A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Visegrádi Együttműködés | |
A Visegrádi országok az Európai Unión belül | |
Egyéb nevek | visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek |
Alapítva | 1991. február 15. |
Típus | gazdasági, diplomáciai és politikai szövetség |
Tagság | Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia |
A Visegrádi Együttműködés weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Visegrádi Együttműködés témájú médiaállományokat. |
A Visegrádi Együttműködés (más néven visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek) együttműködés az Európai Unión belül, négy közép-európai tagállam, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete. Az együttműködés célja ezen országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása. A 2022 február végén kirobbant Ukrán - Orosz konfliktus nem tett jót a Visegrádi Együttműködés tagállamainak viszonyában, főleg ami az Oroszországgal való kapcsolattartás mikéntjét illeti. Magyarország fokozódó elszigetelődése Orbán Viktor oroszbarát politikája miatt már a V4-es együttműködés szintjén is érződik. Az együttműködés felbomlásáról hivatalosan nincs szó, Magyarországot viszont az együttműködés összes többi országa nyíltan kritizálja. A lengyel miniszterelnök és a szlovák külügyminiszter is kemény hangnemben bírálta Magyarország politikáját az ukrajnai helyzettel kapcsolatban. 2022 novemberében, Pozsonyban találkoztak volna a V4-ek házelnökei, de a lengyel és a cseh házelnök bojkottot jelentett be a magyar kormány oroszpolitikája miatt. Pekaróvá Adamová, a cseh képviselőház elnöke úgy véli, hogy a V4 jelen helyzetében halott, mert míg Lengyelország, Szlovákia és Csehország a háború kezdetétől segíti Ukrajnát, Magyarország engedékenyebb a Kreml agressziójával szemben, ugyanakkor van értelme a Visegrádi Együttműködésnek, főképpen alsóbb szinteken.
Adatok a tagokról
Név | Terület (km²) |
Népesség (fő) |
GDP/fő (PPP) (USD, 2018) |
Korrupcióérzékelési index (CPI) |
Államadósság kvóta |
EU | EU-csatlakozás dátuma | Pénznem | Államfő | Miniszterelnök | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Csehország | 78 866 | 10 650 000 | 37 340 [1] | 57 | 35 | 2004. május 1. | Korona | Petr Pavel | Petr Fiala | ||
Lengyelország | 312 679 | 38 386 000 | 32 005 [1] | 60 | 51 | Złoty | Andrzej Duda | Mateusz Morawiecki | |||
Magyarország | 93 030 | 9 772 000 | 31 914 [1] | 45 | 70 | Forint | Novák Katalin | Orbán Viktor | |||
Szlovákia | 49 036 | 5 440 000 | 35 136 [1] | 50 | 50 | Euró | Zuzana Čaputová | Ódor Lajos | |||
Összesen | 533 611 | 64 248 000 |
Története
Középkori visegrádi királytalálkozó
A visegrádi egyezmény létrejöttének apropóját egy középkori megállapodás adta. A visegrádi királyi palotában 1335 novemberében Károly Róbert magyar király kezdeményezésére tanácskozást tartottak III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. A három ország találkozójának célja az volt, hogy elsimítsák ellentéteiket és gazdasági-politikai együttműködésben állapodjanak meg Bécs árumegállító joga ellenében.
Új kereskedelmi utakat jelöltek ki, hogy kikerüljék a bécsi vámot. A Buda–Brünn-útvonal főbb állomásai Esztergom, Nagyszombat és Holics voltak. Buda és Brünn teljes árumegállító jogot kaptak. A lengyel–orosz kereskedelem magyarországi központja Kassa lett.
Ez az együttműködés olyan sikeres volt, hogy a három királyság gazdasága ebben a korban virágkorát élte.[2]
Az együttműködés modern kori felújítása
Ennek az együttműködésnek a felújítására került sor 1991. február 15-én. Ekkor írta alá a Visegrádi Nyilatkozatot Václav Havel, a Csehszlovák Köztársaság köztársasági elnöke, Lech Wałęsa, a Lengyel Köztársaság elnöke és Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. 1993-ban Csehszlovákia kettészakadásával vált négytagúvá a Visegrádi Együttműködés. Eredetileg Románia is szerepet vállalt volna az együttműködésben, azonban a marosvásárhelyi fekete március és a bányászjárások után Ion Iliescu közölte, hogy országa nem vesz részt a V4-ek munkájában. Az együttműködés mind a négy tagállama 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.
Céljai
Az 1991-es deklaráció céljai között szerepelt a totalitárius rendszer maradványainak felszámolása, a demokrácia védelme és a három ország összefogása a gazdasági előrehaladásban és az euroatlanti csatlakozás előremozdításában. Ezeket a célokat a 90-es évek során még sok gazdasági és politikai megbeszélés és egyeztetés követte. Ezalatt az évtized alatt a V4 valóban erős és hiteles védjeggyé és együttműködéssé vált. A V4-ek céljai immár a NATO-n és az Európai Unión belül megváltoztak.
Az új célokat Kroměřížben tartott találkozójuk során fektette le 2004-ben a négy ország vezetője. A felek hangsúlyozták, hogy hosszú távú együttműködésre volna szükség a közös agrárpolitikában, a strukturális és kohéziós alapok ügyében, a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos kérdésekben, illetve a schengeni rendszer működtetésében. Különösen fontos a NATO által is képviselt alapelvek érvényesítése, a transzatlanti kapcsolatok erősítése.
A V4 naplója
Az 1990-es évek során sok nagy jelentőségű dolgot sikerült elérnie a négy országnak, és ezt a 2000-es években is folytatták.
CEFTA
1992-ben a visegrádi országok létrehozták a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást, azaz a CEFTA-t. Ez a szervezet a nyugat-európai minta alapján megkönnyítette a nemzetközi kereskedelmet a négy ország között. A CEFTA sikeres működését gazdasági fejlődés kísérte a tagállamokban.
Nemzetközi Visegrádi Alap
2000. június 9-én hozta létre a négy tagország pozsonyi székhellyel. Az IVF (International Visegrád Fund) sokak szerint a V4-ek legsikeresebb vállalkozása volt. Az Alap az egyezmény alapján, erősíti a tagországok együttműködését a kultúra, a tudomány és kutatás, az oktatás, illetve az ifjúsági cserekapcsolatok területén. A 2003-tól már évi 2.400.000 euróra emelt költségvetésének köszönhetően a négy tagországból minden esztendőben hat alkalommal lehet pályázatokat benyújtani a pozsonyi titkárságra. Az Alap által kínált lehetőségek egyre bővülnek: a kulturális támogatás egyéb formái mellett kiterjednek a visegrádi tagországok közötti humanitárius segélyezésre is. 2003-tól indult be a visegrádi ösztöndíjas program. Ez a program lehetővé teszi, hogy a visegrádi diákok ösztöndíjjal tanulhassanak a tagországok határain belül bármely egyetemen vagy főiskolán. Másrészt az ösztöndíj harmadik országokba is megpályázható a kiemelkedő tanulók számára.
Egyéb találkozók
Az 1994-es prágai csúcs azért is vált nevezetessé, mert a négy tagország miniszterelnökein és elnökein kívül a találkozón részt vett Bill Clinton amerikai elnök is. A látogatáson a NATO-ról volt szó, valamint a V4-eknek nyújtott amerikai támogatásról.
Augusztusban České Budějovice városában találkoztak a négyek, és lefektették a közös agrárkereskedelmet és a mezőgazdasági politikájukat. Ezen a találkozón részt vettek Ausztria és Szlovénia megfigyelői is.
1998-ban Budapest adott otthont a lengyel–cseh–magyar megbeszéléseknek. A találkozó célja az volt, hogy megerősítsék a visegrádi együttműködés létjogosultságát az euroatlanti integráció révbe érésének éveiben is.
Működése
A Visegrádi Együttműködésnek nincs konkrét székvárosa vagy székháza. A pozsonyi IVF-titkárság az egyetlen kézzelfogható létezése a V4-eknek. Azonban az együttműködés ügyeinek intézését és összehangolását minden évben egy ország vállalja magára. Az elnökség feladatait előre meghatározzák, év végén pedig kiértékelik.
Jegyzetek
- ↑ a b c d "World Economic Outlook Database, October 2019". IMF.org
- ↑ Kristó Gyula, Makk Ferenc. Előszó., Károly Róbert emlékezete. Európa Könyvkiadó Budapest 1988. ISBN 963-07-4394-9
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- A Visegrádi csoport hivatalos honlapja
- Halász Iván: Államfő, parlament, kormány. Az államszervezet fejlődése a visegrádi országokban 1989 után; Lucidus, Bp., 2014 (Kisebbségkutatás könyvek)
- A migránsok politikai integrációja a visegrádi államokban; szerk. Halász Iván; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Bp., 2014
- Biztonsági tanulmányok. Új fogalmi keretek, és tanulságok a visegrádi országok számára; szerk. Marton Péter, Balogh István, Rada Péter; Antall József Tudásközpont, Bp., 2015
- Együttműködési lehetőségek a Kárpátok térségében; szerk. Duray Miklós, Kulcsár László, Szász Jenő; Nemzetstratégiai Kutatóintézet–NYME, Bp.–Sopron, 2016 (Kárpát-haza napló)
- Visegrádi kézikönyv. Történelem, politika, társadalom; szerk. Mészáros Andor, Halász Iván, Illés Pál Attila; Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány, Esztergom, 2017
- (Közép-európai) érdekérvényesítés az Európai Unióban. A Visegrádi Együttműködés 25 éve; szerk. Szekeres Ildikó; SZTE ÁJK NRTI, Szeged, 2017 (Nemzetközi és regionális tanulmányok)
- A Visegrádi Csoport parlamenti együttműködése a magyar elnökség idején, 2017–2018; szerk. Kovács Krisztián; Országgyűlés Hivatala, Bp., 2018
- A visegrádi négyek jelentősége, struktúrája és értékei; Külügyi és Külgazdasági Intézet, Bp., 2018
- A Visegrádi Csoport gazdasági együttműködésének stratégiai lehetőségei; Századvég Alapítvány–Külgazdasági és Külügyminisztérium, Bp., 2018
- Szakpolitikai együttműködés a V4-en belül. Visegrád magyar kormányzati szemmel; szerk. Balaskó Angéla; Külügyi és Külgazdasági Intézet, Bp., 2018
- Közép-Európa és a Visegrádi Együttműködés. Történelmi és politikai nézőpontok; szerk. Stepper Péter; Antall József Tudásközpont, Bp., 2019
- Európa jövője. V4 – egység és erő; szerk. Békés Márton; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Bp., 2019
- Emil Brix–Erhard Busek: Közép-Európa újragondolása. Miért Közép-Európában dől el Európa jövője?; ford. Kurdi Imre; IASK–Savaria University Press, Kőszeg, 2019
- Mezei Cecília: Fejlesztési kényszerpályák; Dialóg Campus, Bp., 2019 (Studia regionum)
- Trendek és töréspontok II.; szerk. Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám; Akadémiai, Bp., 2021 (Nemzetközi gazdaság szakkönyvtár)
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Évszázad
Évtized
Ír nyelv
Örmény naptár
1950-es évek
1960-as évek
1970-es évek
1980-as évek
1990-es évek
20. század
2000-es évek
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2007-es szerbiai parlamenti választások
2007 (szám)
2008
2009
2010
2010-es évek
2011
2012
2020-as évek
2030-as évek
2040-es évek
2050-es évek
21. század
22. század
Ab urbe condita
Ahtisaari-javaslat
Alfred Gusenbauer
Angola
Apple Inc.
Ausztria
Az Európai Unió bővítése
Az Európai Unió hivatalos nyelvei
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége
Bécs
Bahái naptár
Berber naptár
Bizánci naptár
Brazília
Buddhista naptár
Bulgária
Burmai naptár
Byte
Dél-Korea
Daniele Pecci
Dohányzás
Dzsucse-naptár
Egyesült Királyság
Egyesült Nemzetek Szervezete
Etióp naptár
Euró
Európa
Európai Unió
Fájl:Disambig.svg
Fájl:Question book-new.svg
Fehéroroszország
Gőg (televíziós sorozat)
Gergely-naptár
Hindu naptár
Hitachi
Holocén naptár
Hongkong
Hszincsiangi razzia
Indiai nemzeti naptár
IPhone
Iráni naptár
ISBN
Január 1.
Január 11.
Január 15.
Január 17.
Január 19.
Január 21.
Január 26.
Január 28.
Január 3.
Január 30.
Január 5.
Január 7.
Január 9.
Japán naptár
Kínai naptár
Kali-juga
Kereskedelmi Világszervezet
Kofi Annan
Kommunizmus
Kopt naptár
Koreai naptár
Luiz Inácio Lula da Silva
Május 13.
Második Gyurcsány-kormány
M1 (televízióadó)
Martti Ahtisaari
Merevlemez
Muszlim naptár
Németország
Nürnberg
Olaszország
Olasz nyelv
OPEC
Orgoglio (serie televisiva)
Oroszország
Pan Gimun
Paolo Ferrari
Rai 1
Románia
Román nyelv
Romantikus film
Stanisław Wielgus
Steve Jobs
Szerbek
Szerb Radikális Párt
Szliács
Szlovénia
Szuverenitás
Területi autonómia
Thai szoláris naptár
Varsó
Vietnám
Vikram korszak
Visegrádi Együttműködés
Windows Vista
Zsidó naptár
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.