Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Ebben a szócikkben a koreai nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

A Koreai-félsziget domborzata

Korea földrajza alatt a Kelet-Ázsiában található Koreai-félszigetföldrajzát értjük, ahol Észak-Korea és Dél-Korea fekszik. Északon Kínától a Jalu (koreaiul: Amnok folyó) és a Tumen folyó határolja, keleten és délkeleten a Japán-tenger, délen a Kelet-kínai-tenger, nyugaton pedig a Sárga-tenger veszi körül.

Legmagasabb pontja Észak-Korea területén található a kínai határnál, a Pektu-hegy, 2744 méterrel. Második legmagasabb pontja egyben Dél-Korea legmagasabb hegye, a Halla-hegy, 1950 méterrel a tengerszint fölött, mely Csedzsu szigetén található, a Japán-tengeren.

Nevezetesebb szigetei északi részen Sinmi-sziget (신미도), délen Csedzsu-sziget (제주도), Kodzse-sziget (거제도), Csin-sziget (진도) és Kanghvado (강화도).

Vízrajz

A Koreai-félsziget folyói

A Koreai-félsziget vízrajza a domborzata miatt egyértelműen nyugat-orientált. Főbb folyói, a Tedong (대동강), a Han folyó, a Kum és a Jongszan mind a Sárga-tengerbe torkollik. Ezen a folyók árterei biztosítják a nyugati síkságokon való rizstermesztést.

A Han folyó, bár csak a negyedik leghosszabb folyója Dél-Koreának, mégis ez a leghíresebb, a legjelentősebb, hiszen keresztülszeli a fővárost, Szöult, és egy rövid szakaszon határfolyó Észak-Koreával. Két folyó találkozásából keletkezik, az Északi-Han (북한강) és a Déli-Han (남한강) folyóból, melyek mindketten a Thebek-hegységből (태백산맥) erednek.

A Tedong folyó Észak-Korea legjelentősebb folyója, és 439 kilométerrel a második leghosszabb az északi állam területén. A Rangnim-hegységben (랑림산맥) ered, majd áthalad a fővároson, és egyenesen a Sárga-tengerbe ömlik. A folyó rendkívül mély, így hajózható.

Dél-Korea leghosszabb folyója az 510 km hosszúságú Naktong (낙동강), mely a Thebek-hegységből ered, majd Tegu városát keresztezve Puszannál ömlik a tengerbe, a Koreát Japántól elhatároló Koreai-szorosnál.

A nyugati, délnyugati partvidék különlegessége az ún. ria part. Az egykori folyótorkolatokat tengervíz öntötte el, mely vagy a szárazföld lesüllyedéséből, vagy a tengerszint megemelkedéséből következett. Ennek legszebb példáját Mokpho város környékén találhatjuk, de a Han folyó torkolatánál is megfigyelhető a jelenség.

A ria partvidék tehát rengeteg szigetből, öbölből, beltengerből áll, így megfelelő terepet nyújt a halászatnak, halgazdálkodásnak, a tengeri kereskedelemnek. Ezen a vidéken különösen magas az ár-apály különbség, például Incshon partjainál elérheti a 9 métert is.

Domborzat

A Koreai-félsziget domborzatát tekintve 70%-ban hegyvidék, így a két Koreát tartják a világ egyik leghegyvidékesebb országának. Kisebb síkságok találhatók a nyugati oldalon, főleg a déli állam területén. Dél-Korea rizsfogyasztásának jelentős százaléka az itt található rizsföldekből származik. A félsziget legmagasabb pontja a Pektu-hegy (백두산) 2744 méterrel, mely Észak-Koreában található. Földtanilag a félsziget döntő többségében a prekambrium idejében alakult ki, de a rengeteg sziget vulkanikus eredetű, és két nemrégiben még aktív vulkánt is meg kell említeni, a Pektu-hegyet és a Halla-hegyet (한라산). Maga a Halla-hegy egy pajzsvulkán, a Pektu-hegy esetében pedig a csúcsa helyett egy hatalmas kráterrel találkozunk. Ma már nincs aktív vulkanikus tevékenység a félszigeten, de a rengeteg hőforrás és Csedzsu szigetének lassú emelkedése is azt jelzi, hogy egyfajta alacsonyabb szintű vulkanizmus még ma is jelen van.

Éghajlat

A NASA műholdfelvétele, 2010. január 3.

Korea éghajlata mérsékelt, de északról délre haladva meglepően különböző és változatos. Míg az északi részén a nedves kontinentális és az óceáni éghajlat a jellemző, a délebbre fekvő tájakon már inkább a mediterrán.

Észak-Koreában a telek hidegek és szárazak, és gyakoriak a hóviharok, melyet a zord szibériai szél generál. A nyár meleg és csapadékos, nagy szerepet játszik a csendes-óceán felől érkező monszun. Az ősz és tavasz átmeneti évszakok, közepes mennyiségű csapadékkal és kellemes hőmérséklettel ezek a legkellemesebb időszakok.

Szöulban és környékén mérsékelt övi monszun éghajlat uralkodik, és szintén négy évszakot különböztetünk meg: novembertől márciusig tartó hosszú tél, április-májusban enyhe tavasz, júniustól augusztusig forró, csapadékos nyár és szeptember-október táján egy szintén átmeneti ősz. Mivel a félszigetet legjobban az óceán és a monszun befolyásolja, egész évben sok csapadék hullik, az éves csapadékmennyiségnek több mint kétharmada a nyári hónapokban. Így a nyarak rendkívül párásak, melegek.

A félsziget belső területein hasonló az időjárás, de az átlaghőmérséklet nyáron alacsonyabb, és kevesebb a csapadék is. Télen viszont kicsivel több hó esik, így a csapadékhullás kiegyensúlyozottabb.

A déli partvidéken és Csedzsu szigetén a mediterrán éghajlat a meghatározó. Télen alig esik fagypont alá a hőmérséklet, nyáron viszont melegebb van, mint a fővárosban. Több a napsütéses órák száma, mint Korea bármely részén, kevesebb a csapadék is, viszont egész évben az erős szél dominál.^[1]

Élővilág

Mályvavirág

A Koreai-félsziget növényzete éghajlatának megfelelően változik. A tűlevelű erdő az egész félsziget hegységeiben dominál, Dél-Korea területén viszont gyakran vegyül lombhullató fákkal. Délen is gyakori a vörösfenyő illetve a boróka.

Nagyjából 3000 faj él itt, ebből pedig 500 egyedülálló Koreában. Legjellegzetesebb növényei az örökzöldek, a kaméliafélék, illetve a kerti mályvacserje (무궁화), Dél-Korea nemzeti virága.

Megtalálhatók azok a gyümölcsök, melyek Magyarországon is, így az alma, körte, őszi- és sárgabarack, datolyaszilva, illetve jellegzetes gyümölcse még a kínai birs. Délen a mediterrán éghajlatnak megfelelően a citrusfélék a jellemzőek.

A félsziget állatvilága 130 édesvízi halfajt, 112 madárfélét, 49 emlősfajt, 14 hüllőt és kétéltűt számlál. Bár a hegyekben megtalálhatók a tipikus ragadozók, mint pl. a medve, hiúz, illetve növényevők közt a szarvasok, az elmúlt években sajnos csökkent a populáció az erdőirtás miatt.^[2]

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Geography of Korea című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Sablon:Korea-témakörök m v sz Észak- és Dél-Korea Történelem történelmi Korea uralkodók listája Kodzsoszon Han parancsnokságok Három királyság (Silla Kogurjo Pekcse) Korjo Csoszon Koreai Császárság a Japán Birodalom részeként koreai háború Észak-Korea történelme Dél-Korea történelme időzóna (1434–1908) (UTC+08:28) időzóna (1908–1911) (UTC+08:30) Gazdaság Észak-Korea gazdaság (története) tondzsu éhínség 2009-es válság észak-koreai von közlekedés turizmus Dél-Korea gazdaság (története) csebol Samsung Hyundai LG SK ázsiai tigrisek 1997-es válság dél-koreai von közlekedés turizmus Földrajz Korea földrajza Koreai-félsziget Koreai demilitarizált övezet szigetek listája (Csedzsu-sziget) Han folyó Dél-Korea nemzeti parkjai időzóna (UTC+09:00) Kultúra Általánosan koreai nyelv (hangul) Korea művészete filmművészet tánc irodalom zene (hagyományos zene) színjátszás építészet (kertépítészet) kalligráfia konfucianizmus mitológia harcművészetek taekwondo hapkido gasztronómia kimcshi pulgogi kimbap ünnepek koreai újév cshuszok tano Egyesült Koreai Csapat Észak-Korea Arirang tömegjátékok szongbun a Nap napja építészet irodalom filmművészet rjonszokkuk sport propaganda vallás zene Dél-Korea építészet irodalom filmművészet dorama koreai hullám sport vallás K-pop Társadalom és politika Észak-Korea kormány vezetők listája miniszterelnökök listája oktatás haderő alkotmány politika Legfelsőbb Népi Gyűlés (Manszude Gyűlésterem) dzsucse szongun pjongdzsin Koreai Munkapárt Dél-Korea kormány elnökök listája miniszterelnökök listája oktatás haderő alkotmány politika Kukhö (Nemzeti Gyűlésterem) ilmin jusin Demokratikus Összefogás Pártja Közigazgatás Észak-Korea közigazgatási rendszer városok (Phenjan) Dél-Korea közigazgatási rendszer városok (Szöul)