A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Sziklay Kornél | |
Született | Stein Samu 1869. december 7. Pest |
Elhunyt | 1919. augusztus 6. (49 évesen)[1] Budapest VI. kerülete |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Szilassy Rózsa (1900 – 1919. augusztus 6.) |
Foglalkozása | színész |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (11-19-1) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklay Kornél témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sziklay Kornél, néhol Sziklai, született Stein Samu[2] (Pest, 1869. december 7.[3] – Budapest, Terézváros, 1919. augusztus 6.)[4] magyar színész. Testvére Sziklai Szeréna énekes-színésznő.
Életpályája
Stein Dávid bizományos és Gottesmann Cecília (1842–1908)[5] fiaként született zsidó családban. Reáliskolai végzettsége után, 1887. március 28-án színésszé lett vidéken, először Hegyi Gyulánál, Szentendrén lépett színpadra. 1891-ben Halmay Imrénél volt Miskolcon, majd Győrött, Komjáthy Jánosnál. 1896-ban a megnyíló Vígszínház szerződtette, 1897-ben a Magyar Színház tagja lett, amitől 1905. április 25-én megvált és ugyanezen év november 15-én a Király Színház meghívását fogadta el. 1904. március 18-án megalapította a Városligetben a Kis Színházat, amely később a Kolosszeum nevet viselte. Igazgatója volt a Népszínpadnak is. 1916. szeptember 7-én megnyitotta az Érdekes Kabarét. Stein családi nevét 1904-ben Sziklaira változtatta.[6]
Kiváló komikus volt, groteszkségében is mindig eredeti. Neve ismert volt egész Budapesten, de ha vidékre meghívták, ott is egyformán ünnepelték, akárcsak a fővárosban. A humor ősadományán kívül valami hallatlan testi ügyességet hozott magával a színpadra, a cirkuszi clown csodálatos gumiszerűségét, melyet ízlésével, ötletességével, friss fiatalságával, zenei tudásával tett nemesebbé. És még valamit hozott a színpadra: az emberi szív melegségét. Hangja, gesztusa, nézése, minden mozdulata a természetesség impresszióját költötte föl azokban is, akik testi alakjában legelőször látták. Mint színműírónak is ismert neve van irodalmunkban.
Halálát szervi szívbaj okozta. A Kis Színkör lebontása után, családja a színkör tégláiból síremléket készíttetett.
Neje Szilassy Rózsa (Czirok Rozália) színésznő volt, akivel 1900. szeptember 18-án kötött házasságot Budapesten, a Terézvárosban.[7]
Színművei
- Rendez-vous, énekes bohózat 3 felvonásban. Bemutató: 1893, Városligeti Színkör
- Mike Dénes leánya, népszínmű 3 felvonásban. Bemutató: 1897, Sopron
- Betörők, bohózat 3 felvonásban. Bemutató: 1897, Városligeti Színkör
- Bölcsődal, falusi történet, 1 felvonásban. Bemutató: 1897, Magyar Színház
- Koldus és királyfi, operett. Bemutató: 1900. szeptember 29., Magyar Színház
- Napoleon, énekes játék. Bemutató: 1903. március 24., Magyar Színház
Fontosabb szerepei
- Ollendorf (Millöcker: Koldusdiák)
- Zsupán (Strauss: A cigánybáró)
- Tallérosy (Jókay M.: A Barangok)
- Wun Csi (Jones: A gésák)
- Jim (Verő Gy.: Kleopátra)
- Pfefferkorn (Lehár F.: Drótostót)
- Mujkó (Huszka J.: Gül Baba)
- Krausz bácsi (Aranylakodalom)
- Korláth Hector (Huszárvér)
- Bronson (New York szépe)
- Larivaudier (Angot asszony leánya)
- Boisfleury (Utazás egy apa körül)
- Nepomuk (Dupla feleség)
- Javanson (Durand és Durand)
- Amandus (Ifjúság)
- Gáspár apó (Cornevillei harangok)
Működési adatai
1886–87: Andrássy–Bogyó; 1887–88: Hegyi, Báródy Károly; 1889–90: Tiszay Dezső; 1890–91: Makó Lajos; 1891: Városligeti Színkör; 1891–92: Halmai Imre; 1892–93: Aradi Gerő; 1893: Városliget; 1893–96: Komjáthy János; 1896: Vígszínház; 1897–1910: Magyar Színház, Király Színház; 1910-től Városligeti Színház; 1914: Népopera, Király Színház.
Jegyzetek
- ↑ Sziklai Kornél, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15037.htm
- ↑ Névváltoztatásának ténye utólagos bejegyzéssel a Budapest VI. kerületi házassági anyakönyvben: A BM. 1904. augusztus 30-án kelt 80178. számú engedélyével vezetékneve „Sziklai” névre változott. Ugyanitt olvasható, hogy „A vőlegény a közéletben a Kornél utónevet használja.”A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 829/1900. folyószáma
- ↑ A pesti neológ. izraelita hitközség születési anyakönyve, 1369/1869. folyószám.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1517/1919. folyószáma alatt.
- ↑ Stein Dávidné Gottesmann Cecília halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi állami halotti akv. 1112/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 80178/1904. MNL-OL 30807. mikrofilm 92. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1904. év 36. oldal 45. sor.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 829/1900. folyószáma alatt.
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 850. o. Online elérés
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931. 250. o.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Révai nagy lexikona XVII. kötet (Sodoma–Tarján). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1925.
További információk
- (szerk.) Németh Antal: Színészeti lexikon I–II. Színjátszás, színpadművészet, rendezés, film, tánc, varieté, színészies népszokások, Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Budapest, Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900.
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.