A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ménfőcsanak (Győr) | |||
Bezerédj-Esterházy-kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Település | Győr | ||
Alapítás ideje | 1934 | ||
Városhoz csatolás | 1970 | ||
Korábbi rangja | község | ||
Irányítószám | 9012 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 6964 fő (2011. jan 1.)[1] +/- | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | km² km² | ||
Távolság a központtól | 8 km | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 37′ 48″, k. h. 17° 36′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 48″, k. h. 17° 36′ 13″ | |||
Ménfőcsanak (Győr) weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ménfőcsanak (Győr) témájú médiaállományokat. |
Ménfőcsanak Győr egyik városrésze. 1934-ben három, korábban különálló község, Csanakfalu, Csanakhegy és Ménfő egyesítésével jött létre (utóbbi nevét több középkori oklevél és krónika is említi, például a Gesta Hungarorum vagy Kézai Simon krónikája). 1970-ben csatolták Győrhöz, azóta a megyeszékhely része. Hajdani határvonala a jelenlegi Koroncói út nyomvonala volt.
Fekvése
A Bakony és a Kisalföld találkozásánál helyezkedik el, Győr központjától légvonalban mintegy 7, közúton mintegy 9 kilométerre délre; a belvárostól és Marcalvárostól az M1-es autópálya választja el.
Megközelítése
Legfontosabb közúti megközelítési útvonalai az M1-es autópálya, amely kelet-nyugati irányban halad el a városrész északi peremvidékén, valamint a 83-as főút, amely dél-északi irányban húzódik végig Ménfőcsanakon. A főút korábbi nyomvonala végigvezetett a városrész központján, jelenlegi nyomvonala már nyugati irányból elkerüli azt.
A környék fontosabb alsóbbrendű útjai közül Ménfőcsanaknál ér véget a Nyúltól Győrújbaráton át idáig húzódó 8311-es út, itt ágazik ki a 83-as főútból a Sokorópátka-Gic-Bakonytamási felé vezető 8309-es, illetve a Koroncó megközelítését biztosító 8418-as út is.
Győr belvárosából a 21B, a 22-es, a 22B és a 22Y helyi autóbuszokkal közelíthető meg.
A hazai vasútvonalak közül a városrészt a MÁV 10-es számú Győr–Celldömölk-vasútvonala érinti, amelynek korábban két megállóhelye is volt itt. Győr felől az első Ménfőcsanak felső megállóhely, amely a városrész északi peremén létesült, a 83-as régi nyomvonalának (a Győri útnak / Királyszék útnak) vasúti keresztezése mellett. A másik megálló, Ménfőcsanak megállóhely a városrész délnyugati részén, a Koroncói út vasúti átjárója mellett működött, de már megszűnt.
Története
A Rába folyó iszapjából a kőkorszaki ember jelenlétét bizonyító kőeszközök kerültek elő. A középső bronzkor mészbetétes kultúrájának népe itt hagyta a szépen munkált kagylóhéj porával díszített cserépedényeit. Különösen gazdag kelta és római emlékekben Egy kelta falut tártak fel, (kutat, élelmiszer tárolót, kovácsműhelyt) – és újra eltemettek az új építésű utak alá.
A magyarok betelepülése után neves császárok királyok, hadvezérek voltak a vidék látogatói. 1044-ben III. Henrik német-római császár jött Szent István király utódának Orseolo Péternek segítségére Aba Sámuel magyar király ellen a trónviszályt eldöntő ménfői csatába, de vereséget szenvedett.
Csanakfalu 1216-ban, a tatárjárás előtt a győri püspökségé, később, az 1200-as évek vége felé egy ideig a pannonhalmi apátság szőlőbirtoka is volt. Ménfő 1237-1240-ben Tényő, 1321-ben Gyirmót határosa volt. IV. Béla király a ma Királyszéknek nevezett dombon tartotta 1244-ben a környék nemeseinek az ítélő széket. A domb alatt egy kelta királyné nyugszik. 1311-ben a ménfői Szent Mária-egyház és kegyurai, a Baráti nemesek bérbe adták baráti szőlőiket.
Csanakfalu 1920-ban 443 főt számlált.
Ménfői csaták
I. (Nagy) Lajos és Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején sokáig nádori részországgyűlések, majd köznemesi közgyűlések színhelye. 1598-ban a ménfői dombok között bújt el és indult Győr visszavételére Pálffy Miklós és Schwarczenberg Adolf tábornagyok serege. A török kort idézi – ma már csak nevében fennmaradt – Világosvár, a győri vár elővára, ahonnan tűzjelekkel jelezték az ellenség közeledtét. 1683-ban Kara Musztafa az utolsó török hadjáratban Bécs ellen vonulva pusztította el a vidéket. 1704-ben a koroncói csatában Forgách Simon, Rákóczi tábornagya és Heister, a német császár generálisa vívott csatát. Ekkor Ménfő ismét elpusztult. Lakói a védettebb, dombos terület peremén telepedtek le. A népmonda szerint II. Rákóczi Ferenc, itt tartózkodásának emlékét kőoszlop hirdeti. Errefelé jöttek Napóleon hadai a Kismegyeri csatatérre, a csanaki domboldalon – a templom fölött – irányította Jenő olasz alkirály a csatát. A szőlőhegyben lévő Ecker villának pincéjében rejtették el Napóleon elől a herzogenburgi apátság kincseit. Az 1848–49-es szabadságharc utolsó dunántúli ütközete a mai vasútállomás körül zajlott, az 1849. június 28-i győri csata részeként. Az itt elesett Szabó János huszárszázados emlékművét gondosan ápolja az utókor.
Látnivalók
- Bezerédj-Esterházy-kastély
- Esterházy Miklós nádor 1626-ban második feleségének - Bedegi Nyáry Krisztinának - testvéreitől vásárolta meg Ménfőt. Azonnal zálogba adta a pápai kapitányának, gróf Csáky Lászlónak, ő pedig továbbadta a győri jezsuitáknak. Feltételezzük, hogy ők szorgalmazták a kápolna építését 1670-es években. Időközben a Tata-gesztesi uradalomhoz csatolták a ménfői pusztát. A kastély építése idején az uradalom tulajdonosa gróf Esterházy Ferenc. Birtokain 1770 – és 1774 között nagy építkezések voltak, így Ménfőn is. Feltehetőleg a ménfői puszta igazgatására kialakított uradalmi épületekkel együtt épült a kastély is copf stílusban. Mai formáját 19. század elején nyerte a klasszicista feljáró megépítésével. I. Bezerédj Ignác az Esterházy család jószágkormányzója (Hétszemélyes tábla egyik bírája, a Királyi Kúria nagybíráinak egyike, királyi tanácsos, a Szent István-rend lovagja) 1812-ben három nemzedékre ingyen használatra kapta a ménfői pusztát, amit utóda Bezerédj István 1888-ban megvásárolt. A kastély a nevét az utolsó birtokosától nyerte. Építészetileg helyesebb kúriának nevezni, a kastély elnevezést a ménfői nép adományozta az épületnek. A kastélyt minden háború alatt kifosztották. Sorsa 1945 után viszontagságos volt. Legtovább a Rába gyár használta munkásszállásnak. 1955-ben, amikor az utolsó tulajdonos Bezerédj unoka, Denk Gusztávné kitelepült Ausztriába, lemondott az állam javára a kastélyról. Az épület felújítása után 1988-tól a közművelődést szolgálja. Itt kapott helyet a könyvtár és 1991-ben
- Galgóczi Erzsébet Emlékszoba (Címe: Győr, Győri u. 94.)
- Bezerédj-kápolna
- Az első templom 1311-ből való, amikor Baráti Márton mester és fiai szőlőültetésre adtak engedélyt, kikötésük volt, hogy termőre fordulásuk után a tizedet a ménfői Szent Szűz tiszteletére épült egyháznak adják. Az 1748-as egyházlátogatási jegyzőkönyv említi, hogy a templom 70 éve épült. Így az építési ideje 1678. Ezt az időpontot támasztják alá legutolsó újjáépítéskor előkerült téglák évszámai is. 1790-es években megnagyobbították. 1809-ben Napóleon katonái lovaikat kötötték be. A 19. század második felében a Bezerédj család átveszi a kegyúri jogokat. A templom alá kriptát építtetett. Ez lett a család temetkezési helye. A ménfői templom (1948) megépítése után osztozott a kastély sorsában, szinte romos állapotba került. 1990-ben a Győri Városszépítő Egyesület kezdeményezésére helyi összefogással ismét újjáépítették. Jelenleg közművelődési célokat szolgál: hangversenyeket, kiállításokat, polgári házasságkötéseket tartanak benne.
-
Bezerédj-kápolna
-
Galgóczi Erzsébet emléktáblája
-
Nagyboldogasszony temploma
-
Szűz Mária szobor
-
Evangélikus templom
-
Emlékpark
Nevezetes személyiségei
- Galgóczi Erzsébet Kossuth-díjas írónő emlékére 1991-ben nyílt állandó kiállítás. A 17. században épült Bezerédj-kastélyban található emlékszoba az írónő hagyatékából létesült, amelyet a család adományozott Győr városának és az írónő szűkebb hazájának, Ménfőcsanaknak.
- Horváth Ede, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár volt vezérigazgatója.
Jegyzetek
- Vaday Andrea 2015: The Langobard cemetery at Ménfőcsanak. Antaeus 33, 163-242.
- Gyöngyössy Márton 2010: A királyi Magyarország pénztörténete (1527-1608). Budapest.
- ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 10.)
- ↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_telep?NN=25584
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.