Szimferopol -

	Szimferopol (Сімферополь)
; Szimferopol címere	; Szimferopol zászlaja
	Becenév: Город пользы (A hasznosság városa)
	Közigazgatás
Ország	Ukrajna (de jure); Oroszország (de facto)
Terület	Krími Autonóm Köztársaság (Ukrajna); Krími Köztársaság (Oroszország)
Járás	Szimferopoli járás
Jogállás	város
Alapítás éve	1784
Polgármester	Igor Lukashev
Irányítószám	295000—295490 (de facto)
Körzethívószám	+7 3652
Testvérvárosok	Lista Heidelberg (1991. november 2. – ); Novocserkasszk (2008–); Kecskemét (2006–); Eskişehir (2007–); Irkutszk (2008–); Moszkva; Omszk (2008. augusztus 4. – ); Ulan-Ude; Salem (1986–); Rusze (2008–); Padova (2016. október 14. – ); Nyizsnyij Novgorod (2016–); Délnyugati közigazgatási körzet (2008–); Kercs; Doneck (2017–); Csernyivci; Bursa;
	Népesség
Teljes népesség	340 540 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	3183,17 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	350 m
Terület	107 km²
Időzóna	MSK (de facto) (UTC+3)
	Elhelyezkedése
	Szimferopol Pozíció Ukrajna térképén
	é. sz. 44° 56′ 54″, k. h. 34° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 56′ 54″, k. h. 34° 06′ 00″
	Szimferopol weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szimferopol témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Szimferopol (ukránul Сімферополь, oroszul Симферополь, krími tatár nyelven Aqmescit, örményül Սիմֆերոպոլ / Сімферополь; jelentése: A fehér mecset) város a Krímben.^[2] A város a Salhir folyó mellett helyezkedik el.

Földrajza

A város a Krím félsziget déli részén, a Krími-hegység északi lejtőjén fekszik. Mellette helyezkedik el a róla elnevezett szimferopoli víztározó.

Éghajlata

Meleg nyarak és nem túl hideg telek jellemzők. A januári átlaghőmérséklet –0,5 °C, júniusban pedig 21,2 °C. Az átlag csapadékmennyiség évi 510 mm körüli és mintegy 2470 órát süt a nap.

Szimferopol (1981–2010, extrém: 1886– ) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	20,4	21,9	28,7	31,5	34,2	37,7	39,3	39,5	37,2	33,3	28,0	25,4	39,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	3,9	4,7	9,1	15,9	21,4	25,7	28,9	28,6	23,1	17,0	10,4	5,6	16,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−2,9	−3,2	−0,2	4,8	9,5	13,9	16,5	16,1	11,6	6,8	2,2	−1,1	6,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−26,0	−30,3	−18,4	−11,1	−8,4	0,7	3,6	3,8	−5,1	−11,4	−21,7	−23,2	−30,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)	39	36	38	34	35	58	45	52	42	42	49	45	515
Havi napsütéses órák száma	88	100	164	211	282	314	341	316	261	204	114	75	2470
Forrás: Pogoda.ru.net,^[3] NOAA (sun 1961–1990)^[4]

Látnivalók

Szalgirka park/Botanikus kert (парк "Салгірка" (ботанічний сад), вул.Ялтинська, 2) 18. század vége

'Tavrika', a 750 éves tölgy (750-річний дуб "Тавріка") 14. század

Műemlékek

P.P. Pallasz háza (садиба П.П.Палласа, вул. Ялтинська, 2), 18-19. század

Voroncov palota és melléképüleei Szalgirciben (дворец М.Воронцова в парке Салгирка, проспект Вернадского, 2) 1826. Klasszicista.

Vasútállomás (вокзал, Привокзальная площадь , 1) 1951-1953.

Szentháromság zárda (Троицкий женский монастырь, улица Одесская, 12)

Kebir mecset (мечеть Кебир-Джами, улица Курчатова, 4) 1508., 1772., 1907.

Szkíta település maradványai (городище "Неаполь Скифський", улица Археологическая, улица Батаева, улица Воровского) 3-4. század

Taranova-Belozorova (дом Таранова-Белозёрова, улица Карла Маркса, 28/10) 1822-1826.

Középkori lakóépület (дом Ф.Мюльгаузена, улица Киевская, 24) 1787.

Páter-Pál-székesegyház (Петропавловский кафедральный собор, улица Октябрьская, 11) 1866-1870.

Troszvjátszká templom (Храм трёх святителей, улица Гоголя, 16) 1904.

Kenasza imahely кенаса, улица Караимская (korábban Пархоменко), 6 1891-1896. Eklektikus.

Kosztyántina és Elena házitemplom (Константино-Еленинская церковь. улица Октябрьская), 19. század második fele, orosz stílus

Szent (Nagy) Vaszilij szemináriumi temploma (семінарська церква свв.Василя Великого, Григорія Богослова та Іоана Золотоуста,вул.Героїв Аджимушкая, 7 / вул.Гоголя, 16) 1903., 1930-as évek.

Víztorony (водонапорная башня, улица Гурзуфская, 5) 1920-as évek.

Szavopulo-szökőkút (фонтан А.Савопуло, проспект Кирова) 1881.

Adzsi-Szit-Nafe-mecset (мечеть Аджи-Сеит-Нафе, переулок Колодязный, 3) 18. század vége - 19. század eleje

Bahcsiszeráji Nagyboldogasszony-remetelak (Бахчисарайський Успенський скит, вул.Турецька, 9 / вул.Сергєєва-Ценського, 5)

Viszockovo és Társa teakereskedés (Zincsina épület) (магазин "Торгівля чаями Висоцького та Ко" (будинок Зінчина), вул.Турецька, 21 / вул.Чехова, 5) 19. század második fele

Angyali üdvözlet-apácazárda (Благовіщенське подвір'я Космо-Даміанівського жіночого монастиря, вул.Курчатова, 1)^[5]

Múzeumok

Művészeti Múzeum Karl Libknekhta u. 35. Az óvárosban található, 1913-ban épült neoklasszicista épületben. Anyaga helyi arisztokraták tulajdonában volt nyugat-európai és orosz 16-20. századi képzőművészeti tárgyak. Ivan Ajvazovszkij és Arhip Kuindzsi festők munkái is megtalálhatók közte a híres "Holdfényes éj a Dnyeperen". A múzeum egy másik részben a szovjet kor művészeinek alkotásai és a modern krími illetve ukrán művészek kiállítása látható. Nyitva: 10:00-16:30.
Taurida Központi Múzeum Gogolja u. 14. Az épület 1909-ben bíróságnak épült. Több mint 150 000 kiállítási tárgy. Krím történelme az i.e. 3. évezredtől. A krími gótok kincseinek kiállítása hétvégenként látogatható. Kedden zárva, egyébként nyitva 09:00-17:00 között.
Krími Néprajzi Múzeum Puskina u. 18. A néprajzi részleget 1923-ban alapították. A keleti szlávok (oroszok, ukránok, fehéroroszok) kultúrájának gazdag anyaga látható, valamint tatár, karaita, örmény, cigány, észt, bolgár, moldovai, olasz, lengyel és magyar néprajzi tárgyak. Kedden zárva, egyébként nyitva 09:00-17:00 között.

Panoráma

Nagyítás

A város látképe a repülőtér felől

Testvérvárosai

Jegyzetek

↑ https://www.citypopulation.de/en/russia/cities/southern/, 2022. szeptember 27.
↑ Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
↑ Climate Averages for Simferopol (orosz nyelven). Weather and Climate (Погода и климат). (Hozzáférés: 2019. december 14.)
↑ Simferopol Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2015. november 28.)
↑ Látnivalók, (ukránul), (oroszul) és (angolul)

További információk

A városi tanács honlapja Archiválva 2019. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
Művészeti Múzeum
Taurida Központi Múzeum

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szimferopol
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[f169ff6a941d736929505b27473ec4077dd54b18-1] ttps://www.citypopulation.de/en/russia/cities/southern/, 2022. szeptember 27.

[2] Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.

[3] Climate Averages for Simferopol (orosz nyelven). Weather and Climate (Погода и климат). (Hozzáférés: 2019. december 14.)

[NOAA-4] Simferopol Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2015. november 28.)

[5] Látnivalók, (ukránul), (oroszul) és (angolul)

[6] Hovatartozása jelenleg vitatott. Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem ismeri el a Krím Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[1]