A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Harangozó Gyula | |
Harangozó Gyula 1958-ban | |
Született | Harangozó Gyula Antal 1908. április 19. Budapest |
Elhunyt | 1974. október 30. (66 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Hamala Irén (1921-1997) |
Gyermekei | Harangozó Gyula |
Foglalkozása | táncos, koreográfus |
Kitüntetései | Kossuth-díj (1956) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Harangozó Gyula témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Harangozó Gyula (Budapest, 1908. április 19.[1] – Budapest, 1974. október 30.) Kossuth-díjas magyar táncos, koreográfus és balettigazgató.
Élete
Budapesten született Harangozó Gyula szabósegéd és Kemény Rozália gyermekeként.[2] A huszadik századi magyar tánc egyik legjelentősebb művésze, táncos, koreográfus, balettigazgató. Autodidakta statisztaként dolgozott az Operaházban, amikor 1928-ban Albert Gaubiert felfigyelt rá, és szerepeltette A háromszögletű kalap című balettben. Ettől az évtől az Operaház magántáncosa lett. Koreográfusi tevékenységét 1936-ban kezdte, a Csárdajelenet című egyfelvonásossal. 1950 és 1960 között az Operaház balettegyüttesének igazgatója volt. Legjelentősebb koreográfiái: A csodálatos mandarin (1945, 1956; az Öreg gavallér szerepét maga táncolta), Térzene (1948), Coppélia (1953; Coppélius szerepét maga táncolta), Seherezádé (1959). Fia ifj. Harangozó Gyula, balettművész, koreográfus. Állandó asszisztense, balettjei későbbi betanítója felesége, Hamala Irén volt (1921–1997). Harangozó Gyula címmel portréfilmet készített róla a Magyar Televízió 1965-ben, Banovich Tamás rendezésében.
Az emlékére létrehozott Harangozó Gyula-díjat évente március 15-én adják át. 2008. április 19-én és 20-án a Magyar Állami Operaház kétrészes emlékműsort rendezett a tiszteletére, amelyen A csodálatos mandarint, valamint a Johann Strauss zenéjére készített vidám és ironikus Térzenét mutatták be.
Színpadi szerepei
- Aszafjev: Párizs lángjai - Gaspar
- Szabó Ferenc: Ludas Matyi - Döbrögi
- Kenessey Jenő: A keszkenő - kasznár
- Falla: A háromszögletű kalap - kormányzó
- Csajkovszkij: Diótörő - Droselmeyer
- Bartók: A csodálatos mandarin - az öreg gavallér, Mandarin
- Milhaud: Francia saláta - Tartaglia
- Cieplinski: Az infánsnő születésnapja - törpe
- Cieplinski: A fából faragott királyfi - fabáb
- Térzene - mecénás
- Delibes: Coppélia - Coppélius
Színpadi koreográfiái
- Csárdajelenet (1936)
- Poloveci táncok (1938)
- Francia saláta (1938)
- Csajkovszkij: Rómeó és Júlia (1939 és 1955)
- Bartók Béla: A csodálatos mandarin (1945 és 1956)
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1946)
- Térzene (1948)
- Kodály: Czinka Panna (1948)
- Kacsóh Pongrác: János vitéz (1949)
- Molière: Gömböc úr (1950)
- Kenessey Jenő: A keszkenő (1951)
- Kadosa Pál: A huszti kaland (1951)
- Verdi: Aida (1952)
- Kodály Zoltán: Háry János (1952)
- Léo Delibes: Coppélia (1953)
- Csokonai Vitéz Mihály: Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak (1953)
- Rimszkij-Korszakov–Muszorgszkij: Hovanscsina (1955)
- Bartók: A fából faragott királyfi (1958 és 1961)
- Nicola Benois: Seherezádé (1959)
- Suchon: Örvény (1959)
- Manuel de Falla: A háromszögletű kalap (1959)
- Fazekas Mihály–Szabó Ferenc: Ludas Matyi (1960)
- Alekszandr Porfirjevics Borogyin: Igor herceg (1961)
- Darius Milhaud: Francia saláta (1962)
- Saint-Saëns: Sámson és Delila (1963)
- Franz Schubert: Három a kislány (1951 és 1966)
- Erkel Ferenc: Bánk bán (1969)
Filmek
- Életre ítéltek! (1941)
- Egy tál lencse (1941)
- Dankó Pista (1941)
- Mágnás Miska (1949)
- Az életbe táncoltatott leány (1964)
Díjai, elismerései
- Kiváló művész (1951)
- Kossuth-díj (1956)
Jegyzetek
- ↑ Harangozó Gyula születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 1101/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 300/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
További információk
- Színházi Adattár Archiválva 2016. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- stop.hu
- Harangozó Gyula emlékkönyv; szerk., képvál. Szúdy Eszter, Magyar Táncművészeti Főiskola, Bp., 1994 (A magyar táncművészet nagyjai)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.