A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A magmás vagy vulkanikus kőzetek többkomponensű kőzetolvadékokból keletkező kőzetfélék, amiket összetételük és keletkezési helyük szerint és/vagy kristályosodási fokuk szerint osztályozunk.
Magma
A Föld mélyében, a litoszférában vagy az asztenoszférában keletkezett olvadt kőzetanyagot hívjuk így. A mélyben a magmakamrákban gyűlik össze, s a hasadékok mentén nyomul a felszín felé. Hűlése során sorban kristályosodnak belőle a szilíciumtartalmú ásványok, majd a sor legvégén a kvarc, amennyiben még maradt szabad szilícium. 60% alatti szilíciumtartalom alatt a sor végén nem marad szabad szilícium. Ezért a különböző szilíciumtartalmú magmákból különböző minőségű magmatitok, azaz magmás kőzetek képződnek.
A magmás kőzetek osztályozása:
- Savanyú – 63–80% közötti szilíciumtartalom, mélységi változata a gránit, kiömlési a riolit; színe mindig világos.
- Semleges (vagy neutrális, vagy intermedier) – 52–63% szilíciumtartalom, mélységi: diorit, kiömlési: andezit; színe középszürke.
- Bázisos – 45–52% szilíciumtartalom, mélységi: gabbró, kiömlési: bazalt; színe mindig sötétszürke.
- Ultrabázisos – 45% alatti szilíciumtartalom, mélységi: peridotit, kiömlési: komatiit, illetve pikrit; színe egészen sötét, csaknem fekete.
Más értékhatárokat adnak meg időnként és másképp nevezik meg a kategóriákat:
Túltelített (>65%) | Telített (65–48%) | Telítetlen (54%>) | |
---|---|---|---|
nagymélységi | gránit→granodiorit | szienit→diorit→gabbró | peridotit, wehrlit, piroxenit→nefelin, szienit, essexit→ijolit |
porfiros kismélységi | gránitporfir→granodiorit porfirit | szienitporfir→dioritporfirit→gabbróporfirit | érctelérek→nefelin-szienitporfir→ijolitporfir |
szemcsés kismélységi | pegmatitok, aplitok, lamprofirek | pegmatitok, aplitok, lamprofirek | pegmatitok, aplitok, lamprofirek |
paleovulkanitok | kvarcporfir→kvarcporfirit | porfir→porfirit→diabáz | pikrit→fonolit, nefelinbazalt, leucitbazalt, trachitbazalt→nefelinit, leucitit |
neovulkanitok | riolit→dácit | trachit→andezit→földpátbazalt | nefelinbazalt, leucitbazalt, trachitbazalt→nefelinit, leucitit |
Megjegyzés: a nyilak a csökkenő szilíciumtartalom felé mutatnak. A paleovulkanitok 65 millió évnél idősebbek, ezekben az egykori amorf alkotórészek jórészt átkristályosodtak. A pegmatit, aplit és lamprofir a szemcsés szubvulkanitoknál úgy értelmezendő, hogy eléjük írandó a megfelelő mélységi kőzet neve, például gránitaplit, dioritpegmatit, gabbrólamprofir.
Ásványos alkotóik
A magmás kőzeteket alkotó ásványok a keletkezési körülményektől függően lehetnek
- idiomorf
- hipidiomorf
- xenomorf
alakúak.
Kőzetszövet szerint:
- holokristályos – teljesen kristályos, minden alkotóeleme kristályosodott. Ilyen minden nagymélységi magmás, és néhány szubvulkáni kőzet
- porfíros – a mélyben már kialakult nagyobb méretű (0,5–2,5 cm közötti, fenoristály) kristályokat amorf vagy mikrokristályos részek veszik körül. Ilyenek a szubvulkanitok általában és a kiömlési kőzetek
- üveges – kristályosodás nincs, az alkotórészek amorf alakban vannak jelen. Csak a kiömlési kőzetek jellemzője
Nagymélységi magmás kőzetek
A litoszféra repedéseibe hatoló magma megszilárdulásával keletkeznek 36 és 5 km közötti mélységben. Másik neve plutonikus vagy abisszikus kőzet. A lassú lehűlés miatt a bennük lévő ásványok nagyok, durván kristályosak, és szövetük holokristályos. A szemcseméret mindig 0,5–2,5 cm közötti.
- gránit – viszonylag könnyű, szilárd, durvakristályos kőzet. Három fő ásványa:
- az áttetsző, szürkés kvarc,
- a fehér vagy sárga plagioklász (oligoklász, illetve albit), és
- a rózsaszínű vagy fehér káliföldpát
- granodiorit
- diorit – többnyire durvakristályos, sötétszürke vagy zöldesszürke színű
- gabbró – sötét színű, bázisos kémhatású kőzet
Kismélységi magmás kőzetek
A felszín és 5 km közötti mélységben keletkező, más néven szubvulkáni kőzet. A szubvulkanitokra porfíros vagy holokristályos kőzetszövet jellemző. A kisebb mélység gyorsabb kihűlést, ezért kisebb kristályméreteket okoz, néhány alkotóelemnek esetleg már nincs is ideje kristályosodni. Szemcseméretük mindig vagy kisebb 0,5 cm-nél, vagy nagyobb 2,5 cm-nél. Két jellegzetes kőzete:
A szubvulkanitok háromféle alakot vehetnek fel:
- pegmatitok – illóanyagokban dús, nagy méretű kristályokkal;
- aplitok – hasadékkitöltésben gyorsan lehűlő, mikroszkopikus méretű kristályokkal, mindig világos színű;
- lamprofirok – hasadékkitöltésben gyorsan lehűlő, mikroszkopikus méretű kristályokkal, mindig sötét színű.
Felhasználásuk
Évezredek óta építő- és díszítőkőnek használják őket.
Vulkáni kiömlési kőzetek
A vulkáni kiömlési kőzetek a vulkánból kiömlő láva megszilárdulásával keletkeznek akkor, amikor a magma a felszínre jut. Ekkor kristályai aprók lesznek, sokszor csak mikroszkóppal figyelhetők meg. Ilyenek például a bazalt (sötét színű, kis- és nagykockakő burkolatú utak), az andezit vagy a riolit és a dácit. Kőzetszövete porfíros vagy üveges.
Vulkáni törmelékes kőzetek
A vulkanoklasztitok robbanásos vulkánkitöréskor a levegőbe jutó lávadarabok megszilárdulásával keletkeznek.[1]
-
Vulkáni üveg és tufa rétegek, Kalifornia
-
Horzsaköves, összesült riolittufa, gyulakeszi riolittufa
-
Vulkanoklasztit, Yellowstone park
Vulkanogén tartalom alapján
A túlnyomórészt elsődleges vulkáni anyagból álló vulkanoklasztit a piroklasztit. A csak 25–75%-ban áll vulkanogén törmelékekből és más üledékes anyagokkal keveredett kőzet a tufit (például a homokkőtufit). Ha a vulkanogén tartalom csak 10–25%, tufás kőzetről beszélünk.
Piroklasztitok
A piroklasztit olyan vulkáni törmelékes kőzetfajta, amely legalább 75%-ban elsődleges vulkáni anyagot tartalmaz. Ez hólyagos-hólyagüreges magmás képződményekből (juvenilis részek – salak vagy horzsakő), a mélyben kialakult kristályokból és tömött szövetű (litikus) kőzetrészekből áll.
Az olyan piroklasztit kőzetté vált vulkáni törmelék, amelynek szemcsemérete nem nagyobb két milliméternél, a tufa. Ha tartalmaz legalább 10%-nyi lapillit (2–64 milliméteres darabokat), akkor a neve lapillitufa vagy lapillikő. Ha szemcsemérete nem nagyobb 0,0625 milliméternél, akkor ez finom vulkáni hamuból keletkezett finomszemcsés tufa, egyébként durvaszemcsés tufa.
A 64 milliméternél nagyobb szemcséket tartalmazó kőzet – ha lekerekített formájú szemcsékből (bomba) – keletkezett, a piroklasztos agglomerátum. Ha szögletes szemcsékből (blokk), akkor piroklasztos breccsa.
Kémiai összetétel alapján
Kémiai összetételük alapján a vulkanoklasztitok lehetnek savanyú (például a riolittufa, vagy a dácittufa), neutrális (andezittufa), illetve bázisos (bazalttufa) természetűek. Általában a vulkanikus törmelékes kőzetek szürkék és feketék szoktak lenni.
Jegyzetek
- ↑ Vulkanoklasztitok Archiválva 2018. november 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, okt.kmf.uz.ua
Források
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.