A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Fábry Sándor | |
Született |
Fábry Sándor 1953. november 20. (69 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | író, humorista, műsorvezető |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1976–1978) |
Kitüntetései |
Karinthy-gyűrű (1996) Déri János-díj (1998) Érdemes művész (2002) Eötvös József Sajtódíj (2007) Kiváló művész (2018) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fábry Sándor (Budapest, 1953. november 20. –) magyar író, humorista, műsorvezető, dramaturg, érdemes és kiváló művész. Szerteágazó művészetét a kitűnő verbális és kommunikatív képességeire alapozza és azt sajátos egyedi humorral fűszerezi.
Élete
1953. november 20-án született Budapesten. A belvárosban nőtt fel, családjával sokáig a Kodály köröndön lakott.
18 évesen, 1972. március 15-én benne volt abban a 200 főnyi tömegben, amely a Batthyány-örökmécsesnél énekelte a Himnuszt, amiért többedmagával izgatás bűntette és szabálysértés miatt előállította a Budapesti Rendőr-főkapitányság.[1] Emiatt az MSZMP Központi Bizottság Tudományos- Kulturális és Közoktatási Osztálya nem javasolta egyetemi továbbtanulásra,[2] ennek ellenére mégis elkezdhette ugyanez év szeptemberében a Pécsi Tanárképző Főiskolát, majd 1976-78 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar–német szakán folytatta tanulmányait. Ezzel párhuzamosan, ugyancsak 1976-78 között elvégezte a Mafilm Filmíró Iskoláját is.
Befejezve tanulmányait a tanári pálya helyett 1978 és 1992 között a Mafilm dramaturg-gyakornoka, majd dramaturgja volt. 1986-ban Jeles Andrással közösen Arc és álarc címmel irodalomtörténeti jelentőségű portréfilmet készített az általa írói munkássága és életszemlélete miatt egyaránt nagyra értékelt Szentkuthy Miklós íróval. Ugyanebben az évben indította a Hócipőben a lap egyik legnépszerűbb rovatát, a Dizájn Centert, amelyet vitt magával 1998-ban induló Esti Showder Fábry Sándorral című önálló televíziós műsorába is (a Hócipőt 2002-ben végleg otthagyta). 1992 óta szabadfoglalkozású, rendszeresen publikál különböző lapokban, dramaturgi pályafutása során több mint 40 forgatókönyvet írt szerzőtársával, Kardos Csabával.[3]
Az 1990-es évek elején figyeltek fel először humorára. Rövid idő alatt számos kabaréműsor konferansziéja, önálló betétek szerzője lett a Rádiókabaréban. Az 1998-as humorfesztivál szóvivője volt. 1994-ben a Soros Alapítvány jubileumi (10 éves), ünnepi műsorát vezette nagy sikerrel.[4]
1994–95 között a Merlin Színházban „A pincér közbeszól” című improvizatív önálló esttel lépett fel, majd pedig az Új Színházban tartott önálló komédiás estet „A Fábry” címmel.
1998-tól önálló műsora volt a tv-ben, mely kezdetben az MTV-n „Esti Showder Fábry Sándorral” címen, majd az első évad végén átkerült az RTL Klubhoz, ahol 2011-ig futott, kéthetente csütörtökön 21 óra 10 perctől ugyanazon a címen. A műsorba főleg ismert magyar személyiségeket (írók, költők, színészek, humoristák, sportolók stb.) hívtak meg, de szerepeltek már különböző nemzetiségek, vallások, közszervek (például rendőrség, tűzoltóság) képviselői is, akik általában valamilyen velük megesett humoros történetet meséltek el. A műsor állandó rovata volt a „Dizájn Center”, a show egyik legnépszerűbb eleme, amely főleg az elmúlt 30–40 évben gyártott és a kereskedelemben egykor kapható termékeket vett górcső alá, nosztalgikus emlékeket is megidézve. A műsor ezen részéből DVD is forgalomba került.
2009. szeptember 17-én debütált a Legyen Ön is milliomos! új műsorvezetőjeként. 2012-től visszatért a közmédia képernyőjére, ahol Fábry címmel indított műsort.[5] 2015-ig a műsort az M1 vetítette, majd azóta a Duna csatornán fut.
Televíziós szereplései mellett számos újságban is publikált már. Írásai megjelentek a Playboy, az Elite Magazin, a Filmvilág és a Népszabadság hasábjain.[6]
Politikai nézetei
Politikailag konzervatív nézeteket vall, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség aktív támogatója. A Terror Háza létrehozásában való közreműködéséért kitüntetést is kapott.[7] A Fidesz-KDNP pártszövetség rendezvényein is felszólalt, bírálva a médiában elmaradt rendszerváltást.[8] Úgy véli, Magyarországon hibásan vezették be a kapitalizmust – a magyar emberek mentálisan még a szocializmusban ragadtak. Ezért a jelenlegi rendszert „kacializmus”-nak nevezi.[9]
Családja
Szülei id. Fábry Sándor és Kovácsy Éva, akiknek második gyermeke. Egy bátyja van. 2010-ben született egy fia: Marcell, akit édesanyja nevel, de Fábry is látogat.[10] Lánya, Borbála 2011. március 7-én született, akinek édesanyját feleségül is vette. A család Leányfalun él.[11][12]
2009 januárjában Malawiban járt, ahol a nevére vett egy árvát, aki a Fábry Alexandre Alassane Keita Junior nevet kapta. A gyereket Fábry itthonról anyagilag és ajándékokkal is támogatja.
Főbb alkotásai, szerepei
Írói, publicisztikai munkássága
- Bacsó Péter–Fábry Sándor: Megint tanú. Filmregény, 1992; Pelikán–Pannon, Bp., 1992 (a nagy sikerű A tanú c. film folytatása könyvben)
- Elfújta a tigris (Wahorn Andrással, 1994)
- Dizájn Center (Hócipő rovata, 1989–2002)
- Dizájn Center (könyv, 2005)
- Showder a javából (Glória, 2006)
- Dizájn Center 2 (könyv, 2007)
- Showder kalendárium; vezető író Fábry Sándor; Scolar, Bp., 2010
- drMáriás–Fábry Sándor: Etűdök rókafűrészre és fröccsöntött szarkára; Kossuth, Bp., 2018
Rendszeresen publikál magazinokban, újságokban, többek között a Playboyban önálló gasztronómiai rovatot vezetett.
Forgatókönyvíró
- Vámmentes házasság (1980)
- Könnyű testi sértés (1983)
- Ördög vigye (1992)
- Video Blues (1992)
- Megint tanú (1994)
- Magyar pizza (1995)
- Szeressük egymást gyerekek! (1996)
Dramaturg
- Álombrigád (1983)
- Angyali üdvözlet (1984)
- Céllövölde (1990)
- Sose halunk meg (1992)
Szerkesztő
Arc és álarc 1-2. – Portréfilm Szentkuthy Miklósról (1989, bemutató 1994, rendező: Jeles András)[13]
Szereplő
- Itt a szabadság! (1990)
- Roncsfilm (1992)
- Tündérdomb (2000)
- Zsiguli (2004)
- Cadillac Drive (sorozat) (2006)
- Hasutasok (2006)
- Immigrants – Jóska menni Amerika (2008)
- Tabló – Minden, ami egy nyomozás mögött van! (2008)
- Dumafilm[14] (2011)
- Kossuthkifli (sorozat) (2014)
Színházi szerepek
Előadó
Szereplő
Díjai
- Karinthy-gyűrű (1996)
- Bonbon-díj (1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2006, 2007)
- Déri János-díj (1998)
- Érdemes művész (2002)
- Eötvös József Sajtódíj (2007)
- Kiváló művész (2018)
- A Veszprémi Állatkert tiszteletbeli állatgondozója 1998 óta.
Könyvek róla
- Gauland Ágnes: Fábry – Cenzúra Nélkül (2006, Budapest) (ISBN 9630612941)
Jegyzetek
- ↑ Kis Állambiztonsági Olvasókönyv II. kötetének 89. oldala
- ↑ V-156.043 sz. Vizsgálati Dosszié 7. kötete
- ↑ Ilyen volt, ilyen lett: Fábry Sándor. femina.hu. . (Hozzáférés: 2011. november 20.)
- ↑ Hócipő est. soros.hu. (Hozzáférés: 2011. november 20.)
- ↑ Adásonként 18 millió forintért szerződött Fábry a köztévéhez – Index, 2012. január 6.
- ↑ Kremenczy Zotárd: Fábry Sándor. magyarhumor.network.hu. (Hozzáférés: 2011. november 20.)
- ↑ MTI: Állami elismerés a Terror Háza és a Nemzeti Színház létrehozóinak (magyar nyelven). index.hu, 2002. március 13. (Hozzáférés: 2019. február 21.)
- ↑ Echo TV hírek 2007. november 23.
- ↑ A 60 éves Fábry Sándor az itt rekedt szocializmusról - 2014.01.02. Hír TV
- ↑ femina.hu
- ↑ Fábry Sándornak lánya született. fn.hu, 2011. március 7. (Hozzáférés: 2011. március 7.)
- ↑ Megszületett Fábry Borbála. hirado.hu, 2012. március 1. . (Hozzáférés: 2011. március 7.)
- ↑ Századfordító magyarok - Szentkuthy Miklós (1908-1988). nava.hu. (Hozzáférés: 2016. január 7.)
- ↑ https://port.hu/adatlap/film/tv/dumafilm-dumafilm/movie-118692
További információk
- Fábry Sándor.lapozz.hu
- Fábry Sándor.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Esti Showder Fábry Sándorral
- rövid életrajz
- Első cikke a Hócipőben (1989)
- Írásai a Hócipőben
- Fábry Sándor a PORT.hu-n (magyarul)
- Műsorvezetők[halott link]
- Hada Renáta és Pisti
Interjúk
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Árkus József
Abaházi Csaba
Abody Béla
Acél Anna
Aczél Endre (újságíró, 1944–2018)
Albert Györgyi
Albert Zsuzsa (író)
Alföldi Róbert
Alföldi Zoltán
Alföldy-Boruss István
Al Ghaoui Hesna
Andor Éva (műsorvezető)
András Ferenc (filmrendező)
Andrassew Iván
Antal Imre (műsorvezető)
Aradits László
Aradi Tibor
Argyelán Kriszta
Asbóth József (műsorvezető)
Azurák Csaba
Bába Iván
Bálint Antónia
Bánó András
Bánkövi Gyula
Bán György
Bán Zoltán (színművész)
Bárdos András
Bárdos Pál
Bátonyi György (bemondó)
Béli Ádám
Bódy Gergely
Bősze Ádám
B. Nagy Veronika
B. Révész László
Babiczky László (rendező)
Bagi Iván
Bakács Tibor (újságíró)
Bakonyi István (irodalmár)
Bakos László (gyártásszervező)
Bakos Piroska
Balázsy Panna
Balázs János (színművész)
Baló György
Baleczky Annamária
Balogh Elemér (író)
Barabás Éva (műsorvezető)
Baranyi Laura
Barkó Judit
Barra Mária
Barta András (író)
Barta Sylvia
Batiz András
Bayer Kató
Bay Éva
Bednai Nándor
Behár György
Bencsik András
Benda László
Benedikty Béla
Berkesi Judit
Berkes Zsuzsa
Berki Krisztián (labdarúgó)
Berki Tamás
Bernát György
Betlen János
Bihari Gellért
Blum József
Bochkor Gábor
Bogdán Tibor (újságíró)
Bogyay Katalin
Bogyay Tamás
Bolgár György
Borbás Mária (műsorvezető)
Borenich Péter
Boros Attila (zeneíró)
Boros János (újságíró)
Boros Krisztina
Boros Lajos
Boros Zoltán (rendező)
Bozai József
Brády Zoltán
Bratkó József
Bucsánszki Csaba
Buzáné Fábri Éva
Buza Sándor
Chrudinák Alajos
Cintula
Cooky
Csáky Zoltán
Csák Elemér
Csányi János (színművész)
Cs. Szabó László
Csalami Csaba
Cseke László (újságíró)
Csengery Judit
Csengery Kristóf
Csernus Imre
Csintalan Sándor
Csiszár Jenő
Csisztu Zsuzsa
Csizmadia Gergely
Csonka András (színművész)
Csupics Mária
Csurgay Judit
Czifra Noémi
Czigány György
Czippán Anett
Czupy Bálint
Dávid Sándor (sportújságíró)
Dénes György (költő)
Dénes Tamás (sportújságíró)
Déri János
Dési János
Dévényi István (újságíró)
Dévényi Tibor (riporter)
Dézsy Zoltán (riporter)
Dóczi János (színművész)
Dömök Gábor
D. Tóth András
D. Tóth Kriszta
Dancsó Péter
Dancs Artur
Daróczi Dávid
Demcsák Zsuzsa
Dezsényi Péter
Dióssy Klári
Dibusz Éva
Dimény Judit (zenetanár)
Dobor Dezső
Dobos Evelin
Dombóvári Gábor
Dombóvári Vanda
Dunavölgyi Péter
Egressy István
Egri János (műsorvezető)
Erőss Pál
Erős Antónia
Erdélyi Mónika
Erdei Grünwald Mihály
Erdei Klári
Esperes Ákos
Fábián Barna
Fábry Sándor
Fáy Zsuzsa
Földi Ottó
Fördős Zé
Fülöp Ágnes
Fülöp László (műsorvezető)
Falusi Mariann
Farkasházi Réka
Farkas Zoltán (újságíró)
Fekete Zsuzsa
Feledy Péter
Fiala János (újságíró)
Filippinyi Éva
Fodor Ágnes (rendező)
Fodor János (újságíró)
Forgács Róbert
Forró Bence
Frei Tamás
Friderikusz Sándor
Fuzik János
Gál András Levente
Gál Petra
Gáspár András (színművész)
Gáspár Monika
Géczy Dorottya
Göczey Zsuzsa
Gönczi Gábor
G. Mezei Mária
Gaál Gabriella
Gaál Noémi
Gajdics Ottó
Gajdos Tamás
Galán Angéla
Galán Géza J.
Galambos Péter (színművész)
Garami Gábor (rádiós műsorvezető)
Gaskó Balázs
Gellért Kis Gábor
Gerencsér Tamás
Gergely András (hangmérnök)
Gerstner Adrienne
Geszler Dorottya
Gianni Annoni
Gombos Edina
Gréczy Zsolt
Grétsy László
Grabócz Miklós
Gubás Csilla
Gulyás Gyula (sportriporter)
Gulyás László (zeneszerző)
Gundel Takács Gábor
Győrffy Miklós
Győri Andrea
Gyulai Gaál János
P. Debrenti Piroska
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.