A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Mihalovich Ödön | |
Született | 1842. szeptember 13.[1][2][3][4] Ferencfalva |
Elhunyt | 1929. április 22. (86 évesen)[1][2][3] Budapest[5] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
Zenei pályafutása | |
Műfajok | opera |
Hangszer | zongora |
Tevékenység | zeneszerző, zenepedagógus |
Az Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia igazgatója | |
Hivatali idő 1881 – 1893 | |
Előd | Gömöry Oszkár |
Utód | Paulay Ede |
A Zeneakadémia igazgatója | |
Hivatali idő 1887 – 1919 | |
Előd | Erkel Ferenc |
Utód | Dohnányi Ernő |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihalovich Ödön témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mihalovich Ödön (Feričance, 1842. szeptember 13. – Budapest, 1929. április 22.) zeneszerző, zenepedagógus, a Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia (ma: Színház- és Filmművészeti Egyetem), majd a Zeneakadémia igazgatója.
Életútja
Régi horvát-magyar nemes család szülötte. Már gimnazista és egyetemista korában is feltűnt zongorajátékával és zeneírói tehetségével. 1862-től Mosonyi Mihály tanítványa volt, majd 1865-ben Lipcsébe ment, ahol Hauptmann vezetése mellett végezte el tanulmányait. 1866 és 1869 között három évet töltött Hans Guido von Bülow mellett, mint zongorista-növendék, de akihez mély barátság is fűzte. Szintén barátság alakult ki a fiatal Mihalovich és az idős Peter Cornelius között, aki tanítványát az ellenpont és a zeneszerzés gyakorlati kérdéseibe avatta be. Mihalovich 69-ben beutazta Olaszországot, később pedig Budapesten telepedett le Liszt határozott tanácsa ellenére. Első zenekari hangversenyét 1870-ben tartotta. Baráti kapcsolatban állt Wagnerrel és Liszttel, zeneszerzeményeiben az ő irányzatukat is követte. Liszt Ferenccel több ízben játszott négykézest két zongorán, nyilvános hangversenyeken. Az 1880-as években Festetics Leó gróf halála után, 1881-től a Színitanoda, majd 1887-től az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia igazgatójává nevezték ki. Irányítása alatt a Zeneakadémia Európa-szerte ismert intézménnyé vált. Az igazgatói tisztséget, nyugdíjazásáig, 1919-ig töltötte be. 1896. június 6-án megkapta a III. osztályú vaskoronarendet, 1898. június 1-jén pedig a miniszteri tanácsosi címet. Sírja a kerepesi temetőben található (55-1-10).[6]
Főbb művei
Szimfóniák
- 1. (d-moll) szimfónia (1879)
- 2. (h-moll) szimfónia (1892)
- 3. "Patetikus" szimfónia (a-moll) (1900)
- 4. (c-moll) szimfónia (1902)
Szimfonikus költemények (balladák)
- A rémhajó (1871)
- A sellő (1874)
- Hero és Leander (1875)
- Gyászhangok, Deák Ferenc emlékének ajánlva (1876)
- Ronde du Sabbat (1879)
- Faust fantázia (1880)
- Pán halála (1898)
Operák
- Hagbarth és Signe (1867-1881), A. Oehlenschläger drámája nyomán
- Wieland der Schmied (1874-1876), R. Wagner szövegkönyve nyomán
- Eliána (1884-1887), A. Tennyson Királyidillek nyomán írt "lírai költemény"
- Toldi (1889-91), Arany szövege alapján a szövegkönyvet Csíky Gergely írta
- Toldi szerelme (1893-94), a Toldi új 2. fináléval és 3. felvonással Ábrányi Emil új szövegkönyvére
- König Fjalar (1876-85, Cosima Wagner tanácsára a szerző megsemmisítette)
- A tihanyi visszhang (?, 2 jelent készült el)
- Faust (?, 2 jelenet készült el)
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Musicalics (francia, holland, angol, német, olasz és spanyol nyelven)
- ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
- ↑ A Kerepesi úti temetőben (Fiumei úti temető) levédett sírok. . (Hozzáférés: 2010. június 2.)
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- [halott link]
További információk
- Windhager Ákos: Mihalovich Ödön; szerk. Berlász Melinda; BMC, Budapest, 2019 (Magyar zeneszerzők)
- Windhager Ákos: Utód, de aki ős is. Mihalovich Ödön pályaképe; MMA MMKI, Budapest, 2020 (Fundamenta profunda)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.