Fővárosi Nagycirkusz
A Fővárosi Nagycirkusz épülete
Korábbi nevek: Városi Cirkusz, Beketow Cirkusz, Fényes Cirkusz
Cím	Magyarország, 1146 Budapest Állatkerti krt. 12/a.
Építési adatok
Építés éve	1970–1971
Megnyitás	1971. január 14.
Hasznosítása
Felhasználási terület	kultúra, szórakozás
Tulajdonos	Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft.
Alapadatok
Alaprajz	kör
Egyéb jellemzők
Emeletek száma	1
Elhelyezkedése
Fővárosi Nagycirkusz Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 10″, k. h. 19° 04′ 52″47.519444444444, 19.08111111111147.519444°N 19.081111°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 10″, k. h. 19° 04′ 52″47.519444444444, 19.08111111111147.519444°N 19.081111°E
Fővárosi Nagycirkusz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fővárosi Nagycirkusz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Fővárosi Nagycirkusz (rövidítve FNC, angolul Capital Circus of Budapest) Közép-Európa egyetlen kőcirkusza, amely Budapesten, a Városligetben található.

Története

Wulff Ede német–holland cirkuszigazgató 1889. június 27-én nyitotta meg a Városligetben világvárosi műsorral az általa építtetett vasvázas hullámbádogból készült cirkuszépületet. Ennek az épületnek a méretei a jelenlegi Fővárosi Nagycirkuszéval megegyeztek, ám befogadóképessége 2290 fő volt. Wulff Ede 1895-ben a Városi Cirkusz bérletét az Állatkert vezetőinek adta át.

1896-ban nyílt meg az Ősbudavára nevű mulató, amely szintén az Állatkert területén helyezkedett el; több világhírű artistát vonultatott fel, már-már elcsábította a közönséget a Városi Cirkusztól. 1904. április 30-án Matvej Ivanovics Beketov (Beketow Mátyás) a cirkusz újdonsült bérlője látványos műsorral nyitotta meg a Városi Cirkuszt, melyet saját költségén újított fel. Ettől kezdve 1934-ig Beketow Cirkusz volt a neve. 1908-ban a cirkusz 80 méterrel odébb került az Angol Park irányába. Könyöt Sándor mint társigazgató is a Városi Cirkuszhoz került az 1920-as években.

A főváros 1935-ben újfent pályázatot írt ki a cirkusz bérlésére, ezt egy városligeti vállalkozó, Fényes György nyerte meg. Ő szervezte meg az 1936. júliusi bemutatót, melynek alapos előkészítése és rendezése a felújított épület pompájával együtt nyűgözte le a közönséget. Számos kiváló és világhírű artista volt tagja a Fényes Fővárosi Nagycirkusz csapatának, mint például Eötvös Gábor, későbbi Jászai-díjas zenebohóc. Az ő művészetét Charlie Chaplin is elismeréssel méltatta.

Az utolsó Fényes-év 1943 volt, 1944-ben ugyanis a fokozódó bombázások miatt a főváros már megtagadta a játékengedély kiadását.

1945 júliusában kezdte meg újbóli működését a Fővárosi Nagycirkusz. 1950-ben alakult meg a későbbi Állami Artistaképző Iskola. 1954-ben alakult meg az Országos Cirkusz Vállalat (később Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat), vagyis a mai Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft., melynek része a Fővárosi Nagycirkusz. A közönség 1955 nyarán ismerhette meg az új, érettségizett artistákat. Az 1950-es évek során a cirkuszt államosították. A Népszava 1966. március 15-i számában tudósítottak a régi cirkuszépület bontásának megkezdéséről, így az ország egyetlen kőcirkusz-épülete néhány nap leforgása alatt eltűnt a Városligetből. Az 1950-es, 1960-as években Göndör Miklós, Árvai Rezső, Barton Nándor, Fekete Lajos vezették a Fővárosi Nagycirkuszt.

Az újbóli megnyitásra 1971. január 14-én került sor, este fél nyolckor ünnepi díszelőadás keretében megnyitotta kapuit az új Fővárosi Nagycirkusz, élén az első és ezidáig egyetlen női igazgatójával, Eötvös Gábornéval, a híres Picard-dinasztia leszármazottjával.

1996-óta, kétévente itt rendezik a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivált.

2015-ben a cirkusz vezetése elindította a Mit neked cirkusz! programot, egy új cirkuszépület felépítése kapcsán társadalmi vitát, közös gondolkodást kezdeményeztek arról, mit is jelent az emberek számára a cirkusz szó, mit gondolnak a művészek, az értelmiségiek, a színházszeretők és az egyszerűen csak szórakozni vágyók a cirkuszról mint előadó-művészeti ágról. Minden hónapban megrendezésre került a Fővárosi Nagycirkusz beszélgetéssorozata, az ARTista Café, amely során mindig egy aktuális cirkuszi kérdést vitattak meg a résztvevők.

2018. március 8-án nyílt meg a Fővárosi Nagycirkusz az Andrássy út 28. szám alatti jegyirodája, amit társbérlőként használ a Nemzeti Színházzal.^[1][2] Ennélfogva a Nagycirkusz jegypénztára mellett az Andrássy úton is lehet jegyet váltani a cirkusz előadásaira.^[3][4]

A Liget Budapest projekt részeként új épületet kap a Fővárosi Nagycirkusz, illetve az ehhez kapcsolódóan létesülő új cirkuszművészeti központ, a Városliget vonzáskörzetében.^[5] A beruházás 25 milliárd forintba kerül.^[6] A Közép-európai Cirkuszművészeti Központ egy olyan cirkuszkomplexumként jön létre Európa szívében, amely megfelelő infrastrukturális háttere lehet a most megújuló cirkuszművészetnek, és méltón őrzi majd a cirkuszművészeti hagyományokat. A klasszikus és modern cirkusz egymás mellett működhet majd.

Igazgatói

• Wulff Ede (1889–1895)
• Beketow Mátyás (1904–1919)
• Könyöt Sándor (1904–1923)
• Beketow Mátyás (1923–1928)
• Beketow Sándor, Árvai Rezső (1929–1935)
• Fényes György (1936–1943)
• Göndör Miklós, Göndör Ferenc, Árvai Rezső, Barton Nándor, Fekete Lajos (1945–1966)
• Eötvös Gáborné (1971–1981)
• Vitáris István (1982-1985)
• Radnóti Tamás (1986–1988)
• Kristóf István (1988. április 1. – 2012. február 10.)^[7]
• Richter József (2012. november 1. – 2015. november 30.)^[8]
• Fekete Péter (2015. december 1. –)
• dr. Borsós Beáta 2018 – (megbízott igazgató)

Műsorai

Bővebben: A Fővárosi Nagycirkusz műsorainak listája

Megközelítés

Járat	Útvonal	Megálló
M1-es metró	Mexikói út – Vörösmarty tér	Széchenyi fürdő
72-es trolibusz	Arany János utca – Zugló vasútállomás (Hermina út)

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Fővárosi Nagycirkusz témájú médiaállományokat.

• Szilágyi György: Komédia nagyban és kicsiben. Budapest, é. n. 1985. Lapkiadó. ISBN 9630236931
• A Fővárosi Nagycirkusz hivatalos honlapja
• A Fővárosi Nagycirkusz oldala a PORT.hu-n
• Szekeres József: A magyarországi artisták és cirkuszok története; Állami Artistaképző Iskolam, Bp., 1962
• Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története; Színháztudományi Intézet, Bp., 1966 (Színháztörténeti könyvtár)
• Szekeres József–Szilágyi György: Circus. Fejezetek a magyar cirkuszművészet történetéből; MACIVA, Bp., 1979
• H. Orlóci Edit: Szabad a porond. A magyar cirkuszi testnyelvjáték, 1890–1914; Jószöveg Műhely, Bp., 2006
• Dohi Tamás: A ligeti porond. 120 év története; MACIVA, Bp., 2009
• Maciva. A szórakoztatás művészete / The art of entertainment; MACIVA, Bp., 2013
• Urbán Ádám: Cirkusz. A függöny mögött; szöveg Szerényi Tamás; Nemzeti Cirkuszművészeti Központ, Bp., 2021
• Útmutató könyvtáralapításhoz. Esettanulmány a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ könyvtáráról; szerk. Kiszl Péter; ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, Bp., 2021