A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Westminster-palota, a Westminster-apátság és a Szent Margit-templom | |
Világörökség | |
A Westminster-palota képe a London Eye-ból nézve | |
Adatok | |
Ország | Nagy-Britannia |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | I, II, IV |
Felvétel éve | 1987 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 51° 30′, ny. h. 0° 08′Koordináták: é. sz. 51° 30′, ny. h. 0° 08′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Westminster-palota témájú médiaállományokat. |
A Westminster-palota (angolul Palace of Westminster, Westminster Palace vagy Houses of Parliament) az Egyesült Királyság parlamentjének épülete, ahol a parlament két háza, a Lordok Háza és a Képviselőház tartja üléseit. A palota Londonban, a Temze északi partján található a City of Westminster kerület szívében, a westminsteri apátság és a kormányzati negyed (a Whitehall és a Downing Street) közelében. Az elnevezés valójában két, ugyanazon a helyen álló építményre is vonatkozik. A középkorban épült Old Palace (régi palota) 1834-ben leégett, ennek helyére épült a ma is álló New Palace (új palota). Az új palota megőrizte eredeti címét, ma is a ceremoniális alkalmakra szolgáló királyi rezidenciaként szolgál.
Története
A 11. században építették itt az első királyi palotát, és a Westminster volt az angol királyok elsődleges londoni székhelye 1512-ig, amikor tűzvész pusztította el az épületegyüttes nagy részét. Ezután az épület a már a 13. század óta itt ülésező parlament otthonaként és a legfőbb királyi bíróság (Royal Courts of Justice) székhelyeként szolgált. 1834-ben még nagyobb tűz pusztított az átépített palotában, amit a jelentősebb építmények közül csupán a Westminster-csarnok, a Szent István-kerengő, a kriptában lévő Szent István-kápolna és az Ékszertorony élt túl.
A palota újjáépítésére kiírt pályázatot késő gótikus stílusú tervével Charles Barry építész nyerte meg. A régi palota maradványait a különálló Ékszertorony kivételével belefoglalták a sokkal nagyobb újba, mely két sor belső udvar körül szimmetrikusan elrendezett 1100 szobát tartalmaz. Az új palota 3,24 hektárnyi területének a 265,8 méternyi folyópartra néző részét, ahol a főhomlokzat épült fel, a Temze medrének részbeni feltöltésével alakították ki. Barryt Augustin W. N. Pugin segítette, aki nagy tekintélynek számított a gótikus építészet és stílus terén, ő tervezte a palota díszítését és bútorzatát. Az építkezés 1840-ben kezdődött és harminc évig tartott, nagy késedelemmel és túlköltekezéssel járt, ez alatt elhunyt mindkét vezető tervező. A belső díszítőmunkák a megszakítások miatt a 20. században is folytatódtak. Azóta London légszennyezése miatt jelentős karbantartási munkákat végeztek a palotán, és kiterjedt helyreállításra volt szükség a második világháború után, beleértve a képviselőházi ülésterem újjáépítését egy 1941-es bombatalálat után.
A palota az Egyesült Királyság politikai életének egyik központja, a Parlamentet gyakran csak „Westminsternek” nevezik, és a „westminsteri típusú kormányzati rendszer” is innen kapta a nevét. Óratornya, mely fő harangja után a Big Ben néven vált híressé, London és általában Anglia egyik legmeghatározóbb jelképe, a város egyik legnépszerűbb turistalátványossága és a parlamentáris demokrácia szimbóluma. A Westminster-palota 1970 óta elsőrendű műemlék és 1987 óta a világörökség része.
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.