrendekig bezárólag. A svéd anyag mellett – mely jelenleg közel 3 millió kötet, s évente mintegy 1000 folyóméterrel nő – jelentős számú idegen nyelvű könyvvel és értékes külföldi eredetű történeti könyvállománnyal bír. Ez utóbbit egészíti ki a Nemzeti Audiovizuális Archívum mintegy több millió órányi rögzített felvétele. A tévé- és rádióadásokat 1979 óta archiválják. Az archívum része még a filmgyűjtemény, filmzenei gyűjtemény, multimédiagyűjtemény is.
A plakátgyűjtemény a világ egyik legnagyobbja a maga nemében tízezer folyóméternyi anyagával, mintegy félmillió egységből álló állományával. A könyvtár kéziratállományának fontos része az egyes kiemelkedő irodalmi alkotók hagyatéka. Az Astrid Lindgren-gyűjtemény felkerült az UNESCO világörökségi listájára is.
Audiovizuális archívuma
A Svéd Nemzeti Könyvtár volt az elsők között az egyik, mely 1997-ben webarchiválásba kezdett, 2009. január elsejétől pedig megkezdte működését az intézmény keretei között az Audiovizuális Nemzeti Archívum is. Ennek működése 1979-re nyúlik vissza, húsz éven át másféle szervezeti keretben működött.
A különféle digitalizálási és a hosszú távú megőrzés kérdéseivel foglalkozó tudományos és gyakorlati tevékenységek koordinálása szintén nemzeti könyvtári feladat. A digitalizálást megelőzően (kurrens és retrospektív módon) 1979-től kezdték el a napilapok mikrofilmezését. A mikrofilm-anyagot csak tudományos kutatók használhatják.
Jegyzetek
- ↑ A könyvtár ismertetője (angolul)
Források
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.