Magyar Igazság és Élet Pártja
Mottó: Megmaradni, gyarapodni, visszaszerezni
Adatok
Elnök	Nagy Tibor
Alelnök	Kohánszky András Béla, Pércsi Anita
Elnökségi tagok	Dr. Koós Ferenc Budaházy Áron Vitéz Szunyogh Nándor
Alapítva	1993. július 15.
Feloszlatva	2021. július 27.
Ifjúsági tagozat	MIÉP Ifjúsági Tagozat
Pártújság	Magyar Fórum (1993–2021)
Tagok száma	kb. 12000 (2005)
Ideológia	Magyar radikális jobboldal agrárpolitika nemzeti konzervativizmus keresztényszocializmus nacionalizmus antikommunizmus euroszkepticizmus magyar irredentizmus tradicionalizmus anticionizmus globalizációellenesség
Politikai elhelyezkedés	szélsőjobboldal
Parlamenti jelenlét	1993–1994 1998–2002 2013–2014
Parlamenti mandátumok	0 / 199
Megyei közgyűlési mandátumok	0 / 381
Európai parlamenti mandátumok	0 / 21
Európai párt	Euronat (1997–?)
Hivatalos színei	piros   fehér   zöld   arany
Magyarország politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Igazság és Élet Pártja témájú médiaállományokat.

A Magyar Igazság és Élet Pártja (röviden MIÉP) magyarországi jobboldali radikális párt volt. Önmeghatározása alapján a „Se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” elvet követte. A pártot 1993-ban az MDF-ből kizárt Csurka István és a köré tömörülő csoport alapította.

A MIÉP zászlaja

Története

A MIÉP-et 1993-ban az MDF-ből kizárt Csurka István és a köré tömörülő csoport alapította. Az alapítók szerint Antall József paktumot kötött az SZDSZ-szel, nem hajtotta végre legfontosabb választási ígéretét, a „nagytakarítást”, kiszorította a vezetésből a népi-nemzeti elveket valló politikát és eszmeiséget. Fontos oka volt még a kiválásnak az ukrán-magyar alapszerződés megkötése, mellyel Csurka és társai értelmezésében az Antall-kormány jelképesen is lemondott a trianoni diktátum felülvizsgálatáról éppen abban az időben, amikor Németország újraegyesült, és három mesterséges államalakulat (a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) is szétesett, vagyis a párizsi és jaltai egyezmények érvényüket vesztették. A kiválás okai között szerepelt még az a vélemény is, amely szerint az MDF-kormány meg sem kísérelte a Kádár-rendszer alatt felduzzadt külföldi államadósságunk elengedtetését.^[1]

Az 1994-es országgyűlési választáson a párt 1,59%-ot ért el, viszont az 1998-as országgyűlési választáson már 5,55%-ot, így önálló frakciót alakíthatott. A 2002-es választáson a 4,37%-kal a párt nem jutott mandátumhoz.

A 2006-os országgyűlési választáson a Jobbikkal és a Kisgazdákkal a „MIÉP – Jobbik a Harmadik Út” elnevezésű választási szövetségben indult és 2,2%-ot ért el, így nem jutott mandátumhoz.

A 2004-es EP választáson 2,35%-ot ért el a párt, ez 72 000 szavazatot jelentett. A 2009-es európai parlamenti választáson nem indult a párt. A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson 11 egyéni jelöltet állított.

Az egyéni jelöltek eloszlása 2010-ben

2012. február 4-én meghalt Csurka István, a párt egyetlen országosan ismert politikusa, aki 1993 óta, megszakítás nélkül vezette a MIÉP-et, bár 2008-ban egy bírósági határozat kimondta, hogy nem ő a MIÉP elnöke. A párt jövője emiatt bizonytalanná vált. 2012. október 28-án, a párt XVII. Országos Gyűlésén Fenyvessy Zoltánt, a MIÉP korábbi parlamenti képviselőjét és frakcióvezető-helyettesét választották meg elnöknek. A párt alapítója és első elnöke, Csurka István örökös tiszteletbeli elnök lett. A MIÉP közleményben jelentette be, hogy „soraikat újrarendezve, indulni kívánnak a 2014-es választásokon."

2013 januárjában a korábban a Jobbik parlamenti frakcióját erősítő két képviselő, Endrésik Zsolt és Rozgonyi Ernő bejelentette, hogy csatlakoznak a MIÉP-hez, ezzel a radikális párt 11 év után ismét rendelkezik parlamenti képviselettel, még ha a házszabályok értelmében frakciót nem tud is alakítani. 2013. március 28-án jogerősen is beiktatták Fenyvessy Zoltánt a pártelnöki tisztségébe.

A 2017. december 28-án bírósági nyilvántartásba vett 2017. május 11. keltű létesítő okirat alapján a párt elnöke - 2019. február 26-ig terjedő megbízással - Nagy Tibor, Tiszaeszlár polgármestere.

A 2014-es magyarországi országgyűlési választásra a párt a Kisgazdapárttal közösen indított egyéni jelölteket, listát nem állított, így csak a szavazatok 0,04%-át sikerült megszereznie. A 2018-as választásra viszont sikerült 58 önálló egyéni jelöltet, így országos listát is állítaniuk.

A MIÉP elnökhelyettese Deli Károly, alelnökei Cseh Tibor, Gy. Balogh Géza Péter, elnökségi tagjai Budaházy Áron, dr. Koós Ferenc, Andrásfai Szerencse Ödön és Szunyogh Nándor.^[2]

2019. február 20-án Budapesten, a Mi Hazánk XI.ker. Bartók Béla úti irodájában Nagy Tibor és Toroczkai László pártelnökök aláírásával együttműködési megállapodást írt alá a MIÉP és a Mi Hazánk Mozgalom.^[3]

A párt 2021. július 27-én megszűnt, tagjainak nagy része a Mi Hazánk Mozgalomban folytatta a pályafutását, ugyanakkor 2021. szeptember 23-án a bíróság bejegyzett egy újabb szervezetet Magyar Igazság és Élet Pártja néven, de ez jogilag nem utódja a megszűnt pártnak.^[4]

Szervezeti felépítése

Elnökei

A Magyar Igazság és Élet Pártja elnökei
Kép	Név	hivatal kezdete	hivatal vége
	Csurka István	1993. július 15.	2012. február 4.
	Fenyvessy Zoltán	2012. október 28.	2017. március 6.
	Nagy Tibor	2017. március 6.	2021. július 27.

Ifjúsági Tagozat

A MIÉP ifjúsági szervezete a MIÉP Ifjúsági Tagozat, röviden MIÉP IT volt. Több későbbi Jobbikos és Mi Hazánkos politikus is a MIÉP IT-ben kezdte a politikai pályafutását, például Bana Tibor, Magyar Zoltán, Novák Előd, Szabó Gábor, Szávay István, Toroczkai László, Zagyva György Gyula és Zsiga-Kárpát Dániel, továbbá a Fideszes Kocsis Máté is a szervezet tagja volt. A szervezet utolsó vezetősége a következő volt:

Szakmai Kollégiumok

A MIÉP tagjai, szimpatizánsai, elhivatott támogatói a szakmai kollégiumokban megoldásokat dolgoznak ki, amelyek szakmailag és erkölcsileg is vitathatatlanok, egyben a MIÉP alapvető eszmeiségével egybevágó felfogást képviseltek.

Szervezetek

Magyarország minden megyéje rendelkezett MIÉP-es szervezettel.

A Magyar Igazság és Élet Pártja alapszervezetei

Párttagok száma

A Magyar Igazság és Élet Pártja tagjainak száma
Év	Tagok száma
2005.	kb. 12000 fő

Ideológia, pártprogram

A MIÉP magát radikális nemzeti konzervatív pártként definiálja. Sokáig radikális jobboldali pártként határozta meg magát. jelmondatuk – „se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” – alapján azonban saját fő ideológiai irányukat ún. harmadik utasként határozzák meg. A Fidesz–KDNP szövetséggel bizonyos kérdésekben egyetértenek.

A nyugati sajtó, mint például a BBC,^[5] vagy a CNN^[6] a MIÉP-et a szélsőjobboldali pártok közé sorolja. Lánczi András konzervatív politológus szerint a MIÉP ezzel szemben egyszerűen nacionalista párt.^[7]

Pártprogram

A rend programja – 2006-os országgyűlési választási program

Választási eredményei

Országgyűlési választások

Választás	Szavazatok száma (I. forduló)	Szavazatok aránya (I. forduló)	Változás (%p)	Szavazatok száma (II. forduló)[8]	Szavazatok aránya (II. forduló)	Mandátumok száma	Mandátumok aránya	Parlamenti szerepe
1994-es	85 623	1,59%		–	–	0 / 386	0,00%	nem jutott be
1998-as	248 832	5,55%	3,96	19 707	4,08%	14 / 386	3,63%	ellenzék
2002-es	245 326	4,37%	1,18	3252	0,01	0 / 386	0,00%	nem jutott be
2006-os1	119 007	2,20%	2,17	2312	0,007%	0 / 386	0,00%	nem jutott be
2010-es	1 286	0,03%	2,17	–	–	0 / 386	0,00%	nem jutott be
2014-es3	2 054	0,04%	0,01	–	–	0 / 199	0,00%	nem jutott be
2018-as	8 623	0,16%	0,12	–	–	0 / 199	0,00%	nem jutott be

¹ A Jobbikkal közös választási pártban, MIÉP – Jobbik a Harmadik Út néven, amihez 15 megyéből a Kisgazda szervezetek is csatlakoztak
² Nagyarányú visszalépés más jobboldali pártok javára
³A Független Kisgazdapárttal közösen, MIÉP-FKgp néven.

Önkormányzati választások

1998-as önkormányzati választás:

Összesen 20 megyei közgyűlési mandátumot szerzett. Országosan 8 polgármester és 181 települési képviselő lett.

2002-es önkormányzati választás:

Összesen 7 megyei közgyűlési mandátumot szerzett, ötöt Budapesten, kettőt Pest megyében. Országosan 2 polgármester és 106 települési képviselő lett.

2006-os önkormányzati választás:

Egyik megyei közgyűlésbe sem jutott be. Országosan 5 MIÉP-es polgármester és 75 települési képviselő lett.

2010-es önkormányzati választás:

Egyik megyei közgyűlésbe sem jutott be. Országosan 1 MIÉP-es polgármester és 4 települési képviselő lett.

2014-es önkormányzati választás:

Egyik megyei közgyűlésbe sem jutott be. Országosan 1 MIÉP-es polgármester lett Tiszaeszláron.

Európai parlamenti választások

Választás	Szavazatok száma	Szavazatok aránya	Változás (%p)	Helyezés	Mandátumok száma	Mandátumok aránya	Európai parlamenti csoport	Európai parlamenti alcsoport
2004-es	72 203	2,35		5.	0 / 24	0,00%	–	–

Jegyzetek

További információk

• Hivatalos honlap
• Régi Honlap
• Facebook oldala
• MIÉP Ifjúsági Tagozat weboldala

Sablon:Nemzeti radikalizmus m v sz Nemzeti radikalizmus Magyarországon Pártok, szervezetek Jobbik Magyarországért Mozgalom Magyar Igazság és Élet Pártja Magyarok Szövetsége Magyar Gárda Új Magyar Gárda Hunnia Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Nemzeti Jogvédő Szolgálat Nemzeti Őrsereg Gój Motoros Egyesület Betyársereg Mi Hazánk Mozgalom Meghatározó politikusok, személyek Budaházy György Csurka István Morvai Krisztina Novák Előd Toroczkai László Vona Gábor Polgár Tamás Raffay Ernő Ideológia, történelmi hagyomány Árpádsávos zászló Bajcsy-Zsilinszky Endre Horthy Miklós Irredentizmus Nemzeti radikalizmus Sumer–magyar nyelvrokonság Szent Korona-tan Turanizmus Madarász József Cigánybűnözés Meghatározó események Magyarországi tiltakozások 2006 őszén A balatonőszödi beszéd Az MTV-székház ostroma 2006. október 23. A Magyar Gárda megalakulása A bajtársiasság napja Tüntetések a Broadway jegyirodánál 2009-es Európai parlamenti választás 2010-es országgyűlési választás 2015-ös tapolcai időközi választás Kapcsolódó média Barikád Bombagyár Hazai Pálya Kuruc.info Magyar Fórum Magyar Jelen Magyar Mérce Pannon Rádió Szent Korona Rádió Kultúra Nemzeti rock Magyar Sziget Nagy-Kurultáj