A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Roermond | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Hollandia | ||
Tartomány | Limburg | ||
Polgármester | Rianne Donders-de Leest (2015. január 30. – ) | ||
Irányítószám | 6040–6045 | ||
Körzethívószám | 0475 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 57 308 fő (2016) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 22 m | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 51° 11′ 36″, k. h. 5° 59′ 14″Koordináták: é. sz. 51° 11′ 36″, k. h. 5° 59′ 14″ | |||
A Roermond weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Roermond témájú médiaállományokat. |
Roermond (ejtsd rurmont , limburgi nyelven Remunj, franciául Ruremonde, németül Rurmund) 57 308 lakosú település Hollandiában, Limburg tartományban, közel a német és a belga határhoz. A történelmi jelentőségű város, a Roer folyó és a Maas összefolyásának helyén fekszik. 1231-ben kapott városi rangot. Az évszázadok során a város kereskedelmi központ, és a Gelderlandi Hercegség egyik fontos városa lett. 1559-ben lett a roermondi katolikus egyházmegye székhelye. Az óváros látképét a két főtemplom, a Szent Kristóf-székesegyház és a Munsterkerk tornyai uralják. A városközpontban a templomok mellett más történelmi épületek és műemlékek is találhatók.
Név
Roermond neve azt sejteti, hogy a Roer és a Maas torkolatáról kapta a nevét (mint Rijnmond), de más az eredete, már csak azért is, mert a Roer Maasba folyása 1338 előtt a várostól több kilométerrel nyugatabbra volt.
A "Roer"-t követő második szó(tag) a "mond" valószínűleg a monte szóból ered, amely magaslatot, hegyet, jelent. Roermond tehát "Roer hegyet" jelent.
Egy másik magyarázat szerint a "mond" a latin mundium, város, szóból ered. Tehát a Roermond név jelentése eredetileg "város a Roer mellett" volt.
Látnivalók
A városközpontban számos történelmi műemlék található, többek között:
- Munsterkerk, Miasszonyunk-templom, a 13. században épült román-gótikus stílusban.
- Városháza
- Szent Kristóf székesegyház, gótikus épület a 15-16. századból.
- Temető
- Kasteeltje Hattem
- Rattentoren
- A Galgeberg domb, mely egy kápolna in 't Zand területén. A neve hollandul "akasztófadombot" jelent, mivel a múltban a bűnözőket, boszorkányokat, itt akasztották fel vagy égették el. 1613-ban 64 boszorkányt égettek itt el.
Infrastruktúra és közlekedés
Közúton
A városhoz holland és német autópályákon lehet eljutni. Északról dél felé az A73-as autópálya (Maastricht-Nijmegen) a várostól keletre halad, részben alagutakon keresztül. Kelet felé a német A52-es autópálya Düsseldorfba vezet. Nyugat felől az N280-as út Weertbe vezet, és Eindhoven felé csatlakozik az A2-es autópályához.
Vasút
Roermond vasútállomásáról félóránként indulnak gyorsvonatok az egész országba:
- északnyugatra: Weert-Eindhoven és Amszterdam között.
- dél felé: Sittard-Maastricht-Heerlen
Ezen kívül félóránként járnak ingázó vonatok:
A swalmeni városrésznek is van egy vasútállomása, innen óránként kétszer közlekednek vonatok Roermond és Venlo között.
Kultúra
Események
Roermond számos fesztiválnak ad otthont, köztük a május 5-i Felszabadulás napi fesztiválnak és a Solar Weekend táncfesztiválnak.
Himnusz
Roermondnak 1912 óta van saját himnusza. A szöveget A. F. van Beurden írta, a zenét H. Tijssen szerezte, aki a Limburgi himnuszt (Waar in 't bronsgroen eikenhout) is komponálta.
Limburgban, még 1900 körül is, a mindennapi életben a holland nyelvnek kisebb jelentősége volt. Minden limburgi nyelven történt. A 19. századi újságokat néha németül írták, és Limburg egyes részein a német volt az egyházi és oktatási nyelv. Ebben az időben Maastrichtnak még nagyon erős kapcsolata volt a Liège környéki francia nyelvű területekkel.
Van Beurden himnuszszövegét arra használták, hogy a limburgiakat átszoktassák a holland nyelvre. Ennek eszköze a himnusz nagyon nem limburgiakra jellemző részlete volt, a holland királyi családra való utalással. A limburgiaknak az "aanhankelijkheidsverklaring aan het Oranjehuis" sor értelmében hűséget kellett esküdniük az Oranjehuis-ház holland királyi családjára, és a limburgi helyett a holland nyelvet kellett a továbbiakban használniuk.
Designer Outlet Roermond
2001 óta Roermond ad otthont a McArthurGlen Designer Outletnek, amely Európa egyik legnagyobb és legsikeresebb designer outletjévé vált, évente átlagosan közel hatmillió vásárlóval, így Hollandia egyik legnagyobb turisztikai látványossága.
Legutóbbi bővítését követően 2017-ben elérte a 200 üzletet. A bevásárló turizmus ezen formája, a Designer Outlet sok vásárlót vonz Németországból, Belgiumból és Kínából is.
Közbiztonság
2006-ban Roermond volt Hollandia harmadik bűnözéssel legjobban fertőzött városa, megelőzve Amszterdamot.[1] 2007-ben Roermondnak sikerült rossz hírnevén javítania, és márcsak a 9. helyen szerepeltek (bár ezt a számot már összevonták Swalmen kerületével, amelyet 2006-ban külön mértek még). Erőfeszítéseket tettek a kisebb bűntettek megfékezésére, különösen az autófeltörések és a lakásbetörések visszaszorítására. Ennek eredményeként Roermond 2013-ban a 13. helyre javult.[2]
Nevezetes személyek
Tudósok, közszolgák
- Bajorországi Richardis (1173-1231), német nemesasszony és apátnő, I. Ottó bajor herceg lánya és III. Gerard, Guelders grófjának anyja
- III. Gerard, gülderi gróf (1185-1229), gülderi és Zutphen grófja
- Karthágói Denis (1402-1471) római katolikus teológus és misztikus
- Johannes Murmellius (1480-1517 körül) tanár és humanista
- Jacob Chimarrhaeus (1542-1614) II. Rudolf római császár nagymestere
- François Vincent Henri Antoine de Stuers (1792-1881) holland tábornok, az indiai hadsereg parancsnoka
- Hubert Joseph Jean Lambert de Stuers (1788-1861) a Holland Királyi Kelet-indiai Hadsereg katonája
- Pierre Cuypers (1827-1921) építész
- Eduard Cuypers (1859-1927) holland építész Amszterdamban és Holland Kelet-Indiában
- Richard Schoemaker (1886-1942, Sachsenhausen) holland olimpiai vívó, mérnök a Holland Királyi Kelet-indiai Hadseregben, akadémikus építész és egy kivégzett ellenállási csoport vezetője
- Charles Ruijs de Beerenbrouck (1873-1936) Hollandia miniszterelnöke 1918/1925-ben
- Louis Beel (1902-1977) Hollandia miniszterelnöke 1946/1948 és 1958/1959
- Jo Cals (1914-1971) Hollandia miniszterelnöke 1965/1966-ban
Művészek
- Christoffel Puytlinck (1640-1680) csendéletfestő
- Jan Baptist Herregouts (1640-1721) festőművész
- Jan Frans van Douven (1656-1727) festőművész
- Maximilian Herregouts (1674-ben született) festőművész
- Henri Linssen (1805-1869) festőművész
- Henry Luyten (1859-1945) holland származású belga festő
- Louis Raemaekers (1869-1956) festő, szerkesztő, karikaturista
- Jacob Hiegentlich (1907-1940) költő
- Leo Ketelaars (1903-1992) hegedűművész és baritonista
- Willem Hofhuizen (1915-1986) holland expresszionista festő
- Margriet Windhausen (szül. 1942) szobrász és festő
- Marleen Gorris (szül. 1948) író és filmrendező
- Claudy Jongstra (szül. 1963), képzőművész és textiltervező
- Erik Kessels (szül. 1966) művész, formatervező és kurátor; a KesselsKramer kreatív igazgatója
- Samantha van Wissen (szül. 1970) táncos
- Jo Luijten (szül. 1978) videóművész és videojáték-fejlesztő
- Stefanie Joosten (szül. 1988) japán modell, énekesnő és színésznő
- Timor Steffens (szül. 1987) táncos és koreográfus
Sportolók
- Pierre Massy (1900-1958) holland labdarúgó
- Miel Campioni (1901-1962) holland labdarúgó
- Roger Reijners (szül. 1964) holland labdarúgóedző, korábbi játékos
- Anna Wood (született 1966-ban) holland származású ausztrál sprintfutó, aki négy nyári olimpián indult, az 1988-as és az 1996-os nyári olimpián bronzérmet nyert
- Asker Jeukendrup (szül. 1969) holland sporttáplálkozási szakember és Ironman-triatlonista
- Rogier Wassen (szül. 1976) teniszező
- Harrie Gommans (szül. 1983) labdarúgó
- Rico Vonck (szül. 1987) dartsjátékos
Testvérvárosok
- Koszalin, Lengyelország
- Marktredwitz, Németország
- Mönchengladbach, Németország
- Nepomuk, Cseh Köztársaság
- Vinkovce, Horvátország
További információk
- Képek, videók és hangfájlok gyűjteménye (magyar)
- Roermond hivatalos honlapja Archiválva 2022. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (holland, angol, német)
- Útikalauz (holland, angol, német, spanyol, lengyel)
- Az NS hivatalos weboldala (angolul)
Irodalom
Martin Zeiller: Ruermund. In: Matthäus Merian (szerk.): Topographia Circuli Burgundici (= Topographia Germaniae. 16. kötet). 1. kiadás. Matthaeus Merians Erben, Frankfurt am Main 1654, 88. o.
Jegyzetek
- ↑ DPG Media Privacy Gate. myprivacy.dpgmedia.nl. (Hozzáférés: 2022. október 10.)
- ↑ TVEllef Nieuws - ROERMOND NIET MEER IN TOP 10 MISDAAD. web.archive.org, 2016. március 4. . (Hozzáférés: 2022. október 10.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.