Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Koszmosz–41
Koszmosz–41
Típus Molnyija–1
Indítás dátuma 1964. augusztus 22.
Indítás helye Bajkonuri űrrepülőtér, 1. indítóállás
Hordozórakéta Molnyija hordozórakéta
COSPAR azonosító1964-049D
SCN00898
SablonWikidataSegítség

A Koszmosz–41 (oroszul: Космос 41) a szovjet Koszmosz műhold-sorozat tagja. Telekommunikációs műhold.

Küldetés

A műhold elsőként került elnyújtott elliptikus pályájára, ezzel előkészítette a Molnyija távközlési-műhold sorozat felbocsátását.

Jellemzői

1964. augusztus 22-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról modernizált Molnyija–M (GRAU-kódja:8K78M) hordozórakétával állították Föld körüli pályára. A Molnyija–1 (11F67) típus második példánya volt, melyet Koszmosz jelzéssel indítottak. Jellemzője volt az erősen elnyújtott elliptikus pálya, ezt később Molnyija-pályának nevezték el.

A 91,4 perces, 64,9 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya elemei: perigeuma 157 kilométer, apogeuma 530 kilométer volt. 1600 kilogrammos tömegéből 30 kilogramm volt a műszerezettség. Szabványosított, könnyű tudományos-kutató műhold. Áramforrása kémiai, illetve a felületét burkoló napelemek energiahasznosításának kombinációja.

Pályamódosítást követően 714,6 perces, 64,9 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya elemei: perigeuma 664 kilométer, apogeuma 39 568 kilométer pozíciót vett fel. A kialakított orbitális pálya lehetővé tette, hogy a sarkvidékek, Afrika, Észak-Amerika és a Csendes-óceán északi területei telekommunikációs szempontból beláthatóvá váltak. Elnyújtott pályaelemének köszönhetően a Szovjetunió távol eső területei 8 órán keresztül kapcsolatba léphettek egymással.

Műszereivel tanulmányozták a kozmikus sugárzás hatását a napelemekre, egyúttal kipróbálta a hírközlő rendszereket, illetve a kapcsolódó földi állomások együttműködését. A Föld sugárzási övezetein kívüli kozmikus térségben mérte a 400 keV-nál nagyobb energiájú protonok térbeli, időbeli intenzitáseloszlását. Két alkalommal bocsátott ki gázfelhőt, a földi obszervatóriumok optikai megfigyelését elősegítve.

Források

További információk

Elődje:
Koszmosz–40

Koszmosz-program
1964

Utódja:
Koszmosz–42

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Koszmosz–41
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Koszmosz–41




Koszmosz–41
Updating...x




A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.