Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Nagyhöflány
 
Nagyhöflány (Großhöflein)
Nagyhöflány címere
Nagyhöflány címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangmezőváros
JárásKismartoni járás
Alapítás éve1153
PolgármesterOswald Kucher (SPÖ)
Irányítószám7051
Körzethívószám02682
Forgalmi rendszámEU
Népesség
Teljes népesség2122 fő (2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség130 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság194 m
Terület14,3 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 50′ 03″, k. h. 16° 28′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 03″, k. h. 16° 28′ 53″
Nagyhöflány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyhöflány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nagyhöflány (németül Großhöflein, horvátul Velika Holovajna) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban.

Fekvése

Kismartontól 3 km-re délnyugatra fekszik.

Nevének eredete

Neve a német höflein (= kis udvar) főnévből ered.

Története

1153-ban "Hauchlein" néven említik először, de már az ókor óta lakott. Területén római, 5. századi germán és 8. századi avar települések nyomait, temetőit tárták fel. 1324-ben "Hublen" alakban említik. 1526-ban már állt Keresztelő Szent János temploma. 1529-ben és 1532-ben a török elpusztította, mely után horvátokkal telepítették be. A 17. században épült itt az Eszterházyak udvarháza, melyet 1630-ban vásároltak az Unversagt családtól. Templomát 1669-ben építették újjá. 1683-ban újra feldúlta a török. 1713-ban pestisjárvány pusztított. 1775-ben mezővárosi rangot kapott.

Vályi András szerint " Nagy Höfflein. Német mező Város Soopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 2 2/3 mértföldnyire, határja két nyomásbéli, búzát, rozsot, árpát, zabot, és pohánkát is terem, bora jó, réttye kevés, nap nyugotra van az Uraságnak egy hegyen szép Vadász háza, posta is van itten."[2]

A városnak 1910-ben 1331, többségben német lakosa volt (1188 fő), jelentős magyar (103 fő) kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.

Nevezetességei

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma késő gótikus eredetű, melyet 1669-ben újjáépítettek és bővítettek. 2006-ban renoválták.
  • A Szentháromság-szobor 1713-ból, a szégyenoszlop 1714-ből való.
  • A városháza, az ún. Simon Despot-ház 1675-ben épült.
  • A Radegund-kápolna 1613-ban épült, mai formáját a 18. században nyerte el. Helyén már a kora középkorban is kápolna állt.
  • Szent Antal-kápolnája 1730-ban épült.
  • A Pleininger-ház a 17. században épült.

Híres emberek

Itt halt meg 1645. szeptember 11-én Esterházy Miklós nádor.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Osztrák Statisztikai Hivatal: Bevölkerung am 1.1.2021 nach Ortschaften (Gebietsstand 1.1.2021)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyhöflány
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.






A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.