A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Gergely Sándor | |
Élete | |
Született | 1896. február 2.[1] Németkeresztúr |
Elhunyt | 1966. június 14. (70 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Grünbaum Gyula, Pollák Rozália |
Házastársa | Haás Viola (1926-1966) |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | elbeszélés, regény, tanulmány |
Első műve | Sivatag (elbeszélés, 1922) |
Kitüntetései |
|
Irodalmi díjai | Kossuth-díj (1949, 1956) Munka Érdemrend (1953) A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1956) |
Gergely Sándor, 1911-ig Grünbaum Sándor[2] (Németkeresztúr, 1896. február 2.[1] – Budapest, 1966. június 14.) szociáldemokrata és kommunista író, újságíró és lapszerkesztő.
Életpályája
A parádi születésű Grünbaum Gyula kereskedő és a németkeresztúri születésű Pollák Rozália fia, izraelita vallású.[1][3] A középiskola elvégeztével rövid ideig vidéki újságíró volt, majd 1915-ben bevonult katonának, és a francia fronton szerzett sebesülés következtében átmenetileg megvakult. Többször műtötték, és végül 1920-ban visszanyerte látását. 1923-ban a Kékmadár szerkesztője lett. 1924–1925 között a miskolci Reggeli Hírlap vezetője volt, de radikális nézetei miatt távoznia kellett. 1926-tól az illegális KMP tagja lett. 1929-ben az SZDP kizárta soraiból. 1931-ben Moszkvába emigrált, majd részt vett a Sarló és Kalapács szerkesztésében, és 1937-től az Új Hang szerkesztője lett. 1945-ben hazatért, majd 1945–1951 között a Magyar Írószövetség elnöke volt.
Magánélete
1926-ban Debrecenben házasságot kötött Haás Violával.[3]
Művei
- Sivatag (elbeszélés, 1922)
- Béke (regény, 1924)
- Achrem Fickó csudálatos élete (regény, 1925)
- Hidat vernek (regény, 1927)
- Játszik az utca (regény, 1927)
- Szú (regény, 1929)
- A Dózsa féle parasztforradalom története (tanulmány, 1929)
- Embervásár (regény, 1930)
- Munkáskultúra (tanulmány, 1930)
- Valami készül (regény, 1931)
- Pereg a dob (regény, 1934)
- Úriszék (1936)
- Vitézek és hősök (novella, 1937)
- Der Namenlose (1937)
- A nagy tábor (1939)
- Vitézek és hősök (színmű, 1940)[4]
- Bor (elbeszélés, 1941)
- Uj falu (tanulmány, 1943)
- A dehkánok földjén (szociográfia, 1943)
- Tüzes trónus (1945)
- Szép úr hétköznapjai (elbeszélés, 1946)
- Az utolsó felvonás (regény, 1947)
- Gyanú (elbeszélés, 1948)
- Épül az új világ (cikkek, 1949)
- Hív az erdő (elbeszélés, 1949)
- Farkasok (válogatott elbeszélések, 1950)
- Falusi jelentés (riportkönyv, 1951)
- Forró nyár (regény, 1952)
- Szakadék szélén (elbeszélés, 1952)
- Találkozó (elbeszélés, 1952)
- Felszáradnak a könnyek (regény, 1954)
- Rögös út I.-II. (regény, 1955-1956)
- Őszi reggel (válogatott elbeszélések, 1957)
- A Nagy Föld (visszaemlékezések, 1957)
- Emberek között (kisregény, 1958)
- Tiltott utak (regény, 1961)
- Felsőbb osztályba léphet (regény, 1964)
- Hallgatás közben (válogatott riportok, 1965)
- Dózsa György I-II-III. (történelmi regény, a korábban Úriszék, A nagy tábor és Tüzes trónus címmel megjelent kötetek gyűjteményes kiadása. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966)
- Valami készül - Szú - Embervásár (utószó Tamás Aladár, 1967)
- Emberek között I-II. (elbeszélés, utószó Imre Katalin, 1968)
- Drámák (bevezető: Zalka Miklós, 1971)
- Hittel és indulattal (cikkek, szerkesztette Szabó Ferenc, 1975)
Film
- Vitézek és hősök (magyar tévéfilm, Magyar Televízió, 1959, rendezte: Zsurzs Éva azonos című színművéből)
Jegyzetek
- ↑ a b c Születése bejegyezve a németkeresztúri születési akv. 9/1896. folyószáma alatt.
- ↑ A Belügyminisztérium 1911. évi 173628. sz. rendelete. MNL-OL 30794. mikrofilm 270. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1911. év 16. oldal 2. sor.
- ↑ a b Halálesete bejegyezve Budapest XII. ker. polgári halotti akv. 1119/1966. folyószáma alatt.
- ↑ Rádió és televízió újság szerint a darabot az összes szocialista országon kívül előadták Hollandiában, az NSZK-ban sőt Izraelben is.
Források
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- Rádió és televízió újság, 1959. 43. szám, MTV Archívum
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.