A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Thurzó Gábor | |
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja | |
Született | Rutterschmidt Károly 1912. március 26.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 1979. február 7. (66 évesen)[3][4][5][6] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | József Attila-díj (1953, 1958, 1967) |
Sírhelye | Óbudai temető (30-1-48) |
Thurzó Gábor aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Thurzó Gábor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Thurzó Gábor (született Rutterschmidt Károly) (Budapest, 1912. március 26. – Budapest, 1979. február 7.) háromszoros József Attila-díjas (1953, 1958, 1967) magyar író, kritikus, műfordító, forgatókönyvíró.
Életpályája
Gyermekkorát Pesten töltötte, ahol özvegy édesanyjának péküzeme volt a Váci utcában. Gimnáziumi tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban végezte 1922 és 1931 között (betegsége miatt a VI. osztályt kétszer járta). Ezalatt közel másfél évig, 1928/1929-ben, majd 1929 decemberéig Sík Sándor volt az osztályfőnöke és magyartanára, mielőtt a szegedi egyetemi katedrájára távozott.
Az érettségi után Thurzó 1931-ben kezdte meg tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakán, és már akkor, 1931–32-ben a Perspektíva című folyóirat alapítója volt. Az egyetemet nem fejezte be, hanem 1933-ban Németországba ment. Hazatérve 1935-től a Vigilia folyóirat munkaközösségének tagja, 1945–1949 között szerkesztőbizottsági tagja volt. 1938-tól az Élet című folyóirat irodalmi szerkesztőjeként dolgozott. 1939–1944 között az Országos Magyar Sajtókamara újságírói szakosztályának tagja volt. 1942-ben Lovass Gyulával, Rónay Györggyel és Sőtér Istvánnal együtt megalapította az Ezüstkor című folyóiratot. 1944-ben a Fővárosi Könyvkiadó Kft.-t vezette.
1945 után egyre inkább a színház és a forgatókönyvírás felé fordult. 1945–1949 között a Művész Színház, 1951-től a Hunnia Filmgyár, 1961-től a Magyar Televízió dramaturgja volt.
1962-ben svéd nőt vett feleségül, és néhány évig Svédországban élt. (Germanista bölcsészként már korábban megtanult angolul, hollandul és svédül is.) Hazatérve, 1966-ban jelent meg egyik legfontosabb regénye A szent, amely kritikus módon dolgozza fel Kaszap István kultuszát.[7]
1976-ban rákos betegséget diagnosztizáltak rajta. Utolsó műveiben fiatalkori emlékeit (Belváros és vidéke, 1977) és a halálra készülő ember magárahagyatottságát írta meg.
Színházi munkái
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 13; fordítóként: 53.[8]
Szerzőként
- Rokonok (1951, 1953-1954, 1973)
- Záróra (1962)
- Hátsó ajtó (1963)
- Az ördög ügyvédje (1966)
- Az oroszlán torka (1967)
- Az ürügy (1969)
- Meddig lehet angyal valaki (1969)
- Holló és sajt, avagy van pápánk (1980)
Műfordítóként
- Anouilh: Poggyász nélkül (1946)
- Christie: Tíz kicsi néger (1946-1947, 1980, 1984, 1996, 2000)
- Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (1947)
- Galsworthy: Úriemberek (1948)
- Jakobson: A Cander-család (1949)
- Fast: Harminc ezüstpénz (1951-1952)
- Büchner: Woyzeck (1963, 1967, 1971, 1977, 1987, 1990, 1992-1993, 1996, 1999, 2005, 2008)
- Büchner: Leonce és Léna (1964, 1971, 1981-1982, 1984-1985, 1991, 1998, 2000, 2005, 2008, 2010)
- Huxley: A Mona Lisa mosolya (1966)
- Ödön von Horváth: A végítélet napja (1981, 2003)
- Kesselring: Arzén és levendula (1983, 1996, 2000)
- Huxley: Tea rózsával (1996)
- Büchner: W-munkáscirkusz (2001)
- Büchner: Lehetőségek országa (2005)
Művei
- Segítő Fortunátusz (elbeszélés, 1936)
- Előjáték (regény, 1938)
- Az adósság (regény, 1939)
- A tintahal (elbeszélés, 1941)
- A brazíliai kérő (kisregény, 1942)
- Az árnyak völgyében (regény, 1942)
- Apátlan évek (elbeszélés, 1943)
- Nappalok és éjszakák (regény, 1944)
- A Moll-lányok (regény, 1945)
- Akár a vízözön (regény, 1949)
- Hamis pénz (regény, 1956)
- A sóbálvány (regény, 1957)
- Amen, Amen (elbeszélés, 1959)
- Biatorbágy (regény, 1960)
- A szégyen (regény, 1961)
- József és Putifárné (regény, 1961)
- Bárány az akolban (elbeszélés, 1963)
- Hátsó ajtó (színmű, 1964)
- Záróra (dráma, 1964)
- A szent (regény, 1966)
- Az ördög ügyvédje (1966)
- Az istennő hajóra száll (elbeszélés, 1967)
- Az oroszlán torka (1968)
- Egy ember vége (regény, 1968)
- Tetszés szerint (elbeszélés, 1969)
- A rászedettek (elbeszélés, 1972)
- Hétszínjáték (1974)
- Belváros és vidéke (visszaemlékezések, 1977)
- Egy halott Varsó és Krakkó között (kisregény, 1979)
- Az utolsó kör (elbeszélés, 1980)
- Napló helyett (emlékezések, tárcák, kritikák, 1984)
- Térj vissza győztesen! Elbeszélések; utószó Rónay László; Kairosz, Bp., 2006
Műfordításai
- Georg Rendl: A messzi út (regény, 1936)
- Ida Friederike Coudenhove: Egy hősi élet hősi legendája (1938)
- Hans Fallada: Azok a régi szép idők (regény, 1940)
- Henry Bordeaux: Szakadék (regény, Lovass Gyulával, 1940)
- Werner Flack: Így épült a Siegfried-vonal (visszaemlékezések, 1942)
- Hans Carossa: Elvarázsolt világ (regény, 1943)
- Eric Knight: Lassie hazatér (regény, 1946)
- Gottfried Keller: A hét igazak zászlaja (elbeszélések, Ottlik Gézával, 1950)
- Gottfried Keller: A maga szerencséjének kovácsa (elbeszélés, 1957)
- Christopher Isherwood: Bécsi ibolyák (regény, 1958)
- Goethe: A fogadás (dráma, 1959)
- Ödön von Horváth: Az örök kispolgár (regény, 1974)
Filmjei
Forgatókönyvíróként
- Vihar után (1944)
- Erkel (1952)
- Kiskrajcár (1953)
- Rokonok (1954)
- Budapesti tavasz (1954)
- Én és a nagyapám (1954)
- Egy pikoló világos (1955)
- Ünnepi vacsora (1956)
- Bolond április (1957)
- Külvárosi legenda (1957)
- A császár parancsára (1957)
- Csigalépcső (1958)
- Sóbálvány (1958)
- Csempészek (1958)
- Vörös tinta (1959)
- Merénylet (1959)
- Kard és kocka (1959)
- Szombattól hétfőig (1959)
- Gyalog a mennyországba (1959)
- A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960)
- Fapados szerelem (1960)
- Próbaút (1961)
- Az ígéret földje (1961)
- Nem ér a nevem (1961)
- Két félidő a pokolban (1961)
- Egyiptomi történet (1962)
- Két vallomás (1962)
- Pirosbetűs hétköznapok (1962)
- Honfoglalás 1-3. (1963)
- Karambol (1964)
- Sellő a pecsétgyűrűn I. (1967)
- Imposztorok (1969)
- A fekete város (1971)
- Bekötött szemmel (1974)
- Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1979)
- A Sipsirica (1980)
Dramaturgként
- Rákóczi hadnagya (1953)
- Ifjú szívvel (1953)
Íróként
- Rászedettek (1972)
- Csak egy kutya (1972)
Fordítóként
- Woyzeck (1994)
Díjai
- Szocialista Munkáért (1953)
- József Attila-díj (1953, 1958, 1967)
- a Munka Érdemrend arany fokozata (1972)
Jegyzetek
- ↑ http://en.isabart.org/person/88956, Gábor Thurzó, 2017. október 9.
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Elhunyt Thurzó Gábor, 1979. február 8. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Egyházmegye Levéltárának igazgatója szerint elképzelhető, hogy a mű egyházellenes propaganda eszközének, megrendelésre készült. In: A kommunista hatalom propagandájának volt része a Kaszap-kultusz lejáratása? Archiválva 2018. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (J. Mező Éva, FEOL.hu, 2015. 12. 04.)
- ↑ 2013. július 24-i lekérdezés
További információk
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Kortárs magyar írók
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Rónay László: Thurzó Gábor; Akadémiai, Bp., 1974 (Kortársaink)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.