Feodoszija -

	Feodoszija (Феодосія)
	A feodoszijai kikötő látképe
; Feodoszija címere	; Feodoszija zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Krími Autonóm Köztársaság
Járás	Feodoszijai járás
Rang	közigazgatási egység; polisz; város;
Polgármester	Olekszandr Bartenyev
Irányítószám	98100-98175
Körzethívószám	+380-6562
Testvértelepülései	Lista Ramla; Azov; Kołobrzeg; Armavir; Kurszk; Kronstadt; Sztavropol; Szeverodvinszk; Mariupol;
	Népesség
Teljes népesség	67 993 fő (2017)
Népsűrűség	2001 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	10 m
Terület	35 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	Feodoszija Pozíció Ukrajna térképén
	é. sz. 45° 02′, k. h. 35° 22′Koordináták: é. sz. 45° 02′, k. h. 35° 22′
	Feodoszija weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Feodoszija témájú médiaállományokat.

Feodoszija (ukránul: Феодо́сія, oroszul: Феодосия, krími tatárul: Kefe, Кефe) kikötő- és üdülőváros a Krím félsziget délkeleti tengerpartján.^[1] A város neve a görögül (Θεοδοσία) Isten ajándékát jelenti. A középkorban Kaffa (tatárul Kefe) néven volt ismert.

A város napját minden év július utolsó szombatján ünneplik.

Földrajzi elhelyezkedése

Feodoszija a Krím félsziget délkeleti részén, a Feodoszijai-öböl partján és a Tepe-Oba hegygerinc lejtőin helyezkedik el. A 302 m magas hegygerinc a Krími-hegység fő vonulatához tartozik, a hegység északkeleti végpontja. A várost délnyugati irányból védi. Feodoszija északi részén a kis Bajbuga folyó torkollik a Fekete-tengerbe.

Éghajlata

Feodoszija éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	19,1	18,6	27,1	27,5	31,9	35,4	37,9	36,6	33,3	29,0	26,9	21,8	37,9
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	3,0	4,0	6,0	13,0	19,0	24,0	26,0	26,0	22,0	16,0	11,0	7,0	14,8
Átlaghőmérséklet (°C)	0,9	1,4	4,4	10,6	16,1	20,8	23,4	22,8	18,4	12,4	7,8	4,1	12,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−1,0	0,0	2,0	8,0	13,0	18,0	20,0	20,0	16,0	10,0	5,0	−2,0	9,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−25,0	−25,1	−14,0	−5,5	1,1	5,0	9,1	9,4	1,4	−11,2	−14,9	−18,6	−25,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)	37	35	32	34	36	44	35	51	38	25	34	48	449
Forrás: Meteoprog.ua Thermo Karelia.Ru

Története

A várost az i.e. 6. században alapították a milétoszi görögök. I.e. 355-től a Boszporoszi Királysághoz tartozott. A 4. században a hunok elpusztították. Ebben az időszakban a környéket alánok lakták és a települést Ardabdának hívták. Az 5. században a város a Bizánci Birodalom fennhatósága alá került. A 6. században elfoglalták a kazárok, de később a bizánciak visszavették. A mongol hódítás után, a 13. századtól az Arany Horda fennhatósága alá tartozott és a század végén genovai kereskedők telepedtek meg benne.

Genovai időszak

A genovaiak erődje.

A genovaiak virágzó kereskedelmi kikötővárossá építették ki a települést, az általuk Caffának nevezett város volt a Fekete-tenger északi partján létesített telepeiknek a központja. 1345-ben a tatárok megostromolták a várost és pestisben meghaltak holttesteit dobáltak a falak mögé. A genovaiak hajói innen hurcolták be a fekete halált Európába. A genovaiak elsősorban gabonával, hallal és rabszolgákkal kereskedtek. Feodoszija ekkor élte virágkorát. Lakossága meghaladta a hetvenezer főt, volt színháza, pénzverdéje és a Banco di San Giorgio is nyitott itt kirendeltséget. A város formális hűbérura az Arany Horda kánja volt, de a genovaiak a saját ügyeikben teljes önkormányzattal rendelkeztek. A 15. század közepén Kaffa lakossága meghaladta a hanyatló Konstantinápolyét.

Oszmán uralom

1475-ben Kaffát, csakúgy mint a több krími genovai birtokot, elfoglalta az Oszmán Birodalom. A város (új nevén Kefe) lett a Fekete-tenger egyik legfontosabb török kikötője és a rabszolgakereskedelem központja. A krími tatárok ide szállították fosztogató hadjárataik során zsákmányolt orosz, ukrán és lengyel foglyaikat. 1616-ban a zaporozsjei kozákok egy vakmerő éjszakai rajtaütéssel elfoglalták Kaffa erődjét és kiszabadították a keresztény rabszolgákat. A várost gyakran Kücsük-Isztambulnak, Kis-Isztambulnak is nevezték, fontossága és nagyszámú lakossága miatt. 1682-ben négyezer házat írtak össze, 3200 muzulmán és 800 keresztény lakosút. A későbbi időszakban, az Oszmán Birodalom hanyatlásával a város jelentősége fokozatosan csökkent.

Az Orosz Birodalom idejében

1771-ben orosz csapatok szállták meg a várost. Az 1774-es kücsük-kajnardzsi béke értelmében a formálisan független Krími Kánsághoz került, amelyet II. Katalin cárnő 1783-ban annektált. 1787-ben krími látogatása során a cárnő felkereste a várost is. 1796-tól a Novorosszijai kormányzósághoz tartozott. 1804-ben átnevezték a máig érvényes Feodoszijára. A 18. század-végi betelepítések ellenére (5500 örmény és 1600 görög költözött a városba) 1829-ben már csak 3700 lakosa volt, ami a 19. század végére 27000-re nőtt. Csehov 1888-ban így írt róla: szürkésbarna, fakó és unalmasnak látszó városka. Fű nincs, a fácskák szánalmasak, a talaj darabos és reménytelenül sovány. Mindent kiégetett a nap, egyedül a tenger mosolygott, aminek nincs dolga kisvárosokkal és utazókkal.

A cár bukása után, az orosz polgárháború idején Feodoszija Vrangel tábornok uralma alá tartozott, majd a szovjethatalmat 1920 novemberében kiáltották ki.

A II. világháború idején

A város 2500 éves fennállásának alkalmából 1971-ben kiadott bélyeg.

A németek 1941 novemberében foglalták el Feodosziját. November 15. és december 15. között a város mind a 3248 zsidó lakosát összegyűjtötték és agyonlőtték. December 26-30-án a Vörös Hadsereg egy deszantos hadművelettel visszafoglalta a várost, de a németek január 18-ra kiszorították őket. A szovjetek véglegesen 1944. április 13-án szabadították fel Feodosziját.

A háború után

1954-ben a város (a Krím félszigettel együtt) az Ukrán SZSZK kötelékébe került. Erőteljes iparosítási program indult, elsősorban katonai célú gyárak épültek, melyekben a lakosság 57%-a dolgozott, de hajógyártó, optikai, finommechanikai, valamint dohány- és konyakfeldolgozó üzemek is létesültek. A városi tanácshoz tartozó Krasznokamjankában tárolták a Fekete-tengeri Flotta nukleáris fegyvereit.

1991-től a független Ukrajnához tartozott, illetve a Krími Autonóm Köztársaság része.

Feodoszija lakosságának változása 1897 és 2009 között.

Lakossága

A városnak 2010-ben 70 392 lakosa volt. A lakosság nemzetiségi összetétele a következő: orosz 72,2%, ukrán 18,8%, krími tatár 4,6%, belorusz 1,8%, egyéb 2,6%.

A lakosok 87,4%-ának orosz, 7,4%-ának ukrán, 4,2%-nak pedig tatár az anyanyelve.

Gazdasága

Feodoszija gazdaságának alapját a turizmus és a tengeri közlekedés adja. A strandok, ásványvízforrások, iszapfürdők és szanatóriumok sok vendéget vonzanak. A fentieken kívül borkészítés, élelmiszeripar, könnyűipar, gépgyártás, mezőgazdaság és halászat teszi ki Feodoszija gazdasági életét.

Az adóbevételek legnagyobb része a kikötőből származik. A lakosság jelentős része a nagy turistaforgalom kiszolgálásából (vendéglátás, elszállásolás, személyszállítás) él.

A legközelebbi közforgalmi repülőtér mintegy 130 km-re, Szimferopolban található.

Nevezetességei

A városban legnevezetesebb középkori építménye a genovai fellegvár és a régi városfal megmaradt tornyai. A Keresztelő Szt. Jánosról, Szt. Szergioszról, Szt. Györgyről és Mihály és Gábor arkangyalokról elnevezett középkori örmény templomok jó állapotban fennmaradtak, utóbbi mellett található a 16. században épült Örmény kút. Az 1623-ban épült Mufti Dzsámi mecset az egyetlen vallási jellegű épület, amelyik a török időkből megmaradt.

A látogató megtekintheti az I.K. Ajvazovszkij nevét viselő képgalériát, a régészeti múzeumot, az Alekszandr Grin-múzeumot, a sárkányrepülő-múzeumot, a pénzmúzeumot, a Marina és Anasztaszija Cvetajeva-múzeumot és a Vera Muhina-múzeumot.

Testvérvárosai

Jegyzetek

↑ Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.

Források

Э. Б. Петрова Античная Феодосия (научное издание). — Симферополь: Сонат, 2000. — 264 с. — 2000 экз. — ISBN 966-7347-66-4
Евгений Марков. Очерки Крыма:Картины крымской жизни, истории и природы = СПб; М.: Т-во Вольф, 1902. - 520с.;. — переиздание 3-го издания (1902 года). — Киев: Стилос, 2006. — 512 с. — ISBN 966-8518-53-5
Ирина Лезина «Споря с легендами» // Крымские каникулы (краеведческий сборник) / Л.А. Литвинова. — Симферополь: Таврия, 1985. — Т. Кн. 2. — 352 с. — 50 000 экз.
Владислав Рябчиков. На рубежах памяти (Незавершенная книга по истории Крыма) / Сост. и ред. Л.А.Рябчиков. — Симферополь: Сонат, 2003. — 248 с. — 2500 экз. — ISBN 966-8111-03-6
А. П. Чехов Собрание сочинений в двенадцати томах / В.В. Ермилова. — Букинистическое издание. — М.: Государственное издательство художественной литературы, 1963. — Т. 11. — 696 с. — (А. Чехов. Собрание сочинений в двенадцати томах). — 588 000 экз.
В.Г. Зарубин, Б.П. Грушецкий // История Крыма с древнейших времен до наших дней. — 3-е. — Симферополь: Атлас-Компакт, 2007. — 408 с. — ISBN 966-572-621-8
Дністрянський М. С. Етнополітична географія України. — Львів: Літопис, 2006. — 490 с.
Тарасенко Н. Ф. Феодосия. — Симферополь: Таврия, 1978. — 112 с, ил.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Феодосия című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Feodoszija témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Feodoszija
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[1] Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.

[1]