Novák Eszter (Budapest, 1964. szeptember 14. –) Jászai Mari-díjas magyar rendező. Édesanyja Foltin Jolán Kossuth-díjas koreográfus, édesapja Novák Ferenc („Novák tata”) koreográfus, rendező, etnográfus.

Életpályája

1978-1982 között a Madách Imre Gimnázium tanulója volt. 1989-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-esztétika, majd pedig 1995-ben Székely Gábor osztályában a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán.

1994-1998 között az Új Színház társulatának tagja, 1995-1997 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Székely Gábor tanársegédje volt. 1998-2000 között a Bárka Színház főrendezőjeként dolgozott. 2000-2011 között rendezője volt a tatabányai Jászai Mari Színháznak – 2003-tól főrendező^[1] -, 2003-tól pedig a pár év alatt Anca Bradu és ő köré szerveződött társulatként játszó Honvéd Kamaraszínházban is.^[2][3]

1999-2001-ig rendszeres tanított a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. 2003-tól az elsőként indított zenés-színész osztály vezető tanára volt Ascher Tamással, majd 2008-tól ismét, Selmeczi Györggyel, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 2004 óta egyetemi adjunktus, 2020-ban lemondásáig rektorhelyettes is volt.^[4][5] Színészosztályokban zenés mesterséget, magyar dráma- és színháztörténetet, drámaelemzést, színházi dramaturg osztályokban drámaolvasást és szövegismeretet tanított.^[6]

2006 óta a Magyar Színházi Társaság elnökségi tagja.

2015-től a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti vezetője.^[7]

Családja

Szülei: Foltin Jolán és Novák Ferenc koreográfusok. Testvére: Novák Péter énekes, zeneszerző, sokoldalú médiaszemélyiség.

Színházi rendezései

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 46.^[8]

• Federico García Lorca: Don Cristóbal és Doña Rosita tragikomédiája (1993)
• Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde 'Üdlak' (1994)
• Szép Ernő: Patika (1995)
• William Shakespeare: Ahogy tetszik (1995)
• García Lorca: Vérnász (1996)
• Beaumarchais: Figaro házassága avagy egy őrült nap (1997)
• Grabbe: Tréfa, szatíra, irónia és mélyebb értelem (1997)
• Carlo Goldoni: Chioggiai csetepaté (1998, 2002)
• Bertolt Brecht: Koldusopera (1998, 2008)
• Ödön von Horváth: Kasimir és Karoline (1999)
• Kárpáti Péter: Világvevő (2000)
• Kárpáti Péter: Tótferi, avagy hogy született a világhőse, kinek keresztanyja a Szentpétör volt (2000)
• William Shakespeare: Szentivánéji álom (2000)
• Ábrahám Pál: 3:1 a szerelem javára (2001)
• William Shakespeare: Vagy amit akartok (2001)
• Kárpáti Péter: Nick Carter, avagy végső leszámolás Dr. Quartzcal (2001)
• Parti Nagy Lajos: Ibusár (2002)
• Hamvai Kornél: Kitty Flynn (2002)
• William Shakespeare: Vízkereszt, agy amit akartok (2003)
• Carlo Goldoni: Virgonc hölgyek, avagy a rózsaszín kokárda (2003)
• Kárpáti Péter: Rumcájsz, a rabló (2004)
• Langer: A negyedik kapu (2004)
• Buzássy–Kárpáti–Novák: Csak úgy... (2005)
• Barta Lajos: Szerelem (2005)
• Kárpáti Péter: Első éjszaka, avagy utolsó. Mit tett Umáma Átikával? Avagy a szerelem megszállott rabjának története (2005)
• Brecht: A szecsuáni jólélek (2006)
• Leonard Bernstein: West Side Story (2006)
• MacDermot: Hair (2006)
• Mozart: A varázsfuvola (2007)
• Rejtő Jenő: Az öldöklő tejcsarnok (avagy piszkos Fred nem lép közbe sajnos) (2007)
• Carlo Goldoni: Mirandolina (2007)
• Kárpáti Péter: Búvárszínház (2007)
• Antonín Dvořák: Ruszalka (2009)
• Brecht: Kaukázusi krétakör (2009)
• Karinthy–Gábor: Háló nélkül (2010)
• Loewe: My Fair Lady (2010)
• Feydeau: Osztrigás Mici (2011)
• Bródy Sándor: A tanítónő (2012)

Filmjei

• Vándorjelek (2002)
• Szabó úr (2011)

Díjai

• SOROS Stúdiószínházi Napok nagydíja (Tótferi) (2001)
• POSZT, „legjobb társulat”, közönségdíj (Vízkereszt) (2003)
• Jászai Mari-díj (2006)
• Főnix díj (Osztrigás Mici) (2011)^[9]

Jegyzetek

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk

• Örkény István Színház
• Adatlapja az SZFE honlapján
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet