Papagájfélék
Zöldszárnyú ara (Ara chloroptera)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes) Család: Psittacidae (Illiger, 1811)
Alcsaládok
Nestorinae Strigopinae Psittrichadinae Loriculinae Micropsittinae Psittacinae Platycercinae Pezoporinae Psittaculinae Arinae
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Papagájfélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Papagájfélék témájú médiaállományokat és Papagájfélék témájú kategóriát.

A papagájfélék (Psittacidae) a madarak (Aves) osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjének egyik családja.

A család mérete nem minden rendszertani felfogás szerint azonos, egyesek alcsaládként ide sorolják a lórikat és a kakadukat is, mások ezeket külön családoknak tekintik. Ez utóbbi álláspont szerint 10 alcsalád, 83 nem és 366 faj tartozik a családba.

A papagájok az állatvilág legintelligensebbjei közé tartoznak. 2008-ban például egy tokiói arapapagáj tett szert hírnévre azzal, hogy fél perc alatt szétszed egy ördöglakatot.^[1] Jól fejlett hangképző képességüknek köszönhetően rendkívül sokféle hangot képesek utánozni, így az emberi beszédet is. Beszédtevékenységük azonban messze túlmutat a puszta ismétlésen: a fogékonyabb példányok több száz szót jegyeznek meg, melyek segítségével összetett kérdések megválaszolására is képesek, valamint szóbeli kéréseket, parancsokat teljesítenek, illetve fogalmaznak meg.^[2] Díszállatként minden fajból szívesen tartják őket, kétségkívül az egyik legnépszerűbb és legismertebb madárcsalád a világon. Ez színes tollazatuknak, intelligenciájuknak, játékosságuknak és az ember felé tanúsított barátságosságuknak köszönhető.

A papagáj név

A papagáj név az arab babbagá szóból származik, annak őse pedig egy afrikai nyelv, valószínűleg a Sierra Leonéban beszélt temne (timneh) nyelv pampakaj szava, ami „fecsegőt” jelent, és az ott honos jákópapagáj neve.^[3] Az arab kereskedők közvetítésével kerülhetett a madárral együtt neve is számos európai nyelvbe, így az olaszba (papagallo), görögbe (papagasz), németbe (Papagei), oroszba (попугай) és a magyarba is.^[4] Franciául a papagáj neve perroquet (a Pierre személynév becézett formája, tehát „Peti”), ami talán egy hajdani híres példány neve után terjedt el. Innen származik a madár angol parrot neve is.

Származásuk, elterjedésük

Megtalálhatók a legtöbb kontinensen, kivéve:

• az antarktiszi faunabirodalmat és
• az óvilági faunabirodalomban pedig:
  • a holarktikus faunaterületet és
  • az etiópiai faunaterület dél-afrikai faunatartományát.

A legtöbb faj a trópusokon él, de egyesek felmerészkednek a magashegységekbe, a hóhatár közelébe is. Régebben a holarktikus faunaterületen is jelen voltak, de valamennyi itt élt fajuk kipusztult.

Megjelenésük, felépítésük

Számos fajuk feltűnő, élénk színekben pompázó tollruhájáról ismert, de vannak szerény megjelenésűek is. Bár tollazatukban bármilyen szín előfordulhat, messze a legjellemzőbb színük a zöld.

Nyakuk rövid és a lábuk is meglehetősen rövid. Külső lábujjaik hátrafelé nyúlnak, és sok fajnál (az egészen fiatal fiókák kivételével) vetélhetőek is. A legtöbb papagáj nemcsak arra képes, hogy egyik lábával megragadja táplálékát, de azt lábával a csőréhez is tudja (és szokta) emelni, ami más madaraknál nagy ritkaság. Csőrkampójuk belső oldalán kemény reszelőlécek futnak, alsó csőrkávájuk durva, tompa. Nyelvük húsos. A nagyobb testű fajok csőre annyira erős, hogy még a dióéhoz hasonlóan csonthéjas termések héját is fel tudják törni. Az ennyire erős izmoknak azonban nagyobb csontokra kell tapadniuk, ezért a papagájok feje testükhöz viszonyítva meglehetősen nagy.

Testhosszuk fajonként igen különböző: a legkisebb mintegy 9 cm, a legnagyobb 1 m körüli.

Életmódjuk, élőhelyük

Kizárólagosan növényevők. Főleg gyümölcsön és magvakon élnek. Közismert alakú, erős csőrükkel feltörik, szétzúzzák és szétforgácsolják a magvakat, így készítve elő azokat az emésztésre. Ennek érdekében az alsó csőrkávára kampósan ráboruló felső kávát az orrnyílások mögött található ízülettel képesek koponyájuk irányába is mozgatni. Alsó csőrkávájukkal és nyelvükkel a felső káva reszelőléceire tolják, szorítják a szétzúzni kívánt magvakat.

Többségük a fák lombkoronájában élnek, de más madaraktól eltérően az ágakon nem ugrálnak, hanem kúsznak-másznak, nagyobb távolságokra repülnek. Ennek érdekében mászás közben sok faj nemcsak a lábaival, de a csőrével is kapaszkodik – általánosságban elmondható, hogy a papagájok csőrüket és lábukat nemcsak ügyesen, de összehangoltan használják.

Az óvilági faunabirodalomban egyes szavannalakó fajok megtanultak a föld felszínéről táplálkozni és a talajon futni, sőt, a földön is fészkelnek, de szinte valamennyi ilyen faj termeszdombokban, sziklák vagy lejtők odvaiban és gödreiben költ; igazi fészket nem rak – az általános szokástól eltérően egy fajuk, a barátpapagáj nagy, társas fészkeket épít.

Fehér tojásaikból a fészeklakó fiókák többnyire csupaszon bújnak ki, és amíg fel nem cseperednek, a két szülő közösen gondozza őket.

Sok faj nagy, lármás csapatokban él, ami igen feltűnővé teszi őket. Ennek ellenére kevés ragadozó zsákmányolja őket, mert rendkívül éberek.

Felhasználásuk

Feltűnő tollazatuk, jó emlékezőtehetségük és kiváló hangutánzó készségük miatt számos fajuk kalitkában tartott díszmadárként közkedvelt.

Rendszerezésük

A családba alábbi alcsaládok, nemek és fajok tartoznak

Bagolypapagáj-félé (Strigopidae)

Az alcsalád egyetlen nem, egyetlen faj:

• Strigops

Keafélék (Nestoridae)

Az alcsalád 2 nem, 7 faj

• Nestor - 3 faj
• Nelepsittacus - 4 faj

Kakadufélék (Cacatuidae)

Nimfapapagáj-formák (Nymphicinae)

Az alcsalád egyetlen nem, egyetlen faj:

• Nymphicus

Hollókakadu-formák (Calyptorhynchinae)

• Calyptorhynchus - 2 faj
• Zanda - 3 faj

Kakaduformák (Cacatuinae)

• Pálmakakadu-rokonúak (Microglossini)
  • Probosciger - 1 faj
• Kakadurokonúak (Cacatuini)
  • Callocephalon - 1 faj
  • Eolophus - 1 faj
  • Lophochroa - 1 faj
  • Cacatua - 12 faj

Sörtésfejű papagájfélék (Psittrichasidae)

Sörtésfejű papagájformák (Psittrichadinae)

Az alcsalád egyetlen neme, egyetlen faj:

• sörtefejű papagáj (Psittrichas fulgidus)

Hollópapagáj-formák (Coracopsinae)

Az alcsaládhoz egyetlen nem tartozik:

• Coracopsis – 4 faj

Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae)

Szakállaspapagáj-formák (Psittaculinae)

• Harkálypapagáj-rokonúak (Micropsittini)
  • Micropsitta – 6 faj
• Ragyogópapagáj-rokonúak (Polytelini)
  • Polytelis – 6 faj
  • Aprosmictus – 2 faj
  • Alisterus – 3 faj
• Szakállaspapagáj-rokonúak (Psittaculini)

• Bolbopsittacus – 1 faj
• Psittinus – 1 faj
• Psittacella – 4 faj
• Geoffroyus – 3 faj
• Prioniturus – 9 faj
• Tanygnathus – 4 faj
• Eclectus – 1 faj
• Aprosmictus – 2 faj
• Psittacula – 15 faj
• Agapornis – 9 faj

• Psittacus – 1 fajjal: Psittacus erithacus
• Poicephalus – 9 faj
• Cyclopsitta – 2 faj
• Psittaculirostris – 3 faj
• Cyanoliseus – 1 fajjal: Cyanoliseus patagonus

Valószínűleg ebbe az alcsaládba tartoznakaz alábbi kihalt fajok is:

• Mascarinus – 1 faj
• Lophopsittacus – 2 faj
• Necropsittacus – 1 faj

Denevérpapagáj-formák (Loriculinae)

Az alcsaládjába egyetlen nem tartozik:

• Loriculus – 12 faj

Laposfarkú papagájformák (Platycercinae)

Az alcsaládba 11 nem tartozik

• Prosopeia – 3 faj
• Eunymphicus – 1 faj
• Cyanoramphus – 9 faj
• Purpureicephalus – 1 faj
• Platycercus – 8 faj
• Barnardius – 2 faj
• Psephotus – 5 faj
• Neophema – 6 faj
• Lathamus – 1 faj
• Melopsittacus – 1 faj

Földipapagájformák (Pezoporinae)

Az alcsaládba 2 nem tartozik:

• Pezoporus – 1 faj
• Geopsittacus - 1 faj

Újvilági papagájformák (Arinae)

Sárga-kék ara (Ara ararauna)

Barátpapagáj (Myiopsitta monachus)

Az alcsaládba 31 nem tartozik:

• kék ara (Anodorhynchus) – 3 faj
• Cyanopsitta – 1 faj: Spix-ara (Cyanopsitta spixii)
• Ara – 7 recens és 8 kihalt faj
• Diopsittaca – 1 faj: kékhomlokú törpeara (Diopsittaca nobilis)
• Primolius – 3 faj
• Orthopsittaca – 1 faj: vörös hasú ara (Orthopsittaca manilata)
• Aratinga – 20 faj
• arany aratinga (Guarouba) – 1 faj
• nandajpapagáj (Nandayus) – 1 faj
• Branicki papagája (Leptosittaca) – 1 faj
• sárgafülű papagáj (Ognorhynchus) – 1 faj
• Rhynchopsitta – 2 faj
• Pyrrhura – 18 faj
• Enicognathus – 2 faj
• Myiopsitta – 1 faj
• Conuropsis – 1 kihalt faj
• Bolborhynchus – 4 faj
• Psilopsiagon – 1 faj
• Forpus – 7 faj
• Nannopsittaca – 2 faj
• Touit – 8 faj
• Pionites – 2 faj
• Gypopsitta – 1 faj
• Hapalopsittaca – 2 faj
• Graydidascalus – 1 faj
• Deroptyus – 1 faj
• Triclaria – 1 faj
• Brotogeris – 8 faj
• Pionopsitta – 6 faj
• Pionus – 7 faj
• Amazona – 33 faj

Képek

• 

  Kakapó (Strigops habroptilus)

• 

  Sörtefejű papagáj (Psittrichas fulgidus)

• 

  Kékfejű denevérpapagáj (Loriculus galgulus)

• 

  Üregi papagáj (Cyanoliseus patagonus)

• 

  Fokföldi papagáj (Poicephalus robustus)

• 

  Szenegáli papagáj (Poicephalus senegalus)

• 

  Egyszínű papagáj (Cyanoramphus unicolor)

• 

  Kecskepapagáj (Cyanoramphus novaezelandiae)

• 

  Rozellapapagáj (Platycercus eximius)

• 

  Pennant-papagáj (Platycercus elegans)

• 

  Sokszínű papagáj (Psephotus varius)

• 

  Bourk-papagáj (Neopsephotus bourkii)

• 

  Ékes fűpapagáj (Neophema pulchella)

• 

  Hullámos papagájok (Melopsittacus undulatus)

• 

  Hegyi papagáj (Polytelis anthopeplus)

• 

  Nemespapagáj tojó (Eclectus roratus)

• 

  Nemespapagáj hím (Eclectus roratus)

• 

  Pirosszárnyú papagáj (Aprosmictus erythropterus)

• 

  Fenyőpapagáj (Psittacula derbiana)

• 

  Örvös sándorpapagáj (Psittacula krameri)

• 

  Rózsásfejű törpepapagáj (Agapornis roseicollis)

• 

  Fischer törpepapagája (Agapornis fischeri)

• 

  Jácintkék ara (Anodorhynchus hyacinthinus)

• 

  Kékhomlokú aratinga (Aratinga acuticaudata)

• 

  Nappapagáj (Aratinga solstitialis)

• 

  Pirosfülű papagáj (Pyrrhura cruentata)

• 

  Zöldarcú vörösfarkú papagáj (Pyrrhura molinae)

• 

  Barátpapagáj (Myiopsitta monachus)

• 

  Szürkehátú verébpapagáj (Forpus coelestis)

• 

  Feketesapkás papagáj (Pionites melanocephalus)

• 

  Kékhomlokú amazon (Amazona aestiva)

• 

  Kubai amazon (Amazona leucocephala)

• 

  Fehérhomlokú amazon (Amazona albifrons)

• 

  Molnáramazon (Amazona farinosa)

• 

  Tüzeshomlokú amazon (Amazona rhodocorytha)

• 

  Sárgafejű amazon (Amazona oratrix)

• 

  Királyamazon (Amazona guildingii)

• 

  Zöldarcú amazon (Amazona viridigenalis)

Jegyzetek

Forrásokszerkesztés

• papagáj.lap.hu
• Kakaduk^{[halott link]}
• Parrot Site
• Nemespapagáj.lap.hu - linkgyűjtemény
• Lexicon of parrots - papagáj lexikon
• papagájok és más madarak
• Uránia állatvilág. Madarak. Gondolat Kiadó (1978). p. 226–227.