Vereckei-hágó (перевал Середньоверецький)
A honfoglalási emlékmű a hágó közelében
Földrajzi adatok
Országok	Ukrajna
Fekvése	Északkeleti-Kárpátok
Legmagasabb pont	841 m
Elhelyezkedése
Vereckei-hágó Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 48′ 51″, k. h. 23° 10′ 11″48.814166666667, 23.16972222222248.814167°N 23.169722°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 51″, k. h. 23° 10′ 11″48.814166666667, 23.16972222222248.814167°N 23.169722°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Vereckei-hágó témájú médiaállományokat.

Matl Péter: A magyar honfoglalás millecentenáriumi emlékműve (2008. május 2.)

A Vereckei-hágó (ukránul: перевал Середньоверецький ) az Északkeleti-Kárpátok (Ukrán-Kárpátok) egyik legfontosabb hágója.

Fekvése

Az Északkeleti-Kárpátok gerincén, a Latorca és a Sztrijbe ömlő Opir folyó völgye között helyezkedik el. A hágó tengerszint feletti magassága 841 méter.

Ma a Lvivbe tartó országút elkerüli. A hágóra Alsóvereckén keresztül lehet feljutni, meglehetősen rossz minőségű kacskaringós úton.

Történelmi szerepe

Ősidők óta használt út. 895-ben a honfoglaló magyarok többsége a Vereckei-hágón keresztül érkezett a Kárpát-medencébe. 1241-ben a mongol-tatár fősereg itt tört be Magyarországra. Az első világháború idején, 1914-ben az osztrák–magyar csapatok súlyos harcokat vívtak a hágónál az orosz cári csapatokkal. A második világháború idején szintén súlyos harcok voltak a hágó környékén (az Árpád-vonal völgyzáraihoz tartozó erődítmények ma is láthatóak). 1980-tól az országút elkerüli a Vereckei-hágót.

Emlékhelyei

A hágón a valóban lenyűgöző természeti szépségen kívül kevés a látnivaló.

Az 1896-ban, a millennium évében állított honfoglalási emlékmű a csehszlovák korszakot (1920–1939) még átvészelte. Az 1940-es évek második felében azonban a rajta elhelyezett emléktáblákat leverték, majd az 1950-es évek közepén az egész emlékművet szétbontották. A felső részét alkotó obeliszket később a közeli Tuholka faluban a községháza előtt állították fel mint szovjet hősi emlékmű. Az obeliszket a 2010-es években Magyarországra szállították és az Ópusztaszeri Emlékparkban helyezték el, ahol az újjáépített emlékművet 2015-ben avatták fel.^[1]

A hágón több ukrán emlékmű is található. Közülük az egyik azon partizánoknak (szics-gárdisták) állít emléket, akiket Kárpátalja 1939-es visszacsatolásakor a magyar csapatok fogtak el majd a Vereckei-hágón átadtak a lengyel hadsereg katonáinak, akik a helyszínen kivégezték őket. A mögötte álló, havasi pásztort ábrázoló szobor a szovjet időből származik.

A magyar honfoglalás millecentenáriumában a hágótól kissé távolabb, egy teljes panorámát kínáló ponton állították fel.

1996-ban Matl Péter munkácsi szobrász alkotta meg a honfoglalási emlékművet, amelyet folyamatosan romboltak az ukrán ultranacionalisták. 2008-ban Sziklavári Vilmos ungvári főkonzul kezdeményezésére a magyar állam 25 millió Ft ráfordítással újjáépíttette, ugyancsak Matl Péter kivitelezésében. Az emlékmű a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképezi. Hét tömbből áll, amelyek a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálják. A „kapu” nyílásában a vérszerződésre emlékeztető oltárkő található.

Képek

• 

  A millenniumi emlékobeliszk és a győzelmi kapu 1939-ben

• 

  Átkelés a Vereckei-hágón

• 

  A 2003-ban még befejezetlen millecentenáriumi honfoglalási emlékmű a Vereckei-hágón

• 

  Havasi pásztor szobra a szovjet korszakból

• 

  Az ukrán partizánok (szicsgárdisták) emlékműve

Jegyzetek

Források

• Kovács Sándor: Verecke. Földrajzi és történelmi barangolás a vidéken (Hungarovox Kiadó, Budapest, 2006) ISBN 963-7504-17-6

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Vereckei honfoglalási emlékmű témájú médiaállományokat.

• Vereckei-hágó
• Szovjetunió (Ukrajna) topográfiai térképe 1:100000
• Vereckei-hágó turisztikai ismertetése
• Ellátogatunk ide 2009-ben...
• A vereckei honfoglalási emlékmű története, ungparty.net
• Videó
• Videó panoráma