A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Széles Gábor | |
Született |
1945. július 8. (77 éves)[1] Újpest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | üzletember |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Széles Gábor (Újpest, 1945. július 8. –) magyar üzletember, a székesfehérvári székhelyű Videoton és Ikarus nagyvállalatok elnök-tulajdonosa.
A 100 leggazdagabb 2022 kiadvány 191 milliárd forintra becsült vagyonával Magyarország 9. leggazdagabb emberének rangsorolta.[2][3] A Forbes Magyarország becslése szerint ugyanebben az évben 176,3 milliárd forintos vagyonnal a 12. helyet foglalta el a leggazdagabb magyarországi magyarok listáján.[4]
Széles a Befolyás-barométer 2021-es top 50-es listáján a 29. helyet foglalta el.
Élete
Villamosmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerezte, majd a Harvard Egyetem executive management programja keretében folytatta tanulmányait.
1981-ig a Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tudományos munkatársaként, majd fejlesztési osztályvezetőjeként dolgozott.[5]
Első vállalkozása – az eredetileg geodéziai műszerek összeszerelésére, fejlesztésére alapított Műszertechnika Pjt. – 1981-ben indult Kőszegvári Andrással közösen. Azóta a magánvállalkozók világában dolgozik. 1983-tól vállalkozása gmk-vá, 1985-től kisszövetkezetté, 1990-ben részvénytársasággá alakult át.[6][7] A cég később több cég csoportosulásává vált (a cég tevékenysége főleg az ipari termelésre és pénzügyi szolgáltatásokra terjed ki, de emellett jelentős ingatlanportfólióval rendelkezik). Kezdetben a Műszertechnikának elnöke, majd a cég részvénytársasággá válása után elnök-vezérigazgatója volt.
1991-ben került a Videoton vállalathoz, 1991 óta Lakatos Péterrel és Sinkó Ottóval, a Videoton Holding alapító tulajdonosával közösen vezetik, birtokolják a céget.[8] 1996 szeptemberétől egyúttal az Ikarus Rt. igazgatótanácsi elnöke is.
Az 1990-ben megalakult Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének volt elnöke 1998-ig, 1998-tól a Magyar Munkaadói Szövetség és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének egyesülésével a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társelnöke, majd elnöke, 2008-tól tiszteletbeli elnöke lett. 2005-től a Gyáriparosok és Vállalkozók Nemzetközi Kongresszusának alelnöke. 2003–2005 között a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság elnöke, 2004–2006 között a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének elnöke.
1992-től az Ipari Centrumok Nemzetközi Szövetségének elnöke.[9]
1989-ben belépett az MDF-be, 1990–1993 között az MDF elnökségi tagja, az MDF-vállalkozások felelőse volt. 1990–1992 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt.
2005-ben ECHO Hungária néven megalapította az első magyarországi gazdasági televíziós társaságot, amelynek többségi tulajdonosa. 2005 szeptemberében megvette a Magyar Hírlapot kiadó céget.[10] 2006-ban létrehozta Magyarország első életmódcsatornáját, a Vital TV-t.[11] Médiabirodalma politikailag meghatározóan jobboldali irányzatú, jelentős részt vállalt a Fidesz 2010-es választási kampányának támogatásából.[12]
Bayer Zsolt és Bencsik András mellett a 2012. január 21-i békemenet, majd az azt követő hasonló rendezvények egyik szervezője és fő anyagi támogatója. A Napi Gazdaság listája szerint az ötödik leggazdagabb magyar ember volt 2007-ben.[13]
2013. október végére az ő anyagi és szakmai támogatása mellett egy olyan háztartási készülék elkészítését és bemutatását ígérték, amely ingyen energiával képes ellátni egy családi házat (a fizika mai terminusa szerint ezt elsőfajú perpetuum mobilénak nevezik). Ígérete szerint a gyártását azonnal megkezdi a bemutató után, egyelőre kisebb szériában.[14][15][16] A készülék működésének fizikai elvét nem hozta nyilvánosságra. Nem meghatározott okok miatt a készülék bemutatását bizonytalan időre elhalasztotta.[17][18][19]
Elismerései
- Munkáját 1990-ben a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Neumann-díjjal jutalmazta.[20][21]
- 1994-ben Eötvös Loránd-díjat kapott.
- 1998-ban elnyerte „Az év vállalkozója” címet.
- 2000-ben Köztársasági Elnöki Aranyérmet kapott
- 2000-ben „Székesfehérvár díszpolgára” lett.
- 2005-ben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara MERCUR Díját nyerte el (ezt a díjat ebben az évben hozták létre).
- 2006-ban a Vitézi rend Lovagkeresztjével és a Szent Gellért Lovagrend nagykeresztjével tüntették ki.
- 2007-ben a határon túli magyar felsőoktatás érdekében kifejtett tevékenységéért Báthory-díjjal jutalmazták.[22]
- 2008-ban az 56-os Magyarok Világszövetségétől „Pesti srác” díjban részesült.
- 2009-ben a Független Újságírók Szövetsége a „Nemzeti Újságírásért” kitüntetés „arany” fokozatát adományozta a nemzeti újságírás területén végzett tevékenységéért.[23]
- 2013. március 15-én megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést.[24]
További információk
- Az ember képes átlépni a saját árnyékát! Széles Gáborral beszélget Fülöp Zsuzsanna; Kairosz, Bp., 2008 (Magyarnak lenni)
- Így nem mehet tovább! Beszélgetőkönyv. Széles Gáborral beszélget Szentmihályi Szabó Péter; Kairosz, Bp., 2009
Jegyzetek
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. március 30., PIM122614
- ↑ Kijött a friss lista: íme a 100 leggazdagabb magyar (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
- ↑ A 100 Leggazdagabb 2022, Széles Gábor, 32.p. BDO Magyarország - ISSN 1789-2570
- ↑ #12 – Széles Gábor. forbes.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
- ↑ Az "MTI Ki Kicsoda" 2009-es kötete azt írta, hogy osztályvezetői tisztsége előtt ezen a helyen előbb mérnök, majd laboratóriumvezető volt.
- ↑ A Széles-birodalom. Hír24.hu. 2005. október 9.
- ↑ Vissi Mária: Bankkapcsolatok egy növekvő magyar vállalatcsoport példáján
- ↑ TOP100 - CEO: Széles Gábor. Gentleman.hu
- ↑ Ez utóbbi tisztségéről a Magyar és nemzetközi Ki kicsoda 1994-es kötete még beszámolt Ipari Centrumok Szövetségének nevezve, az MTI Ki Kicsoda 2009-es kötete viszont már nem említi, hogy valaha is ilyen tisztséget viselt volna. Viszont a szervezet létezésére, hogy nem kitalált, egyaránt utal a triun.hu Ipari Centrumok Szövetségére vonatkozó adatlapja és a Reform tallózó 1992-es számának 2061. oldala.
- ↑ Az Echo Tv tulajdonosa megvette a Magyar Hírlapot. Index.hu (2005. szept. 16.) (Hozzáférés: 2018. máj. 23.)
- ↑ Magyari Péter: Egy iparmágnás passziói: Széles Gábor médiavállalkozása. Manager Magazin. 2007. 02. sz.
- ↑ Magyar 369. oldal
- ↑ Demjántól Dunaiig: A tíz leggazdagabb honfitársunk listája. Napi Gazdaság (2007. okt. 4.) (Hozzáférés: 2018. máj. 23.) arch
- ↑ Októberben jön Széles Gábor energiacellája!. Energiaoldal.hu, 2013. szeptember 26. (Hozzáférés: 2018. május 23.)
- ↑ Hargitai Miklós: Széles a Tesla-generátorról: energiacella a megoldás. Népszabadság, 2013. április 10. (Hozzáférés: 2018. május 23.)
- ↑ Nagy József - Neményi Márton: Széles Gábor 1.: Hiszek az ufókban és Istenben. Hir24.hu, 2013. december 3. . (Hozzáférés: 2018. május 23.)
- ↑ Barotányi Zoltán: Mégis mozog? - Paraenergetika és fellendülés. Magyar Narancs. (Hozzáférés: 2013. december 27.)
- ↑ Hargitai Miklós: Tesla generátora pöröghet Széles Gábor kalitkájában. Népszabadság. (Hozzáférés: 2013. december 27.)
- ↑ Pindroch Tamás: Magyarország legyen a hőforrások paradicsoma (2013. április 13.). Magyar Hírlap. . (Hozzáférés: 2013. december 29.)
- ↑ Díjazottak. Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT). (Hozzáférés: 2015. október 19.)
- ↑ A díj nem azonos az IEEE Neumann János-díjával, mert Széles Gábor a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, nem pedig az IEEE nemzetközi szervezet 1992 óta adományozott azonos nevű díját kapta meg.
- ↑ Báthory díjak. Bolyai Egyetem. (Hozzáférés: 2014. november 19.)
- ↑ http://www.szélesgábor.hu/index.php?mod=menu&mid=2
- ↑ Magyar Hirlap online. . (Hozzáférés: 2013. március 19.)
Források
- Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1994. Budapest: Biográf. 1993. ISBN 963-7943-27-7
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- ↑ Magyar: Magyar, Bálint (szerk.). Magyar polip. Budapest: Noran Libro (2013). ISBN 978-615-5274-49-7
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Arató András (villamosmérnök)
Arató Péter
Arató Péter (villamosmérnök)
Bálint Lajos (villamosmérnök)
Bársony István (villamosmérnök)
Balczó Zoltán
Bankó Miklós (villamosmérnök)
Barakonyi Károly
Barta István (villamosmérnök)
Bejczy Antal
Benedikt Ottó
Benkó Sándor
Berceli Tibor
Berceli Tibor (villamosmérnök)
Berecz Frigyes
Biró Károly Ágoston
Bognár Géza (villamosmérnök)
Bokor József (villamosmérnök)
Botond-Bolics György
Bucsánszki Csaba
Csáki Frigyes
Cséfalvay Klára
Csóti György
Csabai Dániel
Csermely István
Csikós Béla
Csurgay Árpád
Dávid László (villamosmérnök)
Erő János
Földiák Péter
Földi Tivadar
Farkas György (elektronikai mérnök)
Farkas István (villamosmérnök)
Ferencz Csaba (űrkutató)
Ferencz Orsolya
Ferencz Orsolya (űrkutató)
Fodor István (villamosmérnök, 1856–1929)
Fodor István (villamosmérnök, 1943)
Font Sándor
Forgó László (villamosmérnök)
Gábor Dénes (fizikus)
Gödölle István
Gali Ádám
Geszti Pál Ottó
Gordos Géza
Hegedüs András (tájfutó)
Heinrich Gyula
Herpy Miklós
Hidas Miklós
Hoór-Tempis Móric
Holló Imre (villamosmérnök)
Holler László
Horányi Özséb
Hutter Ottó (villamosmérnök)
Hutter Ottó (villamosmérnök, 1930)
Imecs Mária
Jakobovits Dániel
Jodál Endre
Juhász Miklós (villamosmérnök)
Julesz Béla
Kálmán Rudolf Emil
K. Szabó Zoltán
Kalinovszky Dezső
Kalmár Ferenc (politikus)
Kelemen Árpád
Kelemen András (villamosmérnök)
Keller László
Kesztner Zoltán
Keviczky László
Kishonti István
Klupathy Jenő
Kocsis Károly (villamosmérnök)
Kolos Richárd
Korda Dezső
Korondi Péter
Kovács Győző (informatikus)
Kovács István (villamosmérnök)
Kovács Károly Pál
Kovács Levente (villamosmérnök)
Kozma László (villamosmérnök)
Lévai András (energetikai mérnök)
Lajtha György
Laufer Tamás
Lelkes György
Leslie L. Vadász
Liska József
Lukács József (villamosmérnök)
Mándi Andor
Márki-Zay Péter
Máthé Balázs
Mécs Imre
Magyar Gábor (villamosmérnök)
Martos Balázs
Molnár Gábor (villamosmérnök)
Molnár Lombár László
Mondl Ferenc
Monostori László
Murányi Levente
Nádasi András
Náray Zsolt
Nagyházi Csaba
Nagy Elemér (fizikus)
Nagy István (villamosmérnök)
Nagy Péter (villamosmérnök)
Nagy Tamás (politikus, 1946)
Nemes Tihamér
Oberst László
Oláh József (mérnök)
Orosz László (fizikus)
Pál László (politikus)
Pásztorniczky Lajos
Pécsi L. Dániel
Padányi Árpád
Papp Elek
Pap László (villamosmérnök)
Patrubány Miklós
Preitl István
Pusztai Kálmán
Rapcsák András (politikus)
Ratkovszky Ferenc
Reményi Károly (mérnök)
Roska Tamás
Rozinek Artúr
Söpkéz Sándor
Sallai Gyula (villamosmérnök)
Schönherz Zoltán
Sebestyén János (villamosmérnök)
Seidner Mihály
Simonyi Károly
Sinkó Ottó
Sisak Ferenc
Stark Lipót
Sugár András (üzletember)
Székely Gyula (villamosmérnök)
Székely Vladimír
Székely Vladimír (villamosmérnök)
Széles Gábor (üzletember)
Szépfalusy Péter
Szabó Ferenc (fizikus)
Szentgyörgyi László
Szepesi Endre
Szigeti György (fizikus)
Szilvási László
Sztojánov István
Sztrókay István
Tárcza László
Tófalvi Gyula
Taky Ferenc
Tihanyi Kálmán
Tuschák Róbert
Uzsoky Miklós
Vágó István (villamosmérnök)
Vámos Tibor (villamosmérnök)
Vajda György (mérnök)
Valkó Iván Péter
Valter Ferenc (villamosmérnök)
Varga István Attila
Vecsei Géza
Verebélÿ László (villamosmérnök)
Veszelovszki Zsolt
Vigh Bertalan (mérnök)
Vukovics Gyula
Zipernowsky Károly
Zollman Péter
Zoltán István
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.