A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Achát | |
Általános adatok | |
Képlet | SiO2 |
Kristályrendszer | trigonális |
Ásványrendszertani besorolás | |
Osztály | Oxidásványok |
Alosztály | 1:2 típusú fém-oxidok |
Azonosítás | |
Szín | minden színben |
Porszín | fehér |
Keménység | 7 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Achát témájú médiaállományokat. |
Az achát (régebben használatos nevén agát) a kalcedon egyik mikrokristályos vagy kriptokristályos változata. Szalagosan vagy sávosan elhelyezkedő, mikroszkopikus vagy nagyon apró kristályok alkotta tömeges halmazai oldatokból válnak ki. A szalagok és a sávok jellegzetes és tetszetős megjelenést kölcsönöznek az achátnak.
Eredete és története
Az ásvány neve a szicíliai Achates (görögül Αχατης) folyó nevéből származik, ahol Plinius szerint először találták meg.[1][2]
Tulajdonságai
Az achát egy drágakő, különböző kvarcoknak réteges összetétele, az ipari megmunkálásra a legkeresettebb kalcedonfajta. Leggyakrabban üregekben alakul ki. Kristályszerkezete trigonális, néha előfordul hexagonálisként is. Keménysége a Mohs-skálán 6–7, sűrűsége: 2,6. Jellemző rá a szalagos színezettség, mely nagyon szép. Könnyen lehet mesterségesen színezni, és színeit felerősíteni. Gyakori az achátgeoda. Változatos rajzának megfelelő különböző elnevezései: szalagos, csillagos, szivárvány-, felhőachát.
Felhasználás
Szelencéket, dísztárgyakat, ékszereket, csészéket köszörülnek belőle.
Lelőhelyei
Előfordulási helyei: Csehország, Kelet-India, Uruguay, Ausztria, Dél-Afrika, Németország, Olaszország, Mexikó, Kína, Egyesült Államok.
Fizikai-kémiai tulajdonságok
Az achát kémiai összetétele megegyezik a kvarcéval: szilícium-dioxid (SiO2), azaz kova. Fizikai szempontból viszont az eltérő kristályosodás eltérő tulajdonságokat eredményez: az achát kevésbé kemény, és kisebb sűrűségű, mint a kvarc, sőt törésmutatója is kisebb.
Képződése
Az achát szilíciumban gazdag hidrotermális oldatokból képződik, és magmás vagy üledékes kőzetek belsejében található. Az achátnak számtalan változata van, amelyek színükben vagy szennyezőanyag-tartalmukban különböznek egymástól. A mexikói tűzachát a vasoxidnak köszönhetően vörös alapon aranyszínűen irizál. A tájképachát természetes zárványai tájképszerű látványt nyújtanak. A mohaachátban a vas és a mangán jelenlétének köszönhetően ágszerű (dendrites) zárványok láthatók. Az erődachátban a csíkok szöget zárnak be, és olyan formát alkotnak, mint egy erőd alaprajza.
Jegyzetek
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 7. o. ISBN 963 8334 96 7
- ↑ Achates. Ókori lexikon (Archanum kézikönyvtár)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.