A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Székely Vladimir | |
Született |
1941. január 11. Budapest |
Elhunyt | 2020. november 13. (79 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása |
villamosmérnök, egyetemi tanár, akadémikus |
Kitüntetései |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Székely Vladimír (Budapest, 1941. január 11. – Budapest, 2020. november 12.) magyar villamosmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a mikroelektronika, a félvezető eszközök fizikája, az integrált áramkörök, valamint ezek modellezése és szimulációja.
Életpályája
1959-ben érettségizett, majd felvették a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karára, ahol 1964-ben szerzett mérnökdiplomát. 1970-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját. Diplomájának megszerzése után az egyetem elektronikus eszközök tanszékén kapott tanársegédi állást. Később adjunktusként és docensként dolgozott, majd 1989-ben vette át egyetemi tanári kinevezését. 1990-ben a tanszék vezetésével is megbízták, tisztségét tizenöt éven keresztül töltötte be. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.
1978-ban védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1989-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Elektronikus Eszközök és Technológiák Bizottságának lett tagja. 2004-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2010-ben pedig rendes tagjává választották. Akadémiai tisztségein kívül a Híradástechnikai és Informatikai Tudományos Egyesület is felvette tagjai sorába. Emellett 1999-től a THERMINIC konferencia programbizottságának elnöke. 2002 és 2009 között a Sensors & Actuators és a Microelectronics Journal című tudományos szakfolyóiratok különböző különszámainak vendégszekesztője volt. 2005-ben a Microelectronics Reliability szerkesztőbizottságának lett tagja.
Munkássága
Fő kutatási területei a mikroelektronika, ezen belül a félvezető eszközök fizikája, az integrált áramkörök, illetve ezek modellezése és szimulációja. Kezdetben az úgynevezett Gunn-dióda elméletével foglalkozott, ezzel kapcsolatban kidolgozta az „intervalley scattering model”-t. Elsőként dolgozta ki a félvezető szenzorokban a később sokat használt integrált termoelem hőmérséklethez kapcsolódó gradiens érzékelőt. Erre az eredményére alapozva kidolgozott egy termikus elven működő szorzóáramkört is.
Lényeges eredményeket ért el a hálózatelmélet egyes jelentős kérdéseinek terén. Általánosította az RC-hálózatokra vonatkozó pólus-zérus fogalmát. Ennek eredményeképpen az általa létrehozott modell az izolált szingularitásokkal nem rendelkező hálózatfüggvények jelzésére is alkalmas. Az integrált áramkörök számítógépes tervezésének kérdéseivel fiatal kora óta foglalkozik. 1972–73-ban megalkotott egy olyan algoritmust, amely az integrált áramkörökben fellépő, úgynevezett csatolt elektro-termikus jelenségeket a megfelelő módon szimulálják. Ezt az algoritmust később számos szimulációs programban is használták. Az 1990-es években a termikus tulajdonságok elemzésével és mérésével foglalkozott. Vezetésével több félvezető rendszer tervezési elvét dolgozta ki. Később új elven alapuló algoritmusokat dolgozott ki a termikus szimuláció céljára. Úttörő munkát végzett az integrált áramköri tokok termikus tranziens méréseinek kiértékelése és az ennek alapján végzett struktúra-identifikáció terén. Foglalkozik még a számítógépes grafika és a képfeldolgozás problémáival, valamint ujjlenyomat-felismerő algoritmusok kidolgozásával is.
Több mint háromszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Publikációit magyar, illetve angol nyelven adja közre.
Díjai, elismerései
- Pollák–Virág-díj (háromszor)
- Harvey Rosten-díj (2001)
- Akadémiai Díj (2002)
- Szent-Györgyi Albert-díj (2006)
- Gábor Dénes-díj (2009)
Főbb publikációi
- Intervalley Scattering Model of the Gunn Domain (Tarnay Kálmánnal, 1968)
- Accurate Algorithm for Temperature Calculation of Devices in Nonlinear-Circuit-Analysis Programs (Tarnay Kálmánnal, 1972)
- Accurate Calculation of Device Heat Dynamics: a Special Feature of the TRANZ-TRAN Circuit-Analysis Program (1973)
- Karakterisztikák – diagramok – nomogramok (társszerző, 1975)
- Tarnay Kálmán–Székely Vladimir: A TRANZ-TRAN 2 áramköranalízis program; Tankönyvkiadó, Bp., 1975 (Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézetének kiadványa)
- Székely Vladimir–Tarnay Kálmán: A programozás alapjai; Műszaki, Bp., 1975 (Programozás és elektronika)
- High Resolution Thermal Mapping of Microcircuits Using Nematic Liquid Crystals (társszerző, 1981)
- Fine Structure of Heat Flow Path in Semiconductor Devices: a Measurement and Identification Method (társszerző, 1988)
- Elektronikus Eszközök I. (társszerző, 1988)
- Székely Vladimir–Zólomy Imre: Félvezető memóriák; BME, Bp., 1991
- Székely Vladimir: MOS logikai alapáramkörök; BME, Bp., 1991
- Székely Vladimír–Poppe András: A számítógépes grafika alapjai IBM PC-n; Computerbooks, Bp., 1992
- Képkorrekció, hanganalízis, térszámítás PC-n. Gyors Fourier transzformációs módszerek; Computerbooks, Bp., 1994
- Thermal Monitoring of Microelectronic Structures (1994)
- Design for Thermal Testability (DfTT) and a CMOS Realization (társszerző, 1996)
- A New Evaluation Method of Thermal Transient Measurement Results (1997)
- Identification of RC Networks by Deconvolution: Chances and Limits (1998)
- Dynamic Thermal Multiport Modeling of IC Packages (Rencz Mártával, 2001)
- Képfeldolgozás (2003)
- Studies on The Nonlinearity Effects in Dynamic Compact Model Generation of Packages (Rencz Mártával, 2004)
Jegyzetek
Források
- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 1047. old., ISSN 1787-288X
- Szakmai életrajz a BME elektronikus eszközök tanszék honlapján, publikációs listával
- Rövid összefoglaló az MTA tagajánlási részén[halott link]
- Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia oldalán
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Arató András (villamosmérnök)
Arató Péter
Arató Péter (villamosmérnök)
Bálint Lajos (villamosmérnök)
Bársony István (villamosmérnök)
Balczó Zoltán
Bankó Miklós (villamosmérnök)
Barakonyi Károly
Barta István (villamosmérnök)
Bejczy Antal
Benedikt Ottó
Benkó Sándor
Berceli Tibor
Berceli Tibor (villamosmérnök)
Berecz Frigyes
Biró Károly Ágoston
Bognár Géza (villamosmérnök)
Bokor József (villamosmérnök)
Botond-Bolics György
Bucsánszki Csaba
Csáki Frigyes
Cséfalvay Klára
Csóti György
Csabai Dániel
Csermely István
Csikós Béla
Csurgay Árpád
Dávid László (villamosmérnök)
Erő János
Földiák Péter
Földi Tivadar
Farkas György (elektronikai mérnök)
Farkas István (villamosmérnök)
Ferencz Csaba (űrkutató)
Ferencz Orsolya
Ferencz Orsolya (űrkutató)
Fodor István (villamosmérnök, 1856–1929)
Fodor István (villamosmérnök, 1943)
Font Sándor
Forgó László (villamosmérnök)
Gábor Dénes (fizikus)
Gödölle István
Gali Ádám
Geszti Pál Ottó
Gordos Géza
Hegedüs András (tájfutó)
Heinrich Gyula
Herpy Miklós
Hidas Miklós
Hoór-Tempis Móric
Holló Imre (villamosmérnök)
Holler László
Horányi Özséb
Hutter Ottó (villamosmérnök)
Hutter Ottó (villamosmérnök, 1930)
Imecs Mária
Jakobovits Dániel
Jodál Endre
Juhász Miklós (villamosmérnök)
Julesz Béla
Kálmán Rudolf Emil
K. Szabó Zoltán
Kalinovszky Dezső
Kalmár Ferenc (politikus)
Kelemen Árpád
Kelemen András (villamosmérnök)
Keller László
Kesztner Zoltán
Keviczky László
Kishonti István
Klupathy Jenő
Kocsis Károly (villamosmérnök)
Kolos Richárd
Korda Dezső
Korondi Péter
Kovács Győző (informatikus)
Kovács István (villamosmérnök)
Kovács Károly Pál
Kovács Levente (villamosmérnök)
Kozma László (villamosmérnök)
Lévai András (energetikai mérnök)
Lajtha György
Laufer Tamás
Lelkes György
Leslie L. Vadász
Liska József
Lukács József (villamosmérnök)
Mándi Andor
Márki-Zay Péter
Máthé Balázs
Mécs Imre
Magyar Gábor (villamosmérnök)
Martos Balázs
Molnár Gábor (villamosmérnök)
Molnár Lombár László
Mondl Ferenc
Monostori László
Murányi Levente
Nádasi András
Náray Zsolt
Nagyházi Csaba
Nagy Elemér (fizikus)
Nagy István (villamosmérnök)
Nagy Péter (villamosmérnök)
Nagy Tamás (politikus, 1946)
Nemes Tihamér
Oberst László
Oláh József (mérnök)
Orosz László (fizikus)
Pál László (politikus)
Pásztorniczky Lajos
Pécsi L. Dániel
Padányi Árpád
Papp Elek
Pap László (villamosmérnök)
Patrubány Miklós
Preitl István
Pusztai Kálmán
Rapcsák András (politikus)
Ratkovszky Ferenc
Reményi Károly (mérnök)
Roska Tamás
Rozinek Artúr
Söpkéz Sándor
Sallai Gyula (villamosmérnök)
Schönherz Zoltán
Sebestyén János (villamosmérnök)
Seidner Mihály
Simonyi Károly
Sinkó Ottó
Sisak Ferenc
Stark Lipót
Sugár András (üzletember)
Székely Gyula (villamosmérnök)
Székely Vladimír
Székely Vladimír (villamosmérnök)
Széles Gábor (üzletember)
Szépfalusy Péter
Szabó Ferenc (fizikus)
Szentgyörgyi László
Szepesi Endre
Szigeti György (fizikus)
Szilvási László
Sztojánov István
Sztrókay István
Tárcza László
Tófalvi Gyula
Taky Ferenc
Tihanyi Kálmán
Tuschák Róbert
Uzsoky Miklós
Vágó István (villamosmérnök)
Vámos Tibor (villamosmérnök)
Vajda György (mérnök)
Valkó Iván Péter
Valter Ferenc (villamosmérnök)
Varga István Attila
Vecsei Géza
Verebélÿ László (villamosmérnök)
Veszelovszki Zsolt
Vigh Bertalan (mérnök)
Vukovics Gyula
Zipernowsky Károly
Zollman Péter
Zoltán István
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.